A hírcsatornák kreatív módszereket találnak arra, hogy megkerüljék a Kreml erőfeszítéseit, hogy blokkolják a független tudósításokat Oroszországon belül. Ehhez a lemásolt honlapoktól kezdve a titkosítási eszközökön át az anonim böngészőkig mindent felhasználnak.
Az újságírók szerint, akik megpróbálják áttörni a hiteles hírek elé húzott oroszországi vasfüggönyt, a kifinomult digitális technikák hatékonyak és eredményesek lehetnek. "Tény, hogy sok digitális csatorna továbbra is nyitva áll, és sok mindent meg lehet tenni az emberek online eléréséért" - mondta Patrick Boehler, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió digitális stratégiáért felelős vezetője. Megjegyezte, hogy a technikai megoldások nem kívánnak nagy beruházásokat az új (vagy régi) technológiákba, mivel a közönségnek már vannak okostelefonjai és számítógépei. A nagyobb kihívást gyakorta az jelenti, hogy a hallgatóságot fel kell világosítani a legjobb lehetőségekről.
Boehler és kollégái az amerikai kormány által finanszírozott Szabad Európa Rádióban és Szabadság Rádióban a cenzúrázott híroldalak weboldalait tükrözik, azaz pontos másolatokat készítenek róluk új internetcímeken.
A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemrégiben közölte, hogy tükrözési technológiát használtak a Meduza, egy Lettországban működő független orosz kiadvány hozzáférésének feloldására is, amelyet a Kreml e hónap elejétől blokkol. Jelezte, hogy készek tüköroldalakat létrehozni "minden cenzúrázott médium számára", és ezáltal "visszahelyezni őket a Moszkva információs háborújával szembeni ellenállás első vonalába". A Kreml persze blokkolhatja a tükrözött domaint, amint azt felfedezik, így a hírügynökségek kénytelenek folyamatosan új domainre váltani.
Ha a tüköroldalakat olyan tartalomszolgáltató hálózatokon (CDN) helyezik el, amelyek más létfontosságú szolgáltatásokat fogadnak, az orosz kormány számára sokkal nehezebbé teszi a leállításukat - mondta Boehler.
Az olyan titkosított üzenetküldő csatornákat is, mint a Telegram vagy a Whatsapp, gyakran használják a kiadók a közönségükkel való kommunikációra, hogy tudassák velük, mely domainek aktívak. (Míg a legtöbb közösségi platformot blokkolták a régióban, a titkosított üzenetküldő platformok többnyire még mindig elérhetőek).
A hírszervezetek ezeket a titkosított csatornákat arra is használják, hogy kommunikáljanak a helyszínen lévő egyes oroszokkal, akik fényképeket és videókat készítenek a nyugati kiadványoknak, hogy azok ellenőrizhessék az eseményeket és beszámolhassanak róluk.
A híroldalak és a közösségi hálózatok is kezdik létrehozni saját Tor-hálózataikat, amelyek titkosítják az internetes forgalmat, és a világ több ezer szerverén keresztül irányítják át, így gyakorlatilag lehetetlenné téve annak nyomon követését. A Twitter a múlt héten jelentette be saját Tor-szolgáltatását, amely az orosz kormányzat blokkolási erőfeszítései ellenére segíti az oroszok hozzáférését a szolgáltatásához.
Matthew Baise, a VOA (Amerika Hangja) digitális stratégiáért és közönségfejlesztésért felelős igazgatója szerint a VOA és az RFE (Szabad Európa), amelyeket az amerikai kormány finanszíroz, de szerkesztőségileg függetlenek, nagy tapasztalatot szereztek már a cenzúra kijátszásában, de az oroszországi szigorítás gyorsasága sokakat meglepett. "Az inváziót megelőzően régóta kapcsolatban álltunk a kijátszásban résztvevő gyártókkal" - utalt az olyan a kijátszáshoz fontos eszközökre, mint a Psiphon és az ACI. A VOA és más független csatornák már régóta használják a megkerülési technológiát, hogy behatoljanak Kínába, Iránba, Pakisztánba és Etiópiába.
"Most látjuk a tömeges átállást a megkerülési eszközökre, ami eléggé új az orosz piacon" - mondta Nat Kretchen, az Open Technology Fund, egy amerikai kormány által támogatott, az internet szabadságának előmozdítására összpontosító nonprofit szervezet vezető alelnöke. Ez a migráció akkor kezdődött, amikor a Kreml elkezdte blokkolni a főbb nyugati médiumokat és közösségi hálózatokat. Bár Oroszország már régóta propagandaállam, néhány héttel ezelőttig "nem volt nagy cenzúra piac" - mondta Kretchen.
Az eddigi adatok azt mutatják, hogy sok orosz kétségbeesetten próbál pontos információkhoz jutni. Oroszországban ugrásszerűen megnőtt a virtuális magánhálózatok, azaz a VPN-ek használata, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy elrejtsék tartózkodási helyüket, és így kikerüljék a helyalapú korlátozásokat.
A Top10VPN.com, amely nyomon követte a keresési volumen adatait, azt látta, hogy a VPN-szolgáltatások iránti keresletnövekedés március 14-én a szokásosnál 2692 százalékkal magasabb szinten tetőzött, miután Oroszország bejelentette, hogy betiltja az Instagramot. Az Atlas VPN is új csúcsot jelentett aznap a VPN-telepítések terén Oroszországban, 11 253 százalékkal nőttek a normálisnál nagyobb mértékben.
"Sok hírszervezet a lehető legjobban felkészült" - mondta Dan Shelley, a Radio Television Digital News Association ügyvezető igazgatója. Szerinte az orosz álhír-törvény volt az, ami a legtöbb kiadványt meglepte a régióban. Ez a törvény, amely szerint akár 15 évig terjedő börtönbüntetéssel is büntethető, ha valaki a konfliktust "háborúnak" nevezi, a legtöbb független újságírót elűzte az országból, így sok nyugati hírügynökség kénytelen volt a hírcsatornákra támaszkodni. "Ma Oroszországban egy nyugati hírügynökség forrásaként dolgozni rendkívül veszélyes vállalkozás. Majdnem 007-es szintű veszély" - mondta Shelley.
