A szoftverek világában az a szép, hogy sokszor egyetlen ember áll elképesztően hasznos programok fejlesztése mögött. Például Alexander Roshal, akié a WinRAR, vagy Miklós Tamás, aki az AIDA32, illetve az Everest fejlesztője. Az nLite és a vLite is egyetlen személy, Dino Nuhagic - azaz nuhi - gyermeke. Előbbi program segítségével a Microsoft Windows 2000, a Windows Server 2003 és a Windows XP, utóbbival a Windows Vista szabható méretre. Az nLite nem újdonság. Most azért vettük elő, mert decemberben megszületett a Vistát átszabó testvére, illetve itt van az ajtóban a XP harmadik és a Vista első szervizcsomagja is - ezeket igazán hasznos rögvest beépíteni az operációs rendszer telepítőjébe, mintsem utólag installálni.
Mire valók?
A két program funkciói gyakorlatilag azonosak: arra szolgálnak, hogy teljesen a mi igényeinknek megfelelően szabjuk át a fent említett Windows-változatok telepítőit. Hogy pontosan mire nyílik lehetőségünk?
? Szervizcsomagok, javítások integrációja: Nyilvánvaló előnyei vannak, ha rögvest a Windows telepítőkészletbe integráljuk a legújabb frissítéseket. Rövidebb a telepítési idő, és az utólag installált service pack sem "szemeteli össze" az állományaival a merevlemezt. Arról már ne is beszéljünk, hogyha valaki hozzánk hasonlóan rögtön a premier után szerezte be XP-jét, akkor valószínűleg beleütközött abba a problémába, hogy az "ős", az SP1 és SP2 előtti XP egy mostani, SATA-vezérlős, PCI Express-es gépre fel sem települ, hanem még a karakteres képernyős állapotában "kékre fagy". Ha valaki ebben a cipőben jár, akkor számára az nLite valóságos áldás. Ráadásul nincs szükség semmiféle trükközésre, egészen egyszerűen meg kell mutatni az nLite-nak, hogy hol találja a pakkot, amit integrálnia kell, a többit már magától elintézi.
? Beépített komponensek eltávolítása: Gyanítjuk, ez a funkció sokak kedvence lesz. Végre megszabadulhatunk olyan összetevőktől, amelyeket ha akartunk, ha nem, a telepítő odapetézett a merevlemezünkre! Manapság ez nem igazán a feleslegesen felhasznált merevlemez területről szól - bár szólhat arról is, hiszen amíg gyémánt árban mérik a solid state meghajtókat, és azok kapacitása csak töredéke a merevlemezekének, minden megabájt számít. Mindennél fontosabb azonban a dolog pszichológiája. Végre nincs ott a menüben az az átkozott Fekete Macska, a flipper, vagy éppen az Internet Explorer 6, ami helyett úgyis a 7-est telepíti az ember - ezt eleve integrálni lehet a telepítőbe -, vagy a Firefoxot, vagy amit éppenséggel szeret.
? Meghajtóprogramok integrálása és eltávolítása: Meg fogunk lepődni, hogy mekkora hely szabadul fel, ha kidobáljuk azoknak a hardvereknek a telepítőit, amelyek az XP 2000-es piacra dobása óta egyszerűen elavultak! Valószínűleg nem lesz szükségünk analóg modemek drivereire, vagy 8-10 éves nyomtatók meghajtóira, és sok más egyébre sem, amiről valószínűleg még csak nem is sejtettük, hogy benne van a Windowsban. Viszont a friss meghajtók integrálása nem biztos, hogy sikerül majd. Ezeket csak akkor lehet lenyomni a telepítő torkán, hogyha úgy készítették el őket, ahogy azt anno a Microsoft szerette volna.
? Felügyelet nélküli telepítés: Van mód arra is, hogy például a sorozatszám megadásával olyan telepítőt készítsünk, amelyet elég csak elindítani, kijelölni azt a partíciót, melyen látni szeretnénk, aztán magára is hagyhatjuk a gépet a telepítés közben. A jobbára egységes gépparkkal rendelkező rendszergazdáknak nem kell elmagyaráznunk, hogy ez mennyire hasznos.
? ISO állomány készítése: A programok képesek bootolható ISO állományt készíteni, vagy rögvest megírni az optikai lemezeket. A telepítőkészlet elkészítésén kívül a lemezre elhelyezhetünk további állományokat is, például azoknak a drivereknek vagy programoknak a telepítőit, amelyek a rendszer telepítése után azonnal kellenek, vagy jó, ha kéznél vannak.
Buktatók
Mind az nLite-ot, mind a vLite-ot alaposan teletűzdelték rövid és lényegre törő súgókkal, amelyeknek különösen a komponensek eltávolításakor látjuk majd hasznát. Ne gondoljunk semmiféle dagályos, hosszú lére eresztett szövegszörnyre, sokkal inkább "ha ezt eltávolítod, akkor nem tudsz majd nyomtatómeghajtókat telepíteni" típusú figyelmeztetésekről van szó. Ha mindent figyelmesen elolvasunk, és a "ha nem érted, mit csinál, akkor ne piszkáld" irányelvet tartjuk szem előtt, akkor nem csúszhat be gikszer. Ellenben ha valakinek valamilyen okból a minél kisebb telepítőcsomag elkészítése a célja, akkor könnyű kigyilkolni olyan összetevőket, amelyek nélkülözhetetlenek.
Jó, ha tudjuk, hogy vannak olyan Windows összetevők, amelyeket a két program képes sebészeti úton eltávolítani - arra azonban nincs mód, hogy azt a telepített rendszerbe visszaépítsük! Éppen ezért érdemes valahogy kipróbálni a végeredményt, hogy minden működik-e, mielőtt élesben is bevetnénk. A vLite kicsit kényelmetlen sajátossága, hogy minden változtatást külön jóvá kell hagyatni a programmal, hogy azokat végre is hajtsa. Ez az "Alkalmaz" (Apply) gomb gyakori nyomkodását jelenti, és az ember hajlamos ezt elfelejteni.
Az nLite és vLite két remek alkalmazás, és még ingyenesek is. A kezelésükhöz nem kell pilótavizsga, az nLite pedig egyenesen hiánypótló mű!
