Az Európai Unió vezető adatvédelmi biztosa csütörtökön azt ajánlotta, hogy az olyan személyes adatokat, mint a keresési lekérdezések és az internetes böngészési előzmények, ne használják fel a hitelpontok és a hitelképesség értékeléséhez.
Az ajánlást az európai adatvédelmi biztos szervezete (EDPS) dolgozta ki, amely az EU mellett működő független ügynökség, és "a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos valamennyi kérdésben" ad tanácsot a politikai döntéshozóknak.
"Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a fogyasztók hitelkockázatára való következtetés az olyan adatokból, mint a keresési lekérdezések adatai vagy az online böngészési tevékenységek, nem egyeztethető össze a célhoz kötöttség, a tisztességesség és az átláthatóság, valamint az adatfeldolgozás relevanciájának, megfelelőségének vagy arányosságának elveivel. Ezért az európai adatvédelmi biztos azt ajánlja, hogy a tilalmat kifejezetten terjesszék ki a keresési lekérdezési adatokra vagy az online böngészési tevékenységekre" - áll az EDPS által közzétett dokumentumban.
Emellett az ügynökség azt tanácsolja, hogy a pénzügyi és hitelszolgáltatóknak szintén tilos lenne egészségügyi adatokat, például rákos megbetegedésekre vonatkozó adatokat, valamint az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti személyes adatok különleges kategóriáit felhasználni a hitelpontszámok kiszámításához.
"Az arányosság elvének betartása a személyes adatok feldolgozása során segítene megvédeni a fogyasztókat attól is, hogy a kiszolgáltatottság pillanataiban tisztességtelen hitelajánlatokkal (például magas költségű fizetésnapos hitelekkel) célozzák meg őket" - tette hozzá az ügynökség.
Az európai adatvédelmi biztos ajánlásai azt követően születtek, hogy az Európai Bizottság 2021. június 30-án két uniós szabályrendszer felülvizsgálatára tett javaslatot, köztük a fogyasztóknak nyújtott hitelszerződésekről szóló régebbi uniós irányelv (2008/48/EK) aktualizálására.
Bár az európai adatvédelmi biztos ajánlásai számos témát érintenek, az ügynökség tisztviselői nem véletlenül foglalkoztak az online böngészési előzmények hitelbírálathoz való felhasználásának témájával.
Az ügynökség ugyanis a Nemzetközi Valutaalap tavaly decemberben közzétett, ellentmondásos blogbejegyzésére reagált, amelyben az IMF kutatói azzal érveltek, hogy a hitelpontszámok sokkal pontosabbak lennének, ha a pénzügyi értékeléseket nem pénzügyi adatokkal gazdagítanák, például "az internet eléréséhez használt böngésző és hardver típusa, az online keresések és vásárlások előzményei".
Az IMF ajánlása, amelyet mindenütt elítéltek és egyenesen hátborzongatónak tartottak, megmutatta azonban a bankszektor nagy részének alapvető félelmét, hogy teret veszítenek az olyan technológiai cégekkel szemben, mint az Amazon, a Facebook és a Google.
Bár az európai adatvédelmi biztosnak nincs jogalkotási szerepe, az ügynökség ajánlásai jelentős mértékben hozzájárultak az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) alapelveinek kialakításához, és jelezhetik, hogy legalábbis az EU nem áll készen arra a felügyeleti rémálomra, amelyet az IMF a bankszektor tagjai nevében láthatóan szívesen elfogad - írta a The Record.
