Egy tanulmány arra figyelmeztet, hogy a globális hőmérséklet további emelkedésével az emberiség vészesen közeledik ahhoz, amit "éghajlati végjátéknak" neveznek. A Cambridge-i Egyetem által vezetett kutatás aggodalmakat fogalmazott meg amiatt, hogy a globális felmelegedés akár már 2070-re nukleáris háborút, pénzügyi válságot vagy kihalási szintű világjárványt válthat ki.
Megállapításaik alapján a kutatók felszólítják a hatóságokat, hogy kezdjenek el felkészülni az ilyen eseményekre. Rengeteg okunk van azt hinni, hogy az éghajlatváltozás katasztrofálissá válhat, még szerény mértékű felmelegedés esetén is - mondta Dr. Luke Kemp, a tanulmány vezető szerzője az egyetem online felületén.
Az éghajlatváltozás minden tömeges kihalási eseményben szerepet játszott. Segített birodalmak bukásában és alakította a történelmet. Úgy tűnik, hogy még a modern világ is alkalmazkodott egy bizonyos éghajlati réshez. A katasztrófákhoz vezető utak nem korlátozódnak a magas hőmérséklet közvetlen hatásaira, például a szélsőséges időjárási eseményekre.
Az olyan tovagyűrűző hatások, mint a pénzügyi válságok, konfliktusok és új betegségek kitörése más katasztrófákat is kiválthat, és akadályozhatja a potenciális katasztrófákból, például az atomháborúból való kilábalást - állítja a tanulmány.
A kutatócsoport modellezéssel becsülte meg a 3°C-os felmelegedés következményeit és az azon túli következményeket. Becsléseik szerint 2070-re kétmilliárd embert fognak elborítani a szélsőségesen meleg területek, ahol az éves átlaghőmérséklet meghaladja a 29°C-ot. Aggasztó, hogy ezek a területek a csapat szerint a politikailag legérzékenyebbek, valamint a legsűrűbben lakott területek közé tartoznak.
"A 29 fokos éves átlaghőmérséklet jelenleg mintegy 30 millió embert érint a Szaharában és az Öböl-mentén. 2070-re ez a hőmérséklet és a társadalmi és politikai következmények közvetlenül érintenek majd két atomhatalmat és hét maximálisan elszigetelt laboratóriumot, amelyekben a legveszélyesebb kórokozókat raktározzák. Komoly lehetőség van a katasztrofális tovagyűrűző hatásokra" - mondta Chi Xu, a Nanjingi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
A kutatók javaslata szerint négy kulcsfontosságú területen van szükség kutatásra, amelyeket az éghajlati végjáték "négy lovasának" neveznek. Ezek az éhínség és alultápláltság, a szélsőséges időjárás, a konfliktusok és a kórokozó-átvivők (vektorok) által terjesztett betegségek.
