A gyógyszeripari szabadalmak védelmezői éveken át előszeretettel állították, hogy azért van szükségük szabadalmakra, és azért kell a gyógyszerekért kiugró árakat felszámítaniuk, mert az új gyógyszerek kutatás-fejlesztése magas költségekkel jár. A számok folyamatosan emelkednek. Becslések szerint ma már átlagosan 1,5 milliárd dollár K+F kiadásra van szükség új gyógyszerenként - ha a gyógyszeripari cégeknek hinni lehet.
Habár a klinikai kísérletek viszik el a gyógyszerfejlesztések költségeinek legnagyobb részét, óriási erőfeszítésbe kerül, hogy előzőleg olyan molekulákat találjanak, amelyek megfelelően hatásosak a megcélzott betegség ellen, de egyben ártalmatlanoki is, vagy legalább is jelentősen nagyobb a hasznuk a gyógyulásban, mint amekkora kárt okoznak a szervezetben a mellékhatásaik.
Korábban ezt sziszifuszi gyógyszevegyészeti eljárásokkal és laboratóriumi kísérletek sorozatával végezték el. Ma már azonban a számítógépes molekulatervezéstől a "chipre-telepített" humán modellekig számos olyan eljárás teszi egyszerűbbé a K+F-et, amiről a farmakológusok korábban nem is álmodhattak. Az egyik eljárás, a klikk-kémia megteremtéséért éppen most osztottak ki Nobel-díjat.
Az új módszerek már lehetővé teszik az olyan kis számban előforduló betegségek elleni gyógyszerek kutatását is, amelyek nemrégiben még gazdaságtalanok lettek volna. Ezért hallani arról, hogy horribilis összegeket fordítanak egyetlen páciens megmentésére, hiszen a kevés értékesített gyógyszerben igen magas a K+F aránya. Persze ezeket a kezeléseket is állami támogatásokból vagy adományokból fedezik.
Mike Masnick, a TechDirt szerkesztője szerint az átlagosan 1,5 milliárd dolláros érték, vagy korábbi években annak aktuális megfelelője mindig is kamu volt. Még 2004-ben (amikor a gyógyszergyártók 800 millió dollárt állítottak gyógyszerenként) Merrill Goozner, az ismert amerikai egészségügyi publicista a The $800 Million Pill (800 millió dolláros pirula) című könyvében teljesen szétszedte ezt a számot, és megmutatta, hogy mennyire felfújt. Azóta ugyan a helyzet némileg változott, de még mindig igaz, hogy szinte minden jelentős új sikeres gyógyszert nagyrészt kormánypénzekből (ha úgy tetszik a lakosság adóforintjaiból) finanszírozták, s a gyógyszergyártók az állítólagos költségeknek csak egy töredékét vállalták.
Nemrégiben megjelent egy tanulmány, amely más oldalról világít rá, hogy a megállapítások, amelyek szerint a gyógyszerárak állítólag a hatalmas K+F költségek miatt magasak, merő tévedések. A tanulmány egyszerűen összehasonlította a gyógyszerárakat a gyógyszerek kutatás-fejlesztésének költségeivel. De a szerzők nem találtak összefüggést a gyógyszeripari vállalatok K+F-re fordított kiadásai és az új gyógyszerek ára között. Azt is megvizsgálták, hogy a termék terápiás értéke összefügg-e az árával, de itt sem találtak összefüggést.
"Eredményeink azt bizonyítják, hogy a gyógyszergyártók nem aszerint határozzák meg az árakat, hogy mennyit költöttek K+F-re, vagy hogy mennyire jó egy gyógyszer. Ehelyett azt kérik, amit a piac elbír" - mondta a vezető szerző, Inmaculada Hernandez, a Kaliforniai Egyetem (San Diego) gyógyszerészeti karának docense.
Masnick szerint éppen ebben rejlik a probléma: a legtöbb ilyen gyógyszernek nincs tényleges piaca. A szabadalmak monopóliumokat hoznak létre, ami a verseny teljes hiányát jelenti, ami lehetővé teszi a gyógyszeripari vállalatok számára, hogy monopoljáradékot állapítsanak meg. Ez különösen az USA-ban nagy probléma, mert az ország egészségügyi rendszerében a betegeknek fogalmuk sincs, hogy mennyibe kerülnek a gyógyszerek, és átláthatatlan, hogy a biztosítótársaságok fizetnek-e valamennyi támogatást. Ezért teljesen véletlenszerű gyógyszerszámlákat kaphatnak - állítja a TechDirt szerkesztője.
Ebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gyógyszerfejlesztésben hiába jelenik meg a high tech, hiába kutat mesterséges intelligencia az ember helyett a potenciális hatóanyagok után, hiába állnak soha nem látott teljesítményű számítógépek a gyógyszerfejlesztők rendelkezésére, a gyógyszerek ára nem fog csökkenni, mert a K+F hatékonyságának növekedése nem hat rájuk érdemben.
