Immár százegy cég csatlakozott az IVSZ Adatközpont és felhő munkacsoportjához, amelynek alapvető célja az adatközponti és felhőtechnológián alapuló digitalizáció felgyorsítása. A nagy érdeklődés teljesen indokolt, hiszen az informatika fejlődésében mérföldkövet jelent a felhő: informatika eddig is volt, ám a felhő hozta meg azt az inflexiós pontot, amelynél a felfutás meredekre vált. Az Ipar 4.0-t jellemző hatalmas adattömeg kezelése kizárólag a felhőben képzelhető el - hangzott el az IVSZ november 7-i Datarena konferenciáján.
Startupoknak óriási lehetőség
Tételezzük fel, hogy néhány fiatal, pályája elején járó informatikusnak támad egy ötlete, amelynek alapján a kis csapat mobilalkalmazás fejlesztésébe vág bele. Alapítanak egy startupot, majd kódolnak éjjel-nappal. Jól értenek hozzá és lelkesek. El is készül a nagy mű, és - láss csodát - valós igény mutatkozik az appra. Eleinte fokozatosan, majd egyre rohamosabban nő a felhasználók száma, sőt komoly, nagy cégek is érdeklődnek az alkalmazás iránt. A fejlesztők, akik vérbeli szoftveresek, eddig nem igazán foglalkoztak az appot kiszolgáló infrastruktúrával. A forgalom meredek növekedésével azonban a hardver szűk keresztmetszetté válhat. Mi a teendő ilyenkor? Pénzt kell befektetni újabb szerverekbe? És ha rövid időn belül az a hardverkapacitás is szűkösnek bizonyul?
Kapui Ákos (Skyscanner) szerint a megoldás az adatközpont és a felhő. A szakember saját tapasztalatból beszél, ugyanis kis cégével (a később Skyscanner-tulajdonba került Distinctionnel) egyszer csak éppen ebben a helyzetben találta magát. Miután alkalmazásuk felkeltette a Nokia érdeklődését, az app felkerült a világcég összes mobiltelefonjára. A hirtelen megnövő igényeket csak felhő-infrastruktúrából lehetett kielégíteni.
- Induló cégünk fókuszában a szoftverfejlesztés állt. Terméket akartunk létrehozni, értéket akartunk teremteni, a mögöttes technológiával nem foglalkoztunk. Hiba is lett volna már előre a megnövekvő igényekre tervezni, és sok hardvert vásárolni. A kézenfekvő megoldást a felhő jelentette. Így még egy startup is meg tudja oldani, hogy alkalmazásának felhasználói köre rövid idő alatt akár több milliósra bővüljön. Egy startupnak ráadásul nincsenek meglévő rendszerei, amelyek integrálása gondot jelenthet. A felhő tehát óriási lehetőség a startupoknak - mutatott rá Kapui Ákos. A Skyscanner utazási keresőoldal egyébként 100 százalékban felhőalapon működik.
Fokozott biztonság
Azoknál a szervezeteknél, amelyeknél már van valamilyen saját infrastruktúra, a felhőalkalmazást integrálni kell azokba. Mivel a legtöbb vállalatnál ez a helyzet, komoly igény mutatkozik a hibrid rendszerekre. Jellemző példa erre a címtár.
Sajnálatos módon előfordul, hogy a felhő bevezetése nem hozza meg a várt eredményt. Ahhoz ugyanis, hogy a felhő jól működjön, és megmutatkozzanak az előnyei, a szervezetnek mélyebben meg kell vizsgálnia saját működését. A felhőprojektbe csak ezt követően érdemes belevágni. Az is jellemző probléma, hogy a vállalatok - főként a nagyvállalatok - nem látják tisztán a felhőalkalmazások üzletre gyakorolt pozitív hatását.
Mivel az adatközpont üzemeltetőjének alapvető üzleti tevékenysége a létesítmény működtetése, egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy ne áldozzon a biztonságra. Az adatközpontokban tehát magasabb biztonsági szint érhető el, mint egy olyan szervezetnél, amelynél az adatközpont üzemeltetése csak kiegészítő, illetve háttértevékenység - emeli ki Varga Gábor, a Microsoft termékmenedzsere.
Minősítés katasztrófák ellen
Ez év májusának végén a British Airways összes járatát törölni kellett a londoni Heathrow és Gatwick repülőtereken. Jóllehet az összeomlás pontos oka nem ismert, nagy valószínűséggel az egyik adatközpontjukban történt katasztrofális áramellátási hiba állt a háttérben. Az események azután lavinaszerűen követték egymást, és röviddel az első leállása után a második (és egyben utolsó) adatközpont is felmondta a szolgálatot. A járattörlések többnapos teljes káoszt eredményeztek. Emellett természetesen iszonyatos anyagi és presztízsveszteség érte a légitársaságot. Katona Gergely, az Invitech adatközpontjának vezetője szerint a szóban forgó létesítményeknek feltehetően hiányzott a megfelelő minősítése. A szigorú adatközponti infrastruktúra-minősítési eljárás lefolytatása ugyanis nagy valószínűséggel kiszűrte volna az esetleges gyenge pontokat.
A világpiacon az egyik elismert, gyártófüggetlen tanúsító szervezet a globális adatközponti hatóságként is emlegetett Uptime Institute. Nevéhez köthető a technológiai fókuszú Tier minősítés. A folyamat három fő lépésből áll: először a terveket auditálják, ezt követi a kész adatközpont auditja. Ez utóbbi egyik rendkívül fontos eleme a hibaszimuláció valós környezetben. Végezetül magát az operációt is alapos vizsgálat alá veszi az auditor.
A Tier I minősítés tekinthető alapnak. Már ez a szint is előrelépést jelenthet számos működő gépteremhez képest. A Tier II minősítés a kapacitáskomponensek (például hűtőrendszerek) redundanciáját vizsgálja. Ha egy adatközpont Tier III minősítést kap, akkor az leállítás nélkül karbantartható, illetve az ellátási útvonalainak száma redundáns. A legfelső szintet a Tier IV minősítés képezi. Ez azt jelenti, hogy az adatközpont bármilyen hiba esetén teljesen hibatűrő. A megfelelő Tier minősítéssel könnyebben kezelhető a kapacitáshiány, jobban ellensúlyozhatóak az emberi hibák, továbbá csökkenthető az infrastruktúra sebezhetősége.
Arra a kérdésre, hogy egy kis- és középvállalatnak érdemes-e belevágnia a Tier minősítésbe, Katona Gergely egyértelmű nemmel válaszolt. E cégek számára sokkal inkább javasolt, hogy keressenek Tier-minősített adatközponti szolgáltatót.
Komoly tudás kell a felhőhöz
Gyakran hallható aggály, hogy a felhő terjedésével kevesebb informatikusra lesz szükség, sokan elveszítik majd az állásukat. Szakértői vélemények szerint ez egyáltalán nem igaz. A felhő megfelelő kialakítása és üzemeltetése, integrációja a saját rendszerekbe - számos más feladat elvégzéséhez hasonlóan - komoly tudást igényel. Igaz, sok tekintetben más szakértelmet, mint a saját informatikai rendszerek fejlesztése, építése és üzemeltetése. A jó felhőalkalmazásokhoz tehát érteni kell, a sikeres projekteknél egyre több feladat hárul az informatikusokra.
Az IVSZ Adatközpont és felhő munkacsoportja megvizsgálta az adatközponti infrastruktúra multiplikátor hatásait. A figyelemre méltó eredményre Hegedűs-Csapó Veronika és Hajmási Gergely, a munkacsoport vezetői mutattak rá: egy adatközponti munkahely három- három és fél további munkahelyet teremt.
BORÁSZOK INFORMATIKÁJA
Hosztingszolgáltatással, illetve eszközbérlettel oldják meg a hazai borászok informatikai ellátását. A Hegyközségi Információs Rendszert (HEGYIR) hat borrégió, száz hegyközség, valamint közel 42 ezer szőlész és borász használja augusztus óta. A hoszting mellett több érv szólt, így a fizikai biztonság, a folyamatos áramellátás, a túlfeszültség-védelem, a pormentes, hűtött helyiség, a megfelelő internetes sávszélesség, valamint a költséghatékonyság. A megvalósult projekttel öt-tíz évre tervezik a borász ágazat informatikai ellátását. A több lépésben megvalósított környezet virtualizációs technológiára épül.
