A számítógépek térhódításával együtt a digitális írásbeliség, a digitális írástudás szerepe is egyre nagyobb szerepet kap. Ennek hiánya mind a munkáltatók, mind a nemzetgazdaságok számára súlyos anyagi hátrányokat jelent: hazánkban évente mintegy 295 milliárd forint veszteséget okoz az a tény, hogy a számítógéppel dolgozó munkavállalók többsége nem rendelkezik megfelelő számítógépfelhasználói ismeretekkel. Egy munkavállaló hetente 2 óra 51 percet tölt el a számítógéppel kapcsolatos problémák megoldásával. Képzéssel a hatékonyság növelhető: a munkáltató fejenként évente 126 ezer forintot takaríthat meg - áll a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kutatási összefoglalójában.
Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója, az ECDL programigazgatója (képünkön) a születésnap kapcsán elmondta: hazánkban eddig 300 ezren váltottak ki ECDL vizsgakártyát. A tervek szerint 2010-re ez a létszám eléri a 600 ezer főt. Magyarország - a vizsgázók létszáma alapján - a 8. helyen szerepel a nemzetközi összehasonlításban, a vizsgázók számát az ország összlélekszámhoz viszonyítva pedig a 7. helyen áll. Ez azért is figyelemre méltó, mert az ECDL-t a világ 146 országában ismerik el, az Európai Unió valamennyi tagállama elfogadja, és a hazai OKJ-s képzés részévé is vált.
"Az emberi erőforrásba eszközölt beruházások az ECDL esetén is hamar megtérülnek. Magyarországon majd akkor beszélhetünk digitális írástudásbeli esélyegyenlőségről, ha a lakosságnak legalább 20-30 százaléka képes lesz - alapvető számítógépes ismeretek birtokában -- hatékonyan használni az internetet, és amikor legalább 6-8 százalékuk használja készségszinten a számítógép irodai alkalmazásait. A továbbiakban is számítunk a politikai és gazdasági élet szereplőinek támogató közreműködésére ahhoz, hogy - mindannyiunk érdekében - közösen megvalósítsuk a hazai digitális írásbeliséget" - hangsúlyozta Alföldi István.
Az informatikai írásbeliség és digitális esélyegyenlőség rendkívül fontos a fogyatékkal élők számára, integrációjuk elősegítésére. Az érzékszervi fogyatékosok informatika képzése projekt keretében immár hetedik éve folyik oktatás, eddig mintegy 120 látás- és 300 hallássérült vett részt a tanfolyamokon. Dr. Kutor László docens, a program alapítója és vezetőjének célja, hogy a továbbiakban is rendszeres térítésmentes felkészítő tanfolyamokat tartsanak továbbtanulni és munkát vállalni szándékozó látás- és hallássérült fiataloknak. Ehhez a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kara biztosítja a helyszínt, az NJSZT pedig térítésmentesen a vizsgakártyát.
