Tavaly 223 milliárd forint volt a teljes ITS-piac mérete, ami az azt megelőző évhez képest 2 százalék körüli bővülésnek felel meg. A növekedés üteme ezzel jelentősen lassult a 2013-tól 2015-ig tartó időszakhoz képest, beigazolva az International Data Corporation (IDC) előrejelzését.
- Valamelyest eltérő módon alakult viszont az IT-szolgáltatók bevételszerkezete ahhoz képest, amire számítani lehetett - mondta Balicza Gábor, az IDC Hungary vezető elemzője. - A kormányzati szektor a vártnál erősebben fogta vissza beruházásait, így ITS-költése 7 százalékkal visszaesett. A közpénzből finanszírozott egészségügy területén a csökkenés mértéke a 24 százalékot is elérte, bár ezt az adatot magyarázza a körülmény, hogy a 2016-ot megelőző években a kormány sokat költött az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér kialakítására.
Az oktatásban 2015 végén zárult nagy eszközszállítást kísérő implementációs szolgáltatások egy része ugyan átnyúlt a múlt évre, és a tanulmányi rendszerek fejlesztése is folytatódott, de a teljes közszféra ITS-piaci teljesítménye ezzel együtt romlott.
Digitalizáló iparágak
Kellemes meglepetést okoztak viszont tavalyi fokozott aktivitásukkal a versenyszférán belül néhány iparág szereplői. A pénzügyi szolgáltatók 2015-höz képest mintegy 7 százalékkal költöttek többet IT-szolgáltatásokra, a gyártóvállalatok pedig 9 százalékkal növelték ITS-keretüket.
- A gyártóiparban a külföldi tőke jelenléte meghatározó, a 2016-os adatokat is felfelé húzta több beruházás, amely a dolgok internetére épülő, Ipar 4.0-s megoldások bevezetését, a gyárak okossá tételét célozta - fejtegette Balicza Gábor. - Részben a törvényi megfelelés indíttatásából fejlesztettek a pénzügyi szolgáltatók. A Payment Services Directive (PSD) 2 uniós irányelv értelmében például a banki rendszerek API-jait meg kell nyitniuk a fintech cégek előtt, és az ilyen, több éven átívelő digitalizációs projektek jelentős ITS-tartalommal bírnak.
Hét százalékkal növelték ITS-költésüket a kereskedővállalatok is. Beruházási keretük egy részét szintén a törvényi megfelelés kényszere alatt használták fel, de sok cég indított webáruházat, fejlesztette bolti infrastruktúráját például iparágspecifikus szoftvermegoldások és wifi-hálózat telepítésével, amihez alkalmazásfejlesztési, -integrációs és implementációs szolgáltatásokat vásárolt.
Kannibalizáló felhőszolgáltatások
Költenek annyit a kis- és középvállalatok is informatikai szolgáltatásokra, hogy a szolgáltatók üzleti lehetőséget lássanak bennük, de az ITS-piac egészének teljesítményét ez a szektor nem befolyásolhatja érdemben. A 100 főt foglalkoztató vagy annál kisebb szervezetekhez a hazai IT-költés 12 százaléka köthető, a náluk nagyobb, de legfeljebb 500 alkalmazottnak munkát adó vállalatokhoz is mindössze a 30 százaléka.
- Így túlnyomóan a nagyvállalatokon múlik az is, hogy a felhőszolgáltatások mekkora piacot vehetnek el a hagyományos IT-szolgáltatásoktól, bár ez a hatás Balicza Gábor szerint a szoftverlicenc-értékesítésen jobban lemérhető. - Levelezőrendszert ma már nem telepítenek a vállalatok házon belül, és a csoportmunka-támogatás terén is 60 százalék közelében jár a felhőalapú megoldások piaci penetrációja. A felhőhöz köthető szolgáltatások jelenleg az ITS-piac csupán 5 százalékát adják, de arányuk az évtized végére elérheti a 20-25 százalékot. A hoszting- és a support-típusú szolgáltatások kitettek inkább ennek a kannibalizációnak, a projektjellegű szolgáltatások egy része egyszerűen átalakul felhőintegrációs és -migrációs tanácsadássá. Ebben a szegmensben az ITS-költés 10 százaléka már most is felhős vonatkozású.
Koppra hopp
Mind a gyártóipar, mind a pénzügyi szektor szereplői többéves stratégiát valósítanak meg digitális átállást célzó beruházásaikkal, ami 2016-hoz hasonlóan idén is kedvezően hat az ITS-piac teljesítményére. Az első félév adatai egyben arról is tanúskodnak, hogy a kormányzati szektor a vártnál többet költ informatikai szolgáltatásokra, így a tavalyi hullámvölgy után már idén fellendülésre, 9 százalékos bővülésre számíthatunk, a teljes piac mérete elérheti a 243 milliárd forintot.
- A kormányzati szektor költése ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal nőhet, jövőre viszont várhatóan stagnálni fog - mondta Balicza Gábor. - Hagyományosan erős az informatikai iparág számára a választásokat megelőző időszak, amit azonban átrendeződés követ. A nagy kormányzati beruházások így még idén elindulnak, és jövőre is éreztetni fogják hatásukat azzal, hogy a projekttípusú szolgáltatásokra fordított költés az idő előrehaladtával fokozatosan csökken majd, és a support-szolgáltatások előtérbe kerülésével a költségszerkezet is változik.
