Ma már nehezen találunk olyan vállalatot, ahol ne üzemelne számítógép, aminek pedig ne lenne köze a bevallásokhoz, nyilvántartásokhoz, vagyis az ügymenet lényegéhez. Szoftver nélkül pedig a komputer működésképtelen, szükséges rajta tehát valamiféle operációs rendszer a megfelelő alkalmazásokkal. Igazságos elvárás természetesen, hogy ezek tiszta forrásból származó, jogszerűen használt szoftverek legyenek. Bizonyára mindenki tisztában van azzal, hogy a jogtalan szoftverhasználat pénzbírsággal, sőt szabadságvesztéssel is büntethető. Örvendetes módon a 90-es évekhez képest nagyon sokat javult a helyzet, jelentős mértékben visszaszorult a másolt szoftverek alkalmazása, de természetesen még mindig messze nem 100 százalék a jogtiszta szoftverek használatának aránya. Nem pihennek tehát a hatóságok és a jogvédő szervezetek, így előfordulhat, hogy egy nap a mi vállalkozásunk is sorra kerül. Milyen alapon jöhetünk a képbe? Mi történik értékes gépparkunkkal és pótolhatatlan adatainkkal? Mit tehetünk a túlélésért?
Jogi kérdésekben Dr. Ormós Zoltán, az Ormós Ügyvédi Iroda vezetője volt segítségünkre, amit ez úton is köszönünk. Az alábbiakban az ügyvédi irodától kapott szabatos információkat nem közöljük szó szerint, csupán felhasználjuk áttekintésünk szerkesztésekor és kiegészítjük felvetéseinkkel.
Alapos gyanú, de mennyire alapos?
Sokan beszélnek BSA által lefolytatott házkutatásról és eljárásról, holott ez nem helytálló, mivel a BSA nem hivatalos szerv, hanem civilszervezet (bővebben lásd keretes írásunkat a cikk következő részében). Eljárás alá természetesen lehet vonni bármilyen természetes és jogi személyt (azaz magánembert, vállalkozót és céget), a nyomozás megindításának feltétele a bűncselekmény gyanúja. Az ügyészség számára gyanú alapjául szolgáló információ származhat feljelentésből, saját adatból vagy nyomozatból. Feljelentést minden esetben kötelessége kivizsgálni a hivatalnak és csak akkor utasíthatja azt el, ha nincs szó bűncselekményről, nem megalapozott a gyanú vagy büntethetőséget kizáró ok áll fenn.
Ki kopog, mi kopog?
A házkutatást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság (pl. rendőrség) rendeli el egy határozat formájában, a végrehajtásban a nyomozó hatóság vesz részt. Rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni, az érintetten kívül a védő, képviselő, illetve a megbízott hozzátartozója lehet jelen. A házkutatás megkezdése előtt pedig fel kell szólítani a keresett dolog önkéntes előadására. A felszólításnak ki kell terjednie a számítástechnikai rendszeren, adathordozón tárolt adatok hozzáférhetővé tételére is. Ha az érintett a felszólításra a keresett dolgot előadja, a tárolt adatot elérhetővé teszi, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog is fellelhető.
Mihez van jogunk és mi a kötelességünk?
Amennyiben lefoglalják a számítógépeket, adathordozókat, mindenképpen jegyzőkönyv készül róluk mennyiségük, értékük, minőségi állapotuk feltüntetésével úgy, hogy később egyedileg azonosíthassák őket. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, ügyeljünk arra, hogy a jegyzőkönyvben minden lefoglalt érték a lehető legjobban legyen beazonosítható módon, pontosan nevezzék meg, hogy utóbb ne fordulhasson elő kavarodás. A jegyzőkönyvből egy példányt meg kell kapnia az érintettnek. A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság szüntetheti meg, ha arra már nincsen szükség, valamint meg kell szüntetni, ha a nyomozást is megszüntetik. A törvény előírja, hogy mind a házkutatást, mind a lefoglalást az érintett „kíméletével" kell foganatosítani, lehetőleg reggel hat és éjjel huszonnégy óra között. A nyomozó hatóságnak ügyelnie kell arra, hogy az érintett személy magánéletének a nyomozással nem érintett részei ne kerüljenek nyilvánosságra, valamint kerülni kell a szükségtelen károkozást. Az érintettnek azonban szükség szerint együtt kell működnie; ha felszólításra önkéntesen nem adta át a keresett dolgokat, adatokat, tűrnie kell a házkutatást, lefoglalást, amennyiben pedig akadályozza azt, rendbírsággal sújtható.
Cikkünk folytatásában kitérünk pontosan arra, hogy ki és mi is valójában a BSA, és vajon hány hazai kisvállalkozás élne túl egy házkutatást? Visszakaphatjuk-e esetleg hamarabb számítógépünket? Hogyan igazoljuk a licencek valódiságát? Elhárítható-e valamiképpen a csőd réme, azaz pontosan mit érdemes tennünk megelőzésképpen?
Addig is, a cikk teljes változatát a PC World szeptemberi számában olvashatja.
