Egyre több vállalkozás hivatkozik a jobb fenntarthatóságra a felhőalapú számítástechnika használatának indoklásaként. E tendencia mögött több van, mint jó PR - szögezi le az InfoWorld.
Ma már a legtöbb vállalat a nulla szén-dioxid-kibocsátás közelébe szeretne kerülni, s az okok túlmutatnak a puszta önzetlenségen és a PR-tevékenységen. A Forbes beszámolója szerint az éghajlatváltozás hatásai 2025-ig évente akár 1,6 billió dollárba is kerülhetnek a cégeknek. Ez pedig egyértelműen olyan üzleti kérdés, amellyel foglalkozni kell.
Ráadásul a kialakulóban lévő szabályozások a vállalatok és a kormányok szénlábnyomát veszik célba. A megfelelési felülvizsgálatok a vállalat hatékonyságát fogják ellenőrizni, különösen a számítási erőforrások optimalizálását. Attól függően, hogy az adott vállalkozás mely országokban működik, ennek a szén-dioxid-szabályozási trendnek a hátulütője több millió dolláros bírság és/vagy negatív reklám lehet.
A felhőalapú számítástechnika jobb erőforrás-megosztást nyújthat, amely csökkenti a teljes szén-dioxid-kibocsátást. A fenntarthatóság a helyszíni adatközpontokról a felhőalapú számítástechnikára való áttérés természetes és igen jelentős mellékhatásaként jelent meg. Ezért a szolgáltatók jelenleg több felhőalapú innovációt sürgetnek, különösen a fenntarthatóság miatt.
A felhőszolgáltatók egyre jobban használják a megújuló energiát, és így szén-dioxid-hatékonyabb platformokat nyitnak az alkalmazások és adatok számára. A vállalatok kihasználhatnak némi nap- és szélerőművet, de nem érik el a hiperskálázók méretarányát. Ezért szén-dioxid-hatékonyabb a feldolgozást a nyilvános felhőszolgáltatókra hárítani, mintha egy vállalkozás saját szél- vagy naperőműveket állítana fel.
Továbbá maga a felhőmodell eleve hatékony. A felhő az erőforrások megosztásáról szól. A vállalatok a saját adatközpontjaikban lévő szervereknek csak egy részét használják ki, és egyes helyszíni szerverek kihasználtsága átlagosan csak 10 százalékos. Ez nagyrészt azért van így, mert a számítási és tárolási erőforrásokat jóval a szükségletek megtapasztalása előtt kell megvásárolniuk.
A nyilvános felhőszolgáltatók sokkal jobban kihasználják az erőforrásokat, mivel a számos bérlő igényeit a rendelkezésre álló erőforrások között tudják kezelni. Egyetlen virtuális felhőkiszolgáló képes olyan munkaterhelést támogatni, amelyhez normál esetben százszor több magántulajdonban lévő szerverre lenne szükség, amelyek viszont százszor több energiát fogyasztanának.
A vállalatoknál a felhőalapú számítástechnika fenntarthatóságban játszott szerepét illetően már most látszik az előrelépés. A többszöri bérleti díj megtakarítás mellett figyelembe kell venni a fokozott üzleti agilitást, valamint az igény szerinti skálázhatóságból származó értéket is. A nyilvános felhők a zöldtől a nagyon zöldig fognak tovább fejlődni.
A felhőszolgáltatók jövőbeli innovációi javítani fogják az energiahatékonyságot, beleértve a megújuló energiaforrások, az egyedi CPU-k és más, az adatközpontokban jelenleg található berendezéseknél jobban optimalizált hardverek használatát.
A jövőben a fenntarthatóság mind fontosabb tényezővé válik a felhőprojektek teljes megtérülése szempontjából. A szolgáltatók közelgő innovációi és a felhő felé történő folyamatos elmozdulás a bolygó egészsége szempontjából a helyes irányba mutat - állítja az InfoWorld.
