A Microsoft és a Carnegie Mellon Egyetem közös kutatása aggasztó eredményekre jutott: azok a felhasználók, akik túlságosan megbíznak az MI-eszközökben, hajlamosabbak elveszíteni kritikai gondolkodásukat.
A kutatás során 319 különböző szakterületen dolgozó tudásmunkást kérdeztek meg - többek között az üzleti élet, oktatás, művészet, közigazgatás és informatika területéről. Arra kérték őket, hogy osszanak meg három példát, amikor generatív MI-t - például ChatGPT-t - használtak munkájuk során. Ezután értékelték, mennyi kritikai gondolkodást alkalmaztak az adott feladat során, mennyire voltak biztosak az eredményben, és mekkora erőfeszítést jelentett volna ugyanazt a munkát MI nélkül elvégezni.
Az eredmények szerint a válaszadók 40%-a számolt be arról, hogy egyáltalán nem használt kritikai gondolkodást a mesterséges intelligencia által generált válaszok értékelésekor.
A kutatók figyelmeztetnek: a technológia nemcsak segíthet, de hosszú távon gyengítheti is mentális képességeinket.
"Az automatizálás egyik alapvető iróniája, hogy miközben megkönnyíti a rutinfeladatokat, épp ezeken keresztül veszik el az a gyakorlási lehetőség, amely az ítélőképességünket és gondolkodási képességeinket fejlesztené."
Ez a tendencia különösen aggasztó a fiatalabb generációk körében, akik egyre gyakrabban használják az MI-t dolgozatírásra, feladatmegoldásra vagy akár egyszerű döntések meghozatalára - gyakran anélkül, hogy megkérdőjeleznék az eszköz által kínált válaszokat.
A kutatás nem elszigetelt eset. Más tanulmányok szerint a ChatGPT gyakori használata akár függőséghez is vezethet, és elvonási tüneteket okozhat, ha a felhasználó nem fér hozzá az eszközhöz. Emellett a rövid videós tartalmak - például a TikTokon - bizonyítottan rontják a figyelmi képességet, és gátolják az agy információfeldolgozásért felelős idegi hálózatainak fejlődését.
Bár a "Google-hatás" - vagyis az információkeresés kiszervezése - már évtizedek óta ismert, a generatív MI-eszközök még magasabb szintre emelik ezt a jelenséget. Az MI nemcsak megkeresi, de meg is fogalmazza helyettünk a válaszokat, így még kevesebb mentális energiát fordítunk az értelmezésre, megértésre, elemzésre.
A kutatók szerint egyfajta szerepváltozás figyelhető meg: a tudásmunkások egyre inkább a feladatok végrehajtása helyett azok felügyeletére koncentrálnak. Ez növelheti a hatékonyságot, de csökkentheti az aktív gondolkodás mértékét - főként akkor, ha rutinfeladatokról vagy alacsony tétű döntésekről van szó.
Mindazonáltal, nem az AI a probléma - hanem az, hogyan használjuk. Ha vakon megbízunk a válaszaiban, könnyen elveszíthetjük a kritikai gondolkodás képességét, amely minden tudás alapja. A kutatás figyelmeztet: az MI hosszú távú használata során "kritikusan fontos lesz megtalálni az egyensúlyt az automatizálás nyújtotta kényelem és a gondolkodási képességeink megőrzése között."
A mesterséges intelligencia tehát lehet áldás - de csak akkor, ha nem felejtünk el közben gondolkodni.
