A nagysebességű hálózatok mára az országok alapinfrastruktúrájának részévé, a tudásgazdaság alappilléreivé váltak. Hozzájárulhatnak a növekedéshez, illetve segíthetik a jelenlegi gazdasági válságból való kilábalást. Ez derült ki egy a Cisco által támogatott felmérésből.
A Világgazdasági Fórum és az INSEAD által közösen készített Nemzetközi Információs Technológiai Jelentés (Global Information Technology Report - GITR) részét képezi a hálózatos gazdaságra való felkészültség mértékét jelző mutatószám, a Networked Readiness Index (NRI), amely lehetőséget ad annak megítélésére, hogy az egyes országok hogyan állnak az infokommunikációs technológia (ICT), és konkrétan a szélessáv nyújtotta lehetőségek kihasználásában.
NRI mutatók és ami mögöttük van
A hírekbe általában csak az NRI mutatók alapján készült ranglista jut el (Magyarország 134 ország közül a 41. helyet foglalja el), azonban az NRI mutatószám és annak időbeli alakulása ennél jóval nagyobb információtartalommal bír.
A listát Dánia és Svédország vezeti az USA és Szingapúr előtt, s ugyan egyáltalán nem meglepő, de az első tíz között nincs egyetlen kelet-európai ország sem.
Magyarország NRI mutatószáma a korábbi években javult, ám az elmúlt két évben csökkenni kezdett. Ugyan az ország nagyjából megőrizte a pozícióját a világátlaghoz képest, pontosabban fogalmazva csak 4 pozíciót csúszott vissza 2007-2008-hoz képest.
Úgy tűnik, hogy az ország elmulasztott egy lehetőséget verseny-képességének javítására, illetve általánosságban az ICT-ben, konkrétan pedig a szélessávban rejlő potenciál kiaknázására.
Ahhoz, hogy képet adhassunk egy ország infokommunikációs fejlődéséről, az „ICT Map" (ICT térkép) legfrissebb kiadására és „Internet Stages" (Az internetes fejlettség lépcsői) című új elemzésre támaszkodunk. Ezt a két modellt a Cisco dolgozta ki annak érdekében, hogy jobban megérthessük az országok egymáshoz viszonyított helyzetét. E két modell kombinációjából (és a szélessáv elterjedtségének alakulásából) nem csak a jelenlegi helyzetre vonatkozó megállapításokat tehetünk, de az elemzéseket a jövőre néző stratégia meghatározásához is felhasználhatjuk.
Az internetes fejlettség lépcsői
Az internet elterjedtségének vizsgálatával képet kapunk arról, hogy az egyes országok hol tartanak a vállalkozások és a lakosság Internet használatának tekintetében, és a teljeskörű internethasználat felé vezető úton.
Az internetkapcsolat „ismerkedési" szintje
Egy ország akkor tartozik ebbe a fejlettségi szintbe, ha a felhasználók (az internet terén tapasztalattal bíró emberek) aránya eléri a 15%-ot, de a háztartások legfeljebb egynegyede rendelkezik saját otthoni kapcsolattal. A jelentésben vizsgált összesen 157 országból 39 tartozik ide. Ezen a szinten - a mikrovállalkozásokat leszámítva - gyakorlatilag minden vállalkozás és a városi háztartások nagy része rendelkezik internetkapcsolattal. Az internettel való ismerkedés nagy elvárásokat teremt, a használat gyors terjedése mögött többnyire az online szolgáltatások és a jobb minőségű kapcsolat iránti kereslet áll.
Magyarország az „extenzív" használat kategóriájába tartozik.
Az „extenzív" szint olyan átmeneti kategória, amelyben a háztartások legalább negyedének van hozzáférése, de a szélessáv még nem egyeduralkodó. Magyarország esetében az a kérdés, hogy vajon gyorsan áttér-e a következő lépcsőfokra, vagy tartósan megmarad ezen a szinten.
Az elérendő szint mindenképpen az „intenzív" szint lenne. Ezen a szinten a háztartások több mint fele (továbbá minden gazdasági szervezet és intézmény) szélessávú kapcsolattal rendelkezik. Főleg olyan országok tartoznak ide, ahol átlagosan a lakosság kétharmada már használja az internetet. Az e-kereskedelmi, e-kormányzati szolgáltatások, B2B csoportmunka és a közösségi hálózatok elterjedtek, és a társadalmi szerkezet és a gazdaság szerves részévé váltak. Például egyes magyar városok már ezen a szinten lehetnek, de sajnos többségük még nem.
Merre tovább?
Ha összehasonlítjuk Magyarország gazdasági környezetét a hozzá hasonló országokéval és a legjobb gyakorlattal, akkor látjuk, hogy komoly lehetőségek vannak a szabályozói, üzleti és piaci környezet fejlesztésében. Bár az ország nagyjából hasonló helyzetben van, mint társai, a legjobb ICT környezettel rendelkező országokhoz viszonyítva van lemaradása.
A szélessávú hálózatok jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a társadalmi befogadás erősítéséhez. Ezek kihasználásához létfontosságú az infokommunikációs gazdasági környezetben és/vagy az infrastruktúrában meglévő gyengeségek kijavítása.
Egy új korszak hajnalán vagyunk, mivel az internethasználat világszerte fontos küszöbértékeket ért és ér el, illetve a technológia kibővítette a kapcsolódási lehetőségek körét. A technológia és az innováció által meghatározott Web 2.0 korszak kezdete egybeesett a pénzügyi válsággal, amely a globális gazdasági szerkezet átalakulását fogja eredményezni. A szélessávú hálózatokban rejlő lehetőségeket megértő és a azokat megragadni képes stratégiát megvalósító országok előnyben lesznek. Nemcsak versenyképességüket fogják javítani, de a tudásgazdaság által megalapozott új növekedési pályára állíthatják országukat, amely jelentős és hosszú távú hatással lesz jólétükre.
