Európában is kiemelkedő színvonalú kutatási célú adatközpontot avatott fel Orbán Viktor miniszterelnök, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban 2013. június 13-án. Közép-Európa legnagyobb, bruttó 8,5 milliárd forint összértékű beruházásával olyan adatközpont létesült, amely a következő két évtizedben mozgásba hozhatja a hazai tudományos kutatásokat és meghatározó jelentőségű lehet Magyarország nemzetközi kutatási és kutatás-fejlesztési projektekben való részvétele szempontjából. A magyar részecskefizikusok sikeres és elismert munkájára alapozva a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar Kormány példaértékű összefogásával rekordidő alatt világszínvonalú európai kutatási infrastruktúra jött létre Budapesten.
„Sokáig szerettük volna, hogy Magyarország ne csupán a kutatásokhoz, hanem az infrastruktúrához is hozzájárulhasson a CERN-ben. A mai nap áttörést jelent azáltal, hogy a CERN „agyközpontjának” fele az akadémiai kutatóközpontba került” – méltatta a Wigner Adatközpont jelentőségét Pálinkás József. Az MTA elnöke szerint a magyarok ismét megmutatták: ha akarnak valamit és együttműködnek, akkor nagyszerű dolgokat tudnak véghezvinni.
Paradigmaváltásként értékelte a Wigner Adatközpont budapesti létrejöttét Rolf-Dieter Heuer, a CERN főigazgatója. Mint fogalmazott: a tudomány áttörte az országhatárokat és Magyarország szerves része lett a CERN életének. A tudós az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tevékenységéről szólva kiemelte: az itt dolgozók szaktudása, innovatív szemlélete és a létesítmény megépítésére vállalt rövid határidő miatt döntöttek a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelye mellett.
A Wigner Adatközpont az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (WIGNER FK) beruházásában 8,5 milliárd forintos kormányzati támogatásból valósult meg a csillebérci kampusz egyik régi épületegyüttesének teljes körű átépítésével. Az adattárolás új korszakát jelentő magyarországi „agyközpont” kialakítása jó példája a felfedező kutatásokon alapuló, gazdaságosan üzemeltethető és az egész ország számára hasznot hozó beruházásnak. Az ünnepélyes keretek közt felavatott adatközpont berendezéseit és üzembiztonságát tekintve egyaránt az európai információ-technológiai (IT) rendszerek élvonalába tartozik.
A Wigner Adatközpont első és legfontosabb partnersége az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatási és informatikai támogatása lesz: a CERN ide telepített IT eszközein a következő néhány évben a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős, korábban megjósolt és immár szinte teljes bizonyossággal kimutatott Higgs-bozon tulajdonságait vizsgálják a kutatók. A későbbiekben az elméletileg megjósolt szuperszimmetrikus részecskék kereséséhez járulhat hozzá a létesítmény, de más nagy számításigényű, nemzetközi kutatásokhoz szükséges feladatokat is elvégezhetnek majd az ide telepített számítógépeken a kutatók. A beruházás hosszú távra megalapozza a CERN és az MTA Wigner FK közötti kutatástámogatási együttműködést, amellyel Magyarország a következő évtized fejlesztéseit meghatározó, új európai kutatási informatikai trend élére kerül. A csúcstechnológiát képviselő adatközpont várhatóan a hazai akadémiai kutatóintézetek és egyetemek fontos tudásmozgósító rendszerévé fog válni.
A CERN Tier-0 infrastruktúrájának új számítógépeit a Wigner Adatközpontba telepítik, ezeket kétszer 100 Gigabit per másodperc sávszélességű hálózat kapcsolja össze közvetlenül az CERN genfi számítóközpontjával, így a Nagy Hadronütközető (LHC) kísérleti adatai lényegében pillanatok alatt az akadémiai központba jutnak. A CERN számítóközpont és az MTA Wigner Adatközpont közötti optikai kapcsolat hatalmas teljesítményét mutatja, hogy önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd. A hálózati sebesség néhány éven belül várhatóan megduplázódik.
2010 nyarán a genfi székhelyű CERN piackutatást kezdeményezett tagországai körében annak felmérésére, hogy milyen felekkel tudná távoli üzemeltetéssel egy külső adatközpontban működtetni kritikus IT infrastruktúráját: ez az úgynevezett Tier-0 központ, ami a Nagy Hadronütköztető (LHC) által rögzített hatalmas adatmennyiség rögzítését, feldolgozását és elosztását végzi. A felmérés eredményei alapján 2011 szeptemberében egy tenderfelhívást tettek közzé a Tier-0 befogadására alkalmas adatközpont, illetve kapcsolódó szolgáltatások beszerzésére.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont ekkor épp saját, tudományos célú adatközpontja, a Wigner Adatközpont korai tervein dolgozott, és a lehetőséget felismerve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) támogatásával 2011. november 7-én, a beadási határidő napján versenyképes ajánlatot adott be a felhívásra.
2011. december 1-én a CERN jelezte, hogy a Wigner FK pályázata a három legjobbnak ítélt ajánlat között szerepel. 2012 januárjában a CERN meghívására a Wigner FK szakemberei Genfbe utaztak, hogy a CERN kollégáinak részletesen ismertessék az ajánlatukat, és tisztázzák a nyitott kérdéseket. A sürgető határidők ismeretében a Wigner csapata nem várhatott a CERN végleges döntésére, így azonnal megkezdték a műszaki tervek részletes kidolgozását és a beruházás előkészítését.
Amikor a CERN küldöttsége 2012. március 9-én egy végső tárgyalási fordulóra a Wigner FK-ba érkezett, a magyar szakemberek már sejtették, hogy pályázatuk nyertes pozícióban van. A hivatalos döntés azonban csak a CERN Pénzügyi Bizottságának 2012. március 14-i ülésén született meg. A beruházás építési engedélyét 2012. április 5-én adta ki a XII. kerületi önkormányzat. Másnap megindult a Wigner Adatközpont kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás. Az Országgyűlés április 25-én fogadta el a projekt támogatásáról rendelkező kormányhatározatot, amelynek alapján Dr. Lévai Péter, a Wigner FK főigazgatója megköthette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) a projekt finanszírozását biztosító támogatási szerződést. Számos tárgyalási forduló után a beruházás fővállalkozói szerződését 2012. május 17-én írták alá. A közbeszerzés nyertese végül a Wigner Adatközpont kivitelezési munkálatait 2012. május 21-én kezdte meg.
A kiemelt kutatási célú létesítmény megvalósításának lehetőségéért kiélezett verseny folyt. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontja 15 külföldi vetélytársat, közöttük svájci, svéd és norvég pályázókat megelőzve nyerte el a lehetőséget arra, hogy a CERN Tier-0 infrastruktúra új számítógépeinek otthont adhasson a Wigner Adatközpontban. A magyar tudóstársadalom és az egész ország számára jelentős eredményhez nagyban hozzájárult a svájci központú szervezet és a magyar kutatók közötti, több mint húsz éves szakmai együttműködés.
Az avatáson rövid beszédet mondott Agnieszka Zalewska, a CERN Tanács elnöke.
A WIGNER Adatközpont számokban:
4000 m2 összterület, 1200 m2 hasznos IT-terület
7000 kW beépített teljesítmény
20 000 hálózati végpont
30 000 adatpont
100 km optikai kábel
2800 db akkumulátor
21 000 rack egység, amelyben 10–20 000 IT egység, szerver adattároló helyezhető el
40 km kábel, 3200 m acélcső, 200 tonna vas a tetőszerkezetben, 400 m3 beton, 80 m3 hűtővíz, 2800 db akkumulátor
400 000 ember-munkaóra
