A Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület (F|M|E) - szakmai partnereivel – áll azon szakmai rendezvény mögött, mely az orvos-beteg kapcsolatok jövőjének, a gyógyszeripar szerepváltozásának, a molekuláris diagnosztikának és terápiának, a betegszervezeti érdekérvényesítésnek, technológia fejlődésének, az egészségügyi befektetéseknek, továbbá a kormányzati e-health fejlesztések lehetőségeinek bemutatásán keresztül világít rá az egészségügy fejlődési lehetőségeire. Erről kérdeztük Szász Leventét, a szervezet alelnökét.
Computerworld: Milyen igény hívta életre a SmartHealthcare 2015 Konferenciát?
Szász Levente: Azt figyeltük meg, hogy rendkívül nagy az érdeklődés az egészségügyi technológia fejlődése iránt, de nincs, vagy nagyon kevés a kifejezetten erre a témára létrehozott fórum (konferencia, meetup, online közösség stb.). A SmartHealthcare egy konferenciasorozat kíván lenni, ami betölti ezt az űrt, itt találkozhat az egészségügyi és az IT, telekommunikációs szakma, vagy bármilyen más, a témához kapcsolódó szakterület is.
Nem vezet jó eredményre a mai, komplex és folyamatosan változó világban ha bármelyik szakma egyedül, a zárt “laborjában” hoz meg döntéseket, ma már sokkal inkább az együttműködésen és együtt gondolkodáson kell legyen a hangsúly. Ahogy az F|M|E Egyesület alap célkitűzése is: a SmartHealtcare Konferencián egy asztalhoz szeretnénk ültetni az egészségügy összes szereplőjét (a betegekkel együtt!), mert csak így lehet fenntarthatóan fejlődni.
CW: Az F|M|E szerint a fenntartható magyar egészségügy megteremthető. Milyen forgatókönyvvel valósulhat ez meg?
SzL: Az éppen említett közös gondolkodás, a közös érdekeken alapuló, de az egyéni érdekeket is szem előtt tartó, sőt kiszolgáló koncepció megalkotása, megegyezés és hosszútávú tervezés útján. Az egészségügyi rendszer tervezés értelmezhetetlen pár éves viszonylatban, itthon pedig még mindig rövid távon gondolkodunk. Ez lenne az alap lépés: 10-15, akár 20-25 éves egészségügy tervekre van szükség, közmegegyezéssel és szakmai intézmények által kivitelezve, szoros kooperációban a szakmai, beteg képviseleti szervezetekkel és a piaci szereplőkkel. Ez nem mágia, más országban sikeresen működik.
CW: Ebben a folyamatban fontos szerepe van az egészségügyi innovációnak, de kellően dinamikusan fejlődnek-e a határterületek (telekommunikációs és IT, mind kutatás-fejlesztési vagy szervezetfejlesztési), illetve milyen szinten tudja az orvosi és a mérnöki fejlesztéseket ma a betegellátás hasznosítani?
SzL: Sokkal dinamikusabban fejlődtek ezek a határterületek, mint a szűkebben értelmezett egészségügyi technológiák, illetve az egészségügyi technológiai fejlesztések jelentős része az IT szektor fejlődésének (is) köszönhető. Az utóbbi 1-2 évben kezdtek el szinte felfoghatatlan ütemben fejlődni az orvostechnológiai eszközök, ezek jelentős része a betegeket és az otthoni diagnosztikát célozza. A terápiás területeken a 3D nyomtatás, szövetnyomtatás, a gyógyszeripari innováció, a műtéti robotika fejlődése szintén mind-mind hatalmas potenciált rejt. Ezek a fejlesztések jelentős egészségnyereséget adnak majd az egészségügyi rendszereken keresztül, de nyilván az ágazat jellegéből adódóan, a betegbiztonság szem előtt tartása miatt kissé lassabban jelennek majd meg a mindennapi betegellátásban.
CW: Szerencsére vannak már jó gyakorlatok is. Ilyen a Laborom is, mely egy otthoni leletrendező és betegtámogató megoldás. Kiknek segít a magyar alkalmazás?
SzL: A Laborom alkalmazással krónikus betegeknek, elsősorban cukorbetegséggel (diabétesz) élőknek szeretnénk segítséget nyújtani. Emellett minden olyan embernek hasznos lehet az alkalmazás aki rendelkezik otthoni mérésekkel (vércukor, vérnyomás, súly stb.), laborleletekkel vagy szed bármilyen gyógyszert. Betegek és orvosok visszajelzései, igényei alapján alakítottuk ki az alkalmazás jelenlegi, első verzióját is.
Ma egy beteg alig fér hozzá saját egészségügyi adataihoz, azokat rendezetlen, nehezen érthető formában kapja meg. Ahhoz, hogy jól tudja menedzselni állapotát és hosszú távon betartsa a terápiát a betegnek motiváltnak kell lennie és meg kell értenie saját állapotát, céljait. Mi azt tűztük ki végső célul, hogy olyan eszközt adjunk az emberek kezébe amivel egyszerűen és hatékonyan megérthetik és menedzselhetik egészségügyi állapotukat bárhol, bármikor.
Éppen ezért már most is lázasan dolgozunk az alkalmazás következő, teljesen új verzióján, mely a jelenlegi applikáció számos hiányosságát hivatott javítani. Többek között lehetőség lesz különböző okos mérőeszközök csatlakoztatására is (vércukor- és vérnyomásmérő, mérleg), így a felhasználó mérései bluetooth vagy wifi kapcsolaton keresztül automatikusan bekerülnek az alkalmazásba a mérést követően.
Szász Levente - Laborom, FME - Fotó: Rózsa Zsuzsanna
CW: Mennyire nehéz a fejlesztés piacra vitele?
SzL: Olyan platformot kell teremtenünk amit a betegek szívesen használnak, valódi értéket ad nekik és az orvosok munkáját is segíti, elfogadják, szakmailag támogatják. Bármilyen piaci modell csakis akkor lehet sikeres, ha a fentieket teljesíteni tudjuk, ez pedig - természetesen - nem könnyű. Betegekkel és orvosokkal együtt fejlesztünk, minden nap számos visszajelzést kapunk és tesztelünk, építünk be a következő verzióba vagy épp dobunk el. Folyamatosan alakul ennek megfelelően a piaci modell is. A probléma globális jellege miatt már a Laborom első verziójával is több, mint 22 000 felhasználót értünk el 168 országból.
CW: Tény, hogy a technológiai fejlődés óriási hatással van az egészségügyre és az ágazat minden szereplőjének fel kell készülnie a változásokra. Milyen eszközökkel lehetséges ez?
SzL: Nyitottnak kell lennünk a változásra. Ha falakat húzunk magunk köré az egy ideig véd ugyan, de azután menthetetlenül elsodornak az új technológiák, ha nem követjük. Számos lehetőség van arra, hogy felkészüljünk ezekre a változásokra egészen a SmartHealthcare 2015 konferenciához hasonló rendezvényektől kezdve a workshopokon át az internet végtelen információtengeréig. De ma már az orvosi egyetemeken is felkészülhetünk a jövő orvoslására, ebben a konferencia egyik előadójának, dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutatónak is úttörő szerepe van.
CW: Összefoglalható-e, hogy milyen jövő előtt áll jelenleg a hazai e-egészségügy? Milyen a helyzetünk a világ többi országához képest?
SzL: Sajnos erre most aligha tudja valaki a választ. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lesz az elkövetkező néhány évben a hazai egészségügyben. Azonban ha csak az innovatív, e-health és mobile health vonalat nézzük, akkor talán van ok némi derűlátásra. Mind a közhiteles tér, mind az ehhez kapcsolható szolgáltatások fejlesztése kormányzati források szerint megfelelően halad, így reménykedünk abban, hogy belátható időn belül elérhetjük azt az állapotot, amikor az egészségügyi szolgáltatók adatbázisai végre “összeérnek” és erre a közös térre külső szolgáltatások is épülhetnek majd, amelyek nagyban segíthetik a betegek gyógyulását vagy betegségük menedzselését.
Egy közös egészségügyi IT rendszer megteremtése óriási előrelépés lenne és már önmagában lehetőséget teremthet egy jelentős ellátás-optimalizálásra és a hatékonyság növelésére. Ebben jelenleg el vagyunk maradva az Unió többi országához képest, de reméljük a hátrányból tudunk majd előnyt is kovácsolni.
CW: Elveheti-e valaha az IT az orvosok kenyerét?
SzL: Éppen ezt a kérdéskört járja végig a Konferencia nyitó előadásában Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató is. Az Ő véleménye szerint olyan mértékű a technológiai fejlődés, hogy ha nem kezdjük el tökéletesíteni azokat a képességeinket, melyek meghatározzák az emberiséget és nem csiszoljuk az emberi kreativitást a végtelenségig, robotok és algoritmusok sokkal hamarabb cserélnek le minket, mint gondolnánk. Olyan egyensúlyt kell találni, amiben a technológia olcsóbbá és elérhetőbbé teszi az ellátást, de az emberi viszony, az empátia, az érintés nem vész ki az orvoslásból.
