Még 2008 szeptemberében, a hazai sajtóban elsőként teszteltük a VIA Nano processzorát. Akkor nem kis meglepetésünkre azzal szembesültünk, hogy Dávid legyőzte Góliátot, a VIA Nano túlnyomó részt jobban szerepelt a teljesítménytesztekben, mint az Intel Atom, amely csak a több szálon futó, a HyperThreading technológiát kihasználni képes alkalmazások némelyikénél tudta csak maga mögé utasítani a tajvani cég termékét. A probléma csupán az, hogy a VIA ígéretes processzorával azóta is csak elvétve találkozni netbookokban, nettopokban. A cég piaci részesedése egészen elenyésző, valahol egy százalék körüli. Sajnos a Nano 3000-es sorozat bevezetésétől sem várhatjuk, hogy ez érdemben változzon, de a legalább az ázsiai piacon - ahol a részesedésük messze magasabb, mint bármelyik másik régióban - továbbra is tartani tudják majd a pozíciójukat.
3000
A VIA a 3000-es szériát a cég a noteszgépekbe és a minden-az-egyben asztali PC-kbe szánja. A sorozat ugyanúgy 65 nanométeres gyártástechnológiával készül a TSMC-nél, mint az 1000-es és a 2000-es széria is és természetesen lábkompatibilis azokkal. Ami az igazi újdonság, hogy bekerült a CPU-ba az SSE4 utasításkészlet, amely legfejlettebb (SSE4.2) verziójában először az Intel Core i7 processzorban jelent meg. A VIA azt állítja, hogy a 3000-es Nanók 20 százalékkal gyorsabbak, azonos órajelen, mint a korábbi, szintén az Isaiah kódnevű magra épülő Nano szériák, ugyanakkor 20 százalékkal kevesebbet is fogyasztanak. (A cég egészen konkrétan az 1,6 gigahertz órajelű 2000-es és 3000-es sorozatú modellek teljesítményét veti össze a bejelentésben.) A teljesítménynövekedés egyértelműen az SSE4-nek tudható be, de hogy az alacsonyabb fogyasztás minek köszönhető, nem egészen világos, hiszen a gyártástechnológia változatlan - ez is az SSE4 miatt lenne? Mivel a VIA csak üresjárati fogyasztási adatokat közöl (idle power), ezért az állítás ellenőrzése most még lehetetlen. Az elődjeihez hasonlóan a 3000-es Nanók órajele 1 gigahertztől indul - a lépcsőket táblázatba is foglaltuk - de a csúcsmodell 200 megahertzet ráver az eddigi zászlóshajóra; ez már 2 gigahertzes. Az új széria sorozatgyártása majd csak 2010 első negyedévében indul be, de az árazásról még nincs információ.
Új versenyző a régi piacáért
A VIA bejelentése ugyanaznap érkezett, mint amikor a Broadpoint AmTech elemzője Doug Freedman jegyezte tanulmány is napvilágot látott. Ebben Freedman arról ír, hogy az NVIDIA nagy valószínűséggel belép majd az x86-os processzorok piacára akár a VIA akvizíciója által, akár belső fejlesztések útján. A pletyka, hogy a grafikus vezérlőiről ismert cég valamifajta CPU-n dolgozik, legalább 2006 óta kering. Az ok, amiért most ismét előtérbe került a kérdés, hogy mind az AMD, mind az Intel a CPU-val ?egy fedél alatt lakó" grafikus megoldásokon dolgoznak, így ha az NVIDIA szeretné megőrizni a grafikus vezérlők piacán megszerzett pozícióját, akkor nem engedheti meg magának, hogy ezt a piacot átengedje a konkurenseknek. Hogy a cég hogyan oldja meg az x86-os fejlesztés kérdését egyáltalán nem világos. A VIA esetleges felvásárlása sem tűnik lehetetlennek, mert a tajvani cég az alaplapi lapkakészletek piacáról való kiszorulása óta egyre rosszabb anyagi helyzetben van, idén április végén egyenesen tőkecsökkentésre kényszerült. Ugyanakkor az NVIDIA mostanában a valaha jobb napokat látott Transmetának dolgozó mérnököket szerződtet. Ez persze nem jelenti szükségszerűen azt, hogy nekik x86-os CPU fejlesztését szánja feladatul, de egyáltalán nem tűnik rossz öltetnek, hogy az ilyesmi fejlesztésében járatos munkaerőt erre a feladatra alkalmazza.
