A járvány ténylegesen nem mozdította előre a technológia fejlődését, csupán a felhasználási kör lett nagyobb - derült ki az ABBYY, egy digitális intelligenciára szakosodott cég által szervezett sajtórendezvényen, ahol Máhr Tamás, a vállalat budapesti K+F központjának vezetője és Gulyás László, az ELTE Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense beszélgetett. A szakértők összességében optimisták a mesterséges intelligencia és az emberek jövőjével kapcsolatban.
A járvánnyal nem járt technológiai forradalom
A koronavírus-járvány miatt emberek százmilliói kényszerültek megváltoztatni azt, ahogyan élnek és dolgoznak. Máhr Tamás és Gulyás László egyetértenek abban, hogy az elmúlt másfél év során inkább a különböző technológiák és eszközök felhasználásának mértéke, mintsem a technológiai fejlődés növekedett rendkívüli mértékben.
Hogyan hat a technológia arra, ahogyan dolgozunk?
Máhr Tamás szerint a járvány során számtalan vállalat jött rá arra, hogy a repetitív, unalmas és monoton feladatokat, illetve sok esetben a nehéz fizikai munkát is ki lehet váltani szoftveres- vagy robotikus folyamatautomatizálással. Több mint száz éve trend a megterhelő és repetitív munkák folyamatos visszaszorulása, melyet a mesterséges intelligencia és az új technológiák csak tovább erősítenek, az emberek ezért egyre gyakrabban tölthetnek majd be kreatív, emberi munkaköröket.
Globális szinten a vállalatok és kormányzati szervek is egyre szélesebb körben használják a folyamatautomatizálási technológiákat és a magyar cégek és az állam számára is stratégiai fontosságú lehet ezen megoldások gyors integrálása. Az FDA (amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal) az ABBYY technológiájával például harminc évnyi archív bejelentő-űrlapot dolgozott fel és azóta is nagyobb, mint 99%-os pontossággal rögzítik a kritikus részleteket, majd juttatják el azokat megfelelő helyekre. 12-féle űrlapon 120 egyéni mezőt képesek digitalizálni. Egy multinacionális telekommunikációs vállalat pedig az ABBYY megoldásainak integrálása az automatizálás, a virtuális asszisztensek, a mesterséges intelligencia és gépi tanulás segítségével már az első hat hétben 8 millió dolláros megtakarítást, és 70%-os idő- és költségcsökkenést tapasztalt a korábbi, manuális hatékonyságnövelő erőfeszítésekhez képest.
Máhr Tamás
Magyarország a nemzetközi porondon
Gulyás szerint Magyarországon a vállalkozások nem veszik át elég gyorsan az új digitális megoldásokat, ez pedig hosszútávon lemaradáshoz vezethet. Jó hír azonban, hogy a fejlődés hazánkban is folyamatos egyes iparágakban, leginkább a telekommunikációs vállalatok és multik adoptálják mindennapi működésükbe az új technológiákat, de a nagy területeket kezelő mezőgazdasági cégek is kihasználják az informatika nyújtotta lehetőségeket. A legjobban a kis logisztikai cégek vannak lemaradva, de ez a legtöbb országra jellemző. "A jó hír az, hogy a mesterséges intelligencia nem külön termékként, hanem a hagyományos digitális eszközökbe (telefon, vállalatirányítási rendszer stb.) ágyazva fog elterjedni, anélkül, hogy a felhasználóknak külön döntést kellene erről hozniuk" - mondta.
Mit hoz a jövő?
Gulyás nem vár jelentős technológiai fejlődést az elkövetkező öt évben, de úgy gondolja, az automatizáció egyre elterjedtebb jelenség lesz és nem csak versenyelőnyt, hanem kritikus képességet fog jelenteni a cégek számára, így aki későn lép, az könnyen lehet, hogy nem éli túl a lemaradást.
Gulyás László
A távoli jövő
"A távoli jövőt nehéz megjósolni, hiszen elképesztő iramban fejlődik az iparág. A közeljövőben várhatóan egy-egy speciális feladat elvégzésében fog jeleskedni a gépi intelligencia. Most nagyon erős a képfeldolgozás és az emberi beszéd megértése, ebből kifolyólag az ember-gép interakció fejlődése. Később, újabb és újabb felhasználhatóságát találjuk majd ki ezen alapképességeknek, illetve újabb képességekkel is bővülhet a repertoár, ami persze újabb komplexebb problémák megoldását teszi majd lehetővé" - fogalmazott Máhr Tamás. A szakértő szerint a társadalmi szerepek egy részét átveszik majd a gépek, hiszen már most is vezetik a metrót vagy a repülőket, de vannak olyan pozíciók, ahol pótolhatatlan az emberi kapcsolódás, ilyenek például a családi szerepek, az egészségügy és a politika is.
