Mint ismeretes, hazánkban több mint 10 éve még számos, egymástól független, "egymással nem kommunikáló" hivatal működött párhuzamosan, az embereknek sokszor azt sem volt könnyű beazonosítaniuk, hogy melyik üggyel hová kell fordulniuk. Azóta azonban átléptünk az ügyfélbarát, szolgáltató állam korszakába, ahol egyszerűsödtek az eljárások, csökkent a bürokrácia, rövidebbek lettek az ügyintézési határidők, azaz gyorsultak az eljárások, és megvalósult az egyablakos ügyintézést, létrejöttek a kormányhivatalok, járási hivatalok és a kormányablakok. A 2020-as évek egyenesen a digitális korszakot hozták el mindannyiunknak, amelyben tovább fejlődtek az állami informatikai rendszerek, az állami adatbázisok összekapcsolásával és az e-ügyintézés kiterjesztésével.
Ennek a digitális állampolgárság programnak a célja, hogy megteremtse az állampolgárok és a közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online rendszert, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő kommunikációt, így az ügyintézést és a tájékoztatást, miközben hozzájárul a közigazgatási ügyintézés optimalizálásához és az ügyfelek elégedettségéhez.
E cél eléréséhez hozzájárulnak a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztései is. Ennek egyik jó példája a most frissen zárult, a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével megvalósított, az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítését célzó projekt, amely nagyon fontos a kormányhivatalok működésének fejlesztése szempontjából. Bár ez a 7,1 milliárd forintos fejlesztés - "kívülről nem feltétlenül látványos", ugyanakkor a közigazgatási szakrendszer működése, teljesítőképessége és minősége, valamint a felhasználói élmény szempontjából nélkülözhetetlennek tartják.
A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program európai uniós forrásból megvalósuló projektet 2021-ben indították azzal a céllal, hogy a közigazgatási szakrendszer belső folyamatainak áttekintésével, a különböző képzési modulok létrehozásával megfelelő támogató hátteret biztosítsanak a jövőbeli fejlesztéseknek. Emellett számos elemzést, koncepciót és stratégiai dokumentumot alkottak, amelyek kijelölték a következő évek fejlesztési irányait, az ügyintézési lehetőségek szélesítését. A projektben több mint ötezer kormánytisztviselő képzése is megvalósult. A munka dandárja pedig most kezdődik, amikor a koncepciókat a hatékony, gazdaságos működés szolgálatába állítják.
Cél, hogy az embereknek a lehető legkevesebb "dolguk" legyen az állam szerveivel, és amit csak lehet, automatikusan, proaktívan végezzék el az állami gépezet immár digitalizált fogaskerekei, ha pedig szükséges az interakció a közigazgatási szervek és az emberek között, akkor azt kényelmesen, egyszerűen, gyorsan, és lehetőség szerint személyes megjelenés nélkül, okoseszközön is el tudják intézni.
