Hiánypótló tanulmánykötetet jelentetett meg nemrégiben Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete "A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai" címmel. A kiadvány alcíme még többet árul el: "Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről". A szerzők célja, hogy tudományos szempontok felvetésével segítsék a szabályozási kérdések vitáját.
A Mesterséges Intelligencia (MI) már annyira az életünk részévé vált, annyira ott van a mindennapjainkban, hogy az emberek nagy része már szinte észre sem veszi a jelenletét. Ott van az agráriumban, a városok és falvak élhetővé tételében, környezeti és gazdasági fenntarthatóságában, de ott van a pénzügyi szektorban, sőt a bel- és külkereskedelemben egyaránt, hogy a médiáról ne is beszéljünk. Lényege, hogy a kívánt célt a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása mellett az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a szükséges műveletek automatizálásával és robotizálásával érje el.
Hazánk is élenjár a bevezetésben, hiszen tavaly ősszel közzétették Magyarország Mesterséges Intelligencia (MI) Stratégiáját. Ennek egyik kiemelt célja, hogy 2030-ra a magyar kis- és középvállalkozások termelékenysége a MI technológiáknak köszönhetően, a mostanihoz képest mintegy 26%-kal növekedjene.
A MI használata felvet nem kevés erkölcsi, de ugyanakkor jogi kérdéseket is. Ha az EU Alapjogi Chartájára vagy a magyar Alaptörvényre gondolunk, akkor bizony jó néhány alkalmazás esetében vetődik fel a dilemma:: ha lehet, akkor szabad is? Ha valami technológiailag megoldható, akkor vajon jogilag megengedhető-e?
Annál is inkább, mert a mesterséges intelligencia alkalmazása által felvetett társadalmi és jogi-szabályozási kérdések döntő többségére ma még nincs egyértelmű vízmértéknek vagy legalább is stabil kiindulópontnak tekinthető jogi állásfoglalás.
A fenti kérdésekre kereste a választ, ehhez próbált kapaszkodót adni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete, az Alkotmánybíróság, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által még a pandémia előtt, tavaly februárban közösen megszervezett A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra elnevezésű konferenciája.e))
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oktatási Központjában lezajlott szakmai eseményen 48 előadó fejthette ki a gondolatait. Az előadások választott témái közel teljes képet adtak a MI kapcsán felmerülő alapjogi összefüggésekről.
Elhangzott, hogy a föld lakosságának 59, benne hazánk 62 %-a aktív közösségi felhasználó. Ezen a területen szabályozó szerepkörben már magánszereplők is megjelentek, amely főleg az alapjogok területén igénylik az eddigieknél gyorsabb reagálást. De szó volt arról is, hogy a mesterséges intelligencia egy sor új viszonyrendszert hozott létre. Ma online platformok léteznek például a szólásszabadság ellenőrzésére. Az Alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy a legújabb generációs adatvédelemnek már a személyiség autonómiáját is védeni kell, hiszen a technológia fejlődésével az emberek életének minden pillanata láthatóvá vált.
A tavalyi előadásokra alapozva a közelmúltban jelent meg A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai című tanulmánykötet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztésében, amely hat nagy témakörre bontva, 29 szerző 22 munkáját tartalmazza.
"A kötet célkitűzése nem az, hogy a jogalkotás előtt álló feladatokról teljes képet nyújtson, hanem az állam szerepvállalását, akár a szabályozó általános megközelítését, akár pedig egyes szabályozási területeket illetően azokat a tudományos szempontokat vesse föl, amelyeknek meggyőződésünk szerint meg kell határozniuk a szabályozási elképzelésekről folyó szakmai vitát." - áll a könyv ajánlásában.
A kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában vásárolható meg.
