A Big Blue ezért tudta bemutatni vadonatúj kvantumszámítógépét Japánban, több ezer kilométerre a vállalat New York-i Poughkeepsie-ben található kvantumszámítási központjától. Ezzel újabb lépést tett afelé, hogy a kvantumtechnológiákat a laboratóriumaiból közvetlenül eljuttassa a világ különböző pontján lévő partnereihez.
A Quantum System One, az IBM zászlóshajójának számító integrált szupravezető kvantumszámítógép mostantól a Kawasaki városban található Kawasaki Business Incubation Centerben helyben is rendelkezésre áll, hogy a japán kutatók a kémiától a pénzügyekig terjedő területeken végezzenek kvantumkísérleteket. A legtöbb ügyfél eddig csak a felhőn keresztül férhetett hozzá az IBM System One-hoz.
A vállalat nemrég mutatta be a legelső olyan kvantumszámítógépet, amelyet fizikailag a számítási központ adatközpontjain kívül építettek meg, amikor a németországi Fraunhofer Intézet beszerzett egy System One-t. A most Japánba telepített rendszer tehát az IBM második olyan kvantumszámítógépe, amely az Egyesült Államokon kívül található.
Az IBM és a Tokiói Egyetem 2019-ben nyitotta meg a Japán-IBM Kvantum Partnerséget, egy olyan országos megállapodást, amely országszerte egyetemeket és vállalkozásokat hív meg kvantumkutatásra. Ekkor állapodtak meg arról, hogy egy Quantum System One-t végül az IBM egyik japán létesítményében telepítenek. A partnerségre építve a Big Blue és a Tokiói Egyetem tavaly elindította a Quantum Innovation Initiative Consortiumot, hogy még közelebb hozza a kvantum területén dolgozó szervezeteket. Ezzel a japán kormány világossá tette, hogy a kvantumtechnológiáktól várható ígéretes fejlesztések élére kíván állni.
A kvantummechanikára jellemző néhány fizikai tulajdonságot kihasználva a kvantumszámítógépek egy napon olyan számítások elvégzésére is képesek lehetnek, amelyeket a ma használt, klasszikus számítógépeken lehetetlen lefuttatni.
Egyes iparágakban ennek nagy jelentősége lehet, és a konzorcium részeként az IBM kutatóival együtt néhány japán vállalat máris ígéretes felhasználási eseteket azonosított. A Mitsubishi Chemical kutatócsoportja például kvantumalgoritmusokat fejlesztett ki, amelyek képesek megérteni az ipari kémiai vegyületek összetett viselkedését, azzal a céllal, hogy javítsák az OLED kijelzőket. A kvantumkutatások végül hatékonyabb, alacsony energiafogyasztást kívánó kijelzők tervezéséhez vezethet.
A technológia megjeenhet a befektetési piacon is. A Mizuho Financial Group és a Mitsubishi Financial Group kutatói olyan kvantumalgoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek felgyorsíthatják az olyan pénzügyi műveleteket, mint a Monte Carlo-szimulációk, amelyek a jobb kockázatelemzésnek és az opcióárazásnak köszönhetően optimalizált portfóliókezelést tesznek lehetővé.
Az IBM Quantum System One rendszeréhez való hozzáféréssel várhatóan felgyorsulnak a kutatások ezeken a területeken. De a partnerség részeként a kvantumtechnológiákat feltáró más iparági vezető cégek sora a Sony-tól a Toyotán, a Hitachin és a JSR-en át a Toshibáig terjed.
A kvantumszámítástechnika még nagyon korai stádiumban van, és egyelőre nem lehet kvantumszámítógépekkel olyan számításokat végezni, amelyek egy vállalkozás számára értéket képviselnek. A tudósok jelenleg inkább koncepcióbizonyításokat végeznek, megkísérelve azonosítani az ígéretes alkalmazásokat, és nagyon kis léptékben tesztelik azokat, hogy felkészüljenek arra a pillanatra, amikor a hardver teljesen készen áll a tudományos, technológiai és üzleti felhasználásra.
Ez még messze van, mert a kvantumszámítógépek alkatrészeinek megépítése és ellenőrzése hatalmas kihívás, amely eddig olyan speciális laboratóriumok kereteire korlátozódott, mint az IBM Poughkeepsie-i számítási központja. Ezért jelentős, hogy az IBM Quantum System One már elég érett ahhoz, hogy a vállalat laboratóriumán kívül is bevethető legyen. "Aprólékosan megtervezett komponensek ezreinek kell hibátlanul együttműködniük extrém hőmérsékleten, elképesztő tűréshatárok között" - idézte a ZDNet az IBM blogbejegyzését.
