Lezajlott az akció és ott álunk vas nélkül. Visszakérhetjük-e a gépünket? Hiába hivatkozunk az éppen intézkedő nyomozó hatóságnál arra, hogy a gépen lévő adatok nélkülözhetetlenek bevallásainkhoz és üzletvitelünkhöz, a lefoglalást mindenképpen véghez viszik. Alapesetben a nyomozás és a lefoglalás megszüntetésével kerülhet vissza a lefoglalt tárgy, adat a tulajdonoshoz. Nyolc napon belül panasszal élhetünk a határozat ellen és hivatkozhatunk arra, hogy adataink nélkül nem tudunk eleget tenni adózási kötelezettségeinknek, illetve nem tudjuk működtetni vállalkozásunkat. Az már más kérdés, hogy vajon visszakapjuk-e az adatainkat, így célszerű inkább mindenről másutt elhelyezett mentéseket fenntartani, ahogy erről keretes írásunkban részletesen értekezünk.
A jogtisztaság igazolványai
A szoftverek jogszerű alkalmazását az igazoló technikai dokumentumok összegyűjtése mellett a végfelhasználói vagy licencszerződések, számlák, illetve birtokba kerülést mutató egyéb iratok igazolhatják. A szoftverlicenc-szerződés és a számla mellett célszerű megőrizni a felhasználói kézikönyvet, az eredetiséget igazoló tanúsítványokat és az eredeti adathordozókat (hardverkulcsokat) is. Ezek a szoftverek jóhiszemű jogszerű használatát bizonyíthatják. További jó megoldás lehet, ha a felhasználó szoftvertelepítéskor kinyomtatja az elektronikus licencszerződést, hogy dokumentált formában is rendelkezésre álljon.
A médiaanyagok jogtisztaságát nehéz bizonyítani, a jelenleg hatályos szerzői jogi törvény szerint szabad felhasználásnak minősül, ha egy természetes személy a műről magáncélra készít másolatot. Nem kérdéses, hogy egy jogtiszta (pl. kölcsönkapott) CD-ről másolt zeneszám a magáncélra készült másolatra vonatkozó rendelkezések alapján szabad felhasználásúnak minősül. A vita tárgyát az képezi, hogy minek tekintjük egy nem jogtiszta forrásból származó mű magáncélra történő másolását. Erre a kérdésre épülne a letöltések jogtisztaságának megítélése is, így egyelőre ezen a területen is a kialakulatlan joggyakorlat a jellemző.
Túlélne vállalkozása két hónapot számítógépe nélkül?
Akár feljelentés okán, akár spontán ellenőrzés miatt történik nálunk házkutatás, hivatalból lefoglalásra kerül minden, amelyen szoftverek vagy egyéb jogvédett anyagok tárolhatók. Nem a helyszínen vizsgálják tehát meg a szakértők eszközeinket, hanem elszállítják azokat. Az eljárás időtartamára, azaz legalább néhány hónapra búcsút inthetünk számítógépünknek, vele együtt adózással és ügymenettel kapcsolatos adatainknak is.
Megkérdeztük a PC World Online olvasóit, hogy vállalkozásuk átvészelne-e egy több hónapos számítógépmentes időszakot? A felmérés kitöltőinek csupán 21 százaléka vélte úgy, hogy túlélné vállalkozása az IT-javak lefoglalását. A többiek erre nem láttak esélyt, illetve nem mérték még fel egy ilyen eset lehetséges lefolyását és következményeit. Érthető a vállalkozók aggálya, hiszen munkaeszközüket vesztenék el, fennakadna az üzletmenet és ennyi idő alatt még a leghűségesebb ügyfelek is elpártolhatnak a cégtől. Ez megtörténhetne akkor is, ha szoftverjogilag teljesen törvényesen jártunk el - hiszen hardvereinkhez a vizsgálat végéig akkor sem férhetünk hozzá.
Utólagosan, polgári peres eljárásban lehet helye kártérítési igénynek, amennyiben a feljelentés alaptalannak bizonyult. Persze ez csak akkor lehetséges, ha ismert a feljelentő személye, hiszen erre névtelenül is lehetőség van. Akárhogy is, a polgári per évekig is elhúzódhat és nem támasztja fel üzleti ötletünket, klientúránkat. Emellett büntetik természetesen a hatóság félrevezetését és a hamis vádat, amely visszatartó erő lehet az alaptalan feljelentgetők számára.
BSA-ködoszlató: most kutat, büntet vagy egyiket sem?
Nagyon nagy homály övezi a szoftverjogot és környékét, amely felett mint rettegett démon, lebeg a BSA. Sokan hatóságként ismerik, mások nem is hallottak róla, ezért nem árt tisztázni, hogy kik is ők és mi közük lehet hozzánk és szoftvereinkhez. Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője volt segítségünkre a kérdés tisztázásában.
A BSA (Business Software Alliance) saját megfogalmazása szerint a biztonságos jogtiszta digitális világ megteremtéséért küzdő nemzetközi szervezet. Magyarországon 31 gyártó, köztük az Adobe, Apple, Autodesk, Avid, CyberLink, Graphisoft, Microsoft, Mindjet, Monotype Imaging, Quark, Siemens és Symantec érdekeit képviselik (csak a legismertebbeket említve). A szervezetnek elektronikus kereskedelmet ösztönző oktatási és jogszabály-előkészítéssel kapcsolatos kezdeményezései is vannak.
A BSA semmilyen hatósági jogkörrel nem rendelkezik, csupán együttműködik a rendőrséggel. Ennek keretében szakmai támogatást nyújt, képzés formájában segíti a rendőrség tagjainak szoftverjogi ismereteinek elmélyítését, szerzői jogi jogsértés gyanúja esetén pedig bejelentést tesz a rendőrségen.
A szervezet bármely állampolgárhoz hasonlóan bejelentést tehet a rendőrségen, amennyiben jogsértés gyanúja merül fel. Magyar nyelvű honlapja és forródrótos telefonszáma lehetővé teszi, hogy bárki felhívja a BSA figyelmét arra, hogy egy adott cégnél nagy mennyiségű másolt szoftvert használnak. A bejelentő anonimitásának tiszteletben tartása mellett a BSA felveszi a kapcsolatot a bejelentővel és igyekszik meggyőződni a bejelentés valóságtartalmáról. Amennyiben komoly a gyanú, a BSA hivatalos feljelentést tesz a megfelelő hatóságnál, például a rendőrségnél vagy a vám- és pénzügyőrségnél.
A BSA a közvélekedéssel ellentétben nem vesz részt házkutatásokban, sem bármilyen más rendőrségi akcióban, de a rendőrség háttérmunkáját - igény esetén - szakmai tanácsokkal, például szoftverjogi szakértő rendelkezésre bocsátásával segíti.
A BSA képviselője szerint magánszemélyek ellen még nem lépett fel a cég, közepes méretű vállalkozás ellen viszont már igen. Céljaik között az ismeretterjesztés és a tanácsadás is szerepel, a két éve elkezdett Nagyvizit program keretében - előre egyeztetett időpontban - a BSA kollégái felkeresik a jelentkező cégeket és tanácsadás formájában segítenek áttekinteni a szoftvergazdálkodással, joggal, nyilvántartással kapcsolatos legfontosabb ismereteket.
Megelőzés: szoftverleltár és telepítési szabályzat
Hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés egy esetleges ellenőrzéskor, ahhoz kevés „úgy tudni", hogy minden gépen jogtiszta az operációs rendszer és az irodai programcsomag. A leghelyesebb, ha rendelkezünk egy folyamatosan frissített szoftverleltárral és ez legalább köszönőviszonyban van a valósággal. Tudatában kell lennünk annak, hogy büntetőjogi felelősséggel tartozik az a vezető is, aki eltűri, hogy alkalmazottai számítógépein lopott szoftverek fussanak, ezért érdemes ügyelni néhány dologra.
Tartsuk rendben a megvásárolt eredeti programlicenceket és rendszeresen ellenőrizzük a munkatársak gépein futó alkalmazások jogtisztaságát. Erre számos auditációs eszköz elérhető a BSA oldalán (katt ide).
Készítsünk költségvetést a szoftverjellegű kiadásokról és rendszeresen ellenőriztessük, hogy a hivatalos verziófrissítések felkerülnek-e a számítógépekre.
Az ingyenes programok egy része - általában üzleti használat esetén - némi pénzbe kerülhet, ezért cserébe viszont a vásárló általában kap támogatást is. Ügyeljünk arra, hogy a magánhasználatra ingyenes szoftverek üzleti célra, kenyérkereső munkára való használata már nem megengedett.
Készítsünk szabályzatot arról, hogy mi kerülhet a gépekre, ezt ismertessük alkalmazottainkkal, illetve cégen belül legyen felelős minden munkavállaló a rábízott számítógépen futó szoftvereiért. Célszerű egy nyilatkozatot aláíratni a munkavállalókkal, hogy tisztában vannak ez irányú kötelességeikkel és felelősségükkel.
Megelőzés: mentés, de nem is akárhova
Még személyes adataink, fotóink esetében is nagy veszteség, ha az adathordozó sérülése miatt kedves emlékeink, hobbimunkáink az enyészeté lesznek. Hatványozottan fájdalmas üzleti adataink elvesztése, ezért eleve több mint ajánlott napi rendszerességgel menteni. Jobb, ha ezt nem is bízzuk a véletlenre, automatikus, úgynevezett növekményi mentést majd' minden backup alkalmazás kínál. Tartalmaz backup modult például a Nero multimédiás szoftvercsomag és a Norton 360 biztonsági szoftvercsomag is, de akár a Windows saját szoftverét is használhatjuk.
Egy további ok a rendszeres mentésre egy lehetséges ellenőrzés, amely egyben extra követelményeket is támaszt. Hiába mentünk a helyi szerverre, NAS-ra, ha azt lefoglalják ugyanúgy, mint a munkaállomásokat. Ha a lefoglalást követően mindenképpen folytatni akarjuk a munkát, akár vadonatúj hardverek beszerzése árán is, akkor távoli adattárolóra kell kerülniük a mentéseknek (off-site backup). Ilyen szolgáltatás vásárolható a Norton 360-hoz, ismert például a LiveVault vagy az Acronis. Használhatjuk erre a célra 5 gigabájtig ingyenesen a Microsoft Live SkyDrive-ját is, amelyről 2008. júliusi számunkban olvashattak bővebben. Persze magunk is megoldhatjuk, hogy a helyi szerverünkre, merevlemezünkre készült mentések automatikusan átemelésre kerüljenek egy fizetett magántárhelyre, FTP segítségével, amelyet sok adatmentő alkalmazás támogat.
Utópia: és ha Állam Bácsi is változtatna...?
Az otthoni felhasználóknak ugyan nem kell razziától tartaniuk, de nagy számban tesznek látogatást a hatóságok a kisvállalkozók berkeiben. Mindenképpen úgy jogos, hogy tiszta forrásból származó szoftverekkel dolgozzunk, az operációs rendszer ára nem megfizethetetlen, az irodai szoftvercsomagra pedig van ingyenes alternatíva. Ha nagyon akarjuk - és van hozzáértő rendszergazdánk -, akkor a teljes szoftverparkot felépíthetjük ingyenes Linux alapokra, szóval mindenképpen létezik kivitelezhető megoldás.
Akárhogy legyen is, mi nemcsak a felhasználók, hanem a jog őreinek oldaláról is szeretnénk szemléletváltás tanúi lenni. Csodálkozunk, hogy az állam nem tartja szem előtt a saját érdekeit, ugyanis az eljárás alatt álló cégek hosszú időre megbénulnak a gépfoglalás miatt, amely jelentős termeléskiesést (a hatóság részéről értsd: adókiesés) jelent. Számos cég túl sem élne egy ilyen traumát. Ráadásul ekkor a cég még ártatlan státuszú, hiszen bűnösségére vagy épp vétlenségére csak a vizsgálatok elvégzésével derül fény. Miért ne végezhetnék el a „büntetőleltárt" a szakértők a helyszínen? Azt hiszem minden vállalkozás szívesebben vállalja be irodájának néhány napos, de akár egy hetes bezárását (egy APEH-ellenőrzéshez hasonlóan), mint adatainak több hónapos-féléves lefoglalását. A vizsgálatokhoz pedig így sem kell több idő, csak a szakértőknek ki kell szállni a helyszínre. Ettől még ugyanúgy folyhatna a bírósági eljárás, ha indokolt, ugyanúgy kiszabhatnak büntetéseket és ugyanúgy helyreállna az igazság, csupán olcsóbban és kíméletesebben. Szerintünk megérné még a mai drága „benzinpénzt" is.