A research2guidance idén januárban, több mint ötszáz cég bevonásával készítette el közelmúltban kiadott részletes nemzetközi felmérését, amelyben a mobil üzleti alkalmazások adaptációját és hatékonyságát vizsgálta. A kutatócég elemzése szerint a vállalatok túlnyomó többsége (közel nyolcvan százaléka) használ valamilyen mindennapi működését támogató applikációt – ez az arány 2009-ben még csak tíz százalék volt. A cégek többsége nem a nyilvános alkalmazásáruházakból, hanem saját vagy külső fejlesztőktől szerzi be az alkalmazásokat; csak akkor kezdenek az app store-okban keresgélni, ha nem találnak a céljaiknak megfelelő szoftvert.
A research2guidance kutatása rámutat: a fenti tendencia ellenére a független fejlesztők termékei mellett a jó nevű, befutott cégek megoldásai is megtalálhatók az alkalmazásáruházakban. Az üzleti appok száma egy év alatt megkétszereződött: míg 2011 elején még csak 100 ezer, az idei év első negyedében már 200 ezer ilyen megoldást regisztráltak a kutatók.
A megfelelő alkalmazások felkutatását nagymértékben megnehezíti, hogy a fejlesztők különféle, sokszor megtévesztő kategóriákba szórják szét őket. Ráadásul maguk az applikációk is sokfélék – a jelentős hozzáadott értéket képviselő fejlesztések mellett rengeteg értéktelen újítás is megtalálható az áruházakban.
A research2guidance négy alapvető kategóriába sorolta a piacon forgó alkalmazásokat. A legértékesebb, a kínálat alig 14 százalékát kitevő megoldásokat a „vállalati kulcsalkalmazások”, a közepesen értékes, elsősorban a termelékenység javítását támogató fejlesztéseket az „üzleti eszközök” (37 százalék), az alacsony értékűnek tartott, egyes üzleti szegmenseket kiszolgálni képes, de nem kizárólag vállalati felhasználókat célzó szoftvereket az „üzleti kontingens appok” (33 százalék), az üzleti szempontból jobbára értéktelen applikációkat pedig az „irreleváns/oda nem illő” kategóriába sorolta.
