A magyarországi cégek 8 százaléka használ jelenleg felhő alapú technológiát, amellyel jelentős mértékben elmarad az Európai Unió 19 százalékos átlagától. Az alacsony penetráció oka legfőképpen a technológiával és a jogi környezettel kapcsolatos ismeretek hiányával, illetve a biztonsági kérdésekkel összefüggő tévhitekkel magyarázható. A tőzsdén jegyzett Externet távközlési szolgáltató cég ügyfelei körében végzett felmérése azonban rámutat arra, hogy a vállalatok aggályaik ellenére is kíváncsiak a felhő alapú technológiára.
Magyarországon ma még csupán a cégek 8 százaléka használja a felhő alapú technológiát, amellyel az Európai Unió tagállamai között a sor végén szerepel, csupán öt országot (Bulgária, Görögország, Lengyelország, Lettország, Románia) megelőzve – derül ki az Eurostat decemberi adataiból. A legmagasabb aránnyal Finnország büszkélkedhet, ott már a vállalatoknak több mint a fele (51%) alkalmazza ezt a megoldást. A nyugati országok példája jól mutatja a várható trendet, bőven van lehetőség a felhőszolgáltatások magyarországi elterjedésére.
Az európai szintű felmérésből kiderül, hogy a legtöbb cég biztonsági aggályok és a jogi környezet ismeretének hiánya miatt marad távol a technológiától, a kis- és középvállalatok emellett a felhővel kapcsolatos ismeretek hiányára és a szolgáltatás költségeire hivatkoznak. Utóbbi már csak azért is meglepő, mert e megoldás felhasználói egyik nagy előnyként éppen a költséghatékonyságot emelik ki.
„A felhő alapú technológia egyelőre bizonytalan területnek számít a magyar vállalkozások körében, de tapasztalataink azt mutatják, hogy a cégek kíváncsiak, és nyitottak az innovációra. Felmérésünk rámutat arra, hogy a magyarországi szinthez képest sokan, ügyfeleink 16 százaléka tervezi szervereinek virtualizálását. Jelentős többségük (89%) tisztában van azzal, hogy a felhőkkel jelentősen csökkenthetik költségeiket, és többségük érdeklődik is a technológia iránt, azonban a kevés ismeret és a biztonsági aggályok miatt egyelőre nem mernek váltani. Pedig a felhő biztonsági szintje magasabb, mint a fizikai adattárolóké. Ugyanis amíg egy szerverparkban egy meghibásodás ellehetetleníti az adatok elérését, addig a felhő fragmentált felépítésének köszönhetően az ilyen szolgáltatást igénybe vevő cégek nem is érzékelik a hibát, a szolgáltatás problémamentesen működik tovább – magyarázza Lévay Örs, az Externet Nyrt. vezérigazgatója.
Az ismeretlen nemzetközi jogi kitettség erős visszatartó tényező lehet
A felhőszolgáltatást nyújtó és igénybevevő jogi környezete körüli bizonytalanságot az európai nagyvállalatok közel fele, a kkv-nak pedig közel az egyharmada nevezi meg problémaként. Mivel a felhő alapú technológia nem korlátozódik országhatárok közé, a vállalatoknak adaptálniuk kell a nemzetközi jog, illetve az érintett országok jogrendszerének vonatkozó részeit. Így a cégek óvatosságból, vagy kényelemből inkább maradnak a megszokott, de költségesebb fizikai megoldások mellett. A problémára megoldást jelenthet, ha a szolgáltatást igénybe venni kívánó ügyfél hazai szolgáltatóhoz fordul. Mivel mind a kiszolgáló, mind a felhasználó ugyanabban az országban van, kizárólag a magyar jogrendszer vonatkozó jogszabályai érvényesek a két félre. „A hazai felhőszolgáltatás kezdeti elterjedésének kulcsát abban látjuk, hogy a vállalatok felismerik a szolgáltatók által kínált értékajánlatokat, növekszik bizalmuk az új technológia iránt” – teszi hozzá Lévay Örs.
A KPMG 500 nagyvállalat és multinacionális cég körében végzett decemberi felmérése alátámasztja, hogy a felhő alapú technológia adaptálásával a cégek rendkívül sok előnyre tettek szert. A vizsgálatban részt vevő vállalatok 35 százaléka használja már a technológiát, ezek 73 százaléka pedig az üzleti teljesítmény javulásáról számolt be. A legjelentősebb pozitív változások közé a cégek a költséghatékonyság javulását, a mobil munkaerő hatékonyabb adaptálását, az ügyfelek és partnerek összehangolását, illetve az adatok jobb kihasználtságát sorolták.
