A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Műszaki Támogatási Főosztályának szakemberei összegezték a Computerworld számára a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó európai célkitűzéseket és az eCall szerepét.
A közúti közlekedés biztonsága az Európai Unió közlekedéspolitikájának egyik kiemelt fontosságú területe. Az új „Közlekedés 2050-ig” stratégia kiemelt célja, hogy 2050-re a halálos áldozatoktól majdnem teljesen mentes közúti közlekedés valósuljon meg Európában, illetve a halálos áldozatok száma 2020-ra legalább a felére csökkenjen.
Az Európai Unió számára a kihívást az jelenti, hogy úgy kell az áruk és a személyek szabad áramlását elősegítenie, hogy közben a közúti balesetek halálos áldozatainak száma mérséklődjön, a környezetre gyakorolt hatás pedig minimalizálódjon. Ráadásul a közúti balesetek számának csökkentése (baleset-megelőzés, aktív biztonság) mellett a balesetek következményeinek enyhítése (passzív biztonság), valamint a sürgősségi segélyszolgálatok hatékonyságának és a balesetet követő orvosi ellátás eredményességének javítása (harmadlagos biztonság) is sürgető feladat.
A megoldásához a biztonság területén érintett valamennyi szereplő erőfeszítései szükségesek voltak az elmúlt évtizedben, és szükségesek ma is. A munka 2002-ben kezdődött, amikor az Európai Bizottság az év áprilisában hivatalosan is elindított egy közös ipari-állami projektet, az úgynevezett eSafety kezdeményezést. Ennek célja az európai utakon bekövetkező közúti balesetek számának korszerű információs és kommunikációs technológiák (ICTs: Information and Communication Technologies) alkalmazásával történő csökkentése.
Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások (ITS) a közlekedés mindhárom szereplőjére figyelemmel vannak – a szereplők a járművezetők (járművezető ellenőrzése), a környezet (intelligens infrastruktúra) és maga a jármű (a jármű biztonsági rendszerei). Ez az utóbbi az a terület, ahol az intelligens integrált közlekedésbiztonsági rendszerek – beleértve a fejlett, járművezetőt támogató rendszereket is – a legnagyobb lehetőségeket ígérik.
Az új, intelligens megoldások esetében a közlekedésbiztonság javításához alkalmazott fejlett információs és kommunikációs technológiákat felhasználó új rendszerek képesek javítani az úthálózat biztonságát – elsősorban a balesetek elkerülésével, illetve súlyosságuk jelentős enyhítésével. Az olyan „nem-eSafety” elképzelések, mint az út menti védőberendezések, a forgalomtechnikai eszközök, a TERN (Trans European Road Network) hálózaton a halálos áldozatok számát 25%-kal csökkenthetik. Így az ITS rendszerek alkalmazására vonatkozó célkitűzés/lehetőség a 25%-kal kevesebb halálos áldozat.
A becslések szerint eSafety-intézkedések nélkül a halálos áldozatok száma az EU tagállamaiban 2020-ban 28.000 lenne.
Ekként további támogatás és koordinált erőfeszítés szükséges ezen rendszerek széleskörű alkalmazásának felgyorsításához, amely feladatokat az EU Bizottság „ITS Intézkedési Terve” is megfogalmaz. Ez hat elsőbbséget élvező tevékenységi területre összpontosít, melyek hozzájárulnak a „tisztább”, „hatékonyabb” és „biztonságosabb” európai közúti közlekedés eléréséhez.
Az Európai Parlament és Tanács a 2010/40/EU irányelv 2. és 3. cikkelyében meghatározta az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásához kapcsolódó kiemelt területeket és intézkedéseket. A kiemelt területek alkalmazási területének részletezése a 2010/40/EU irányelv 1. számú mellékletében található.
A közúti közlekedésbiztonsághoz tartozó egyik kiemelt intézkedés az EU egész területére kiterjedő egységes európai vészhívó-rendszer, az eCall szolgáltatás. Az ehhez szükséges, az EU tagállamokra kötelező érvényű specifikációk „Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelvének kiegészítése egy interoperábilis, egész Európai Unióra kiterjedő eCall rendszer harmonizált megvalósításra vonatkozóan” címmel már el is készültek, jelenleg a Parlament jóváhagyására várnak.
A dokumentum az e-Call központokra vonatkozó követelményeket az alábbiakban foglalja össze:
1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az eCall központok felszereltsége lehetővé tegye a járművön belüli eszközökről érkező e-segélyhívásoknak és a minimálisan előírt adatoknak – az EN 16072 (Intelligens közlekedési rendszer – eSafety – A pán-európai eCall szolgáltatás működtetésére vonatkozó követelmények) szabványnak és az EN 16062 (Intelligens közlekedési rendszer – eSafety – Az eCall segélyhívóra vonatkozó magas szintű alkalmazási követelmények) szabványnak – megfelelő fogadását, illetve kezelését.
2. Az eCall központoknak ugyanolyan gyorsasággal és hatékonysággal kell kezelniük az e-segélyhívásokat, mint a 112-es egységes európai segélyhívószámra érkező bármely egyéb hívást. Az eCall központok a segélyhívások feldolgozására vonatkozó nemzeti rendeletek rendelkezéseivel összhangban kezelik az e-segélyhívásokat.
3. Az eCall központok képesek fogadni a minimálisan előírt adatok adattartalmát, valamint e tartalmat a diszpécser számára világos és érthető formában megjeleníteni.
4. Az eCall központok hozzáféréssel rendelkeznek egy olyan adekvát földrajzi információs rendszerhez vagy egy azzal egyenértékű rendszerhez, amely segítségével a diszpécser beazonosíthatja a jármű helyzetét és haladási irányát a minimálisan előírt adatok koordinátáira vonatkozóan az EN 15722 szabványban meghatározott minimálisan megkövetelt pontossággal.
5. Az említett követelmények alapján a központok képesek megadni a megfelelő sürgősségi segélyszolgálat(ok)nak és szolgáltató partner(ek)nek a segélyhívás indításának helyét és típusát (manuális vagy automatikus), valamint más lényeges adatokat.
6. Az eCall központ (ahová az eCall hívás elsőként fut be) hangátviteli összeköttetésbe lép a járművel és feldolgozza a segélyhívási adatokat. A központ szükség esetén a hívást és a minimálisan előírt adatokat átirányíthatja – a nemzeti hatóságok által meghatározott nemzeti eljárásokkal összhangban – egy másik eCall központhoz, sürgősségi irányítóközponthoz vagy szolgáltató partnerhez. Az átirányítás adat- vagy hangátviteli összeköttetésen – illetve lehetőleg mindkettőn – keresztül történhet.
7. Megfelelő esetben, valamint a nemzeti szintű eljárásoktól és szabályozástól függően az eCall központok és a megfelelő sürgősségi segélyszolgálat(ok) vagy szolgáltató partner(ek) hozzáférést kaphatnak a járműnek a nemzeti adatbázisban és/vagy egyéb releváns forrásban szereplő leírásához annak érdekében, hogy lekérdezhessék az e-segélyhívás feldolgozásához szükséges információkat, mindenekelőtt a járműazonosító számot és további kapcsolódó információkat, különös tekintettel a jármű típusára és modelljére.
Az eCall szolgáltatás – a rendszer működésének leírása
A gépjárművön belüli eCall segélyhívó rendszer lehetővé teszi, hogy baleset esetén – vagy automatikusan a gépkocsin belüli szenzorok által működésbe léptetve, vagy pedig a vezető illetve utasa által – vészhívás legyen kezdeményezhető. A rendszer alapjai a pontos műholdas helymeghatározás és a súlyos balesetben érintett járművekre vonatkozó egyéb információk (például a pontos hely, az idő, a jármű azonosítása), az úgynevezett minimális adategység továbbítása. Az információk mobiltelefonos kapcsolaton keresztül az integrált segélyhívó központba, illetve valamely rendszerszolgáltatóhoz kerülnek.
Az egyik legösszetettebb biztonsági rendszer az eCall, hiszen a balesetek bekövetkezésénél a teljes mentési lánc valamennyi szereplőjét magába foglalja.
Az eCall szolgáltatásnak – mint interoperabilis szolgáltatásnak – a jövőben egész Európában működnie kell. Így az európai célkitűzés az, hogy olyan harmonizált európai szolgáltatássá váljon, amelynek alapjai a pontos műholdas helymeghatározás és a súlyos balesetben érintett járművekre vonatkozó egyéb információk (pl. a pontos hely, az idő, a jármű azonosítása), az úgynevezett minimális adategység (MSD: Minimum Set of Data) továbbítása.
Az információk mobiltelefonos kapcsolaton keresztül az integrált segélyhívó központba (PSAP: Public Service Answering Point), illetve valamely rendszerszolgáltatóhoz (SP: System Provider) kerülnek. Az eCall hívás történhet automatikusan (pl. légzsákok vagy ütközést észlelő szenzorok működésbe lépésével) vagy pedig manuálisan (egy speciális gomb megnyomásával). Mikor a legközelebbi PSAP-val létrejön a hangkapcsolat, a balesetre, illetve a járműre vonatkozó adatok ugyanazon a csatornán keresztül adatként GSM kommunikáció segítségével kerülnek továbbításra.
Abban az esetben, ha a járművezetőnek külön szerződése van egy magán-rendszerszolgáltatóval, akkor további információk/adatok (FSD: Full Set of Data) is továbbításra kerülnek (ez utóbbi opcionális funkció). A PSAP-nak (a magán-rendszerszolgáltatónak is) képesnek kell lennie a hanghívások és az automatikusan továbbított adatsorok fogadására és feldolgozására. Az információkat ezután továbbküldik a helyi mentőszolgálathoz, hogy azok riaszthassák a mentéshez szükséges járműveket.
A megállapodások szerint az integrált segélyhívó központba közvetlenül megküldésre kerülő minimális adategységnek a következőket kell magába foglalnia:
- az esemény úgynevezett „időbélyegzője”;
- pontos hely (a PSAP számára igen egyszerű a használata különböző beruházások, fenntartás és továbbképzés nélkül; GPS koordinátákból áll rendelkezésre);
- a jármű azonosítója;
- a rendszerszolgáltató azonosítója (változhat a gépjármű márkájától függően, illetve változhat a jármű élettartama alatt);
- az eCall minősítése (legalább annak megadása, hogy az eCall hívást manuálisan vagy automatikusan indították el).
A legfőbb cél az, hogy a központ PSAP operátorai számára elég információ álljon rendelkezésre, hogy azok a jövőben a mainál gyorsabb és hatékonyabb mentési intézkedéseket tehessenek. Ez pedig a következő információk megadásával érhető el:
- „Mikor?”: az úgynevezett „időbélyegzővel” adható meg;
- „Hol?”: pontos helymeghatározással biztosítható (pl. műholdas helymeghatározás, beleértve a jármű irányát is);
- „Ki?”: a jármű azonosításával adható meg (hívóvonal azonosítása, szín, a jármű típusa és modellje, és ha lehetséges, a jármű alvázszáma (VIN: Vehicle Identification Number);
- „Hol juthatunk további információhoz?”: a rendszerszolgáltatón keresztül (IP-cím, beleértve pl. a telefonszámot és az országkódot is);
- „Milyen súlyos az eset?”: az eCall hívás minősítésével (a hívás indítása: manuális vagy automatikus, beleértve a szenzorok típusát, vagy ha rendelkezésre áll, a szenzorok számát).
A hazai PSAP-központ kiépítése a 112 egységes európai segélyhívó rendszer részeként épül ki, amely az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság beruházásában valósul meg.
