Azért hogy a földhözragadt felhasználók is megértsék a marketingáradat állandó fordításra és értelmezésre szoruló kifejezéseit, röviden úgy fogalmaznám meg a kialakult helyzetet, hogy egy eszközbe svájci bicska módjára megpróbál a fejlesztő mindent belezsúfolni, aztán szenvedjen a vásárló minden egyes alkalommal, amikor realizálja, hogy ez a technológiai zsúfoltság csak a terheket és a vérnyomást növeli.
A Mitacnak már van némi tapasztalata Windows alapú okostelefonok fejlesztésében és forgalmazásában, sőt ezeket az eszközöket általában még Magyarországon is piacra dobták. A kinyitható Mio 8290 és a kisméretű 8270 nem aratott osztatlan sikert a telefonmániások körében, mivel 2-3 évvel ezelőtt még az impotens Windows Smartphone operációs rendszert futtatták, és sem adatkommunikációs, sem multimédiás területeken nem tudtak kiemelkedőt nyújtani. Ezt a szegmenst azóta is a HTC készülékei (I-mate, Qtek, MDA, VPA és társai) uralják, de most úgy tűnik, hogy a Mitac az elmúlt évek PDA-s navigációs eszközeinek sikeréből (Mitac Mio 169) kiindulva egy GPS-sel egybeépített készülékkel próbálja megszerezni a piaci részesedés tortájából a maga szeletét.
A gyártótól már megszokott módón a készülék megvásárlása után a második utunk nem egy telekommunikációs kiegészítőket forgalmazó nagykereskedésbe fog vezetni, mivel a Mitac volt olyan kedves és gyakorlatilag minden egyes megvásárolható tartozékot belepakolt az egyébként méretes értékesítési csomagba. Az övre csíptethető bőrtok, a szivartöltő, a masszív autóstartó és az USB kábel csak néhány a mellékelt extrák közül. A készülék külső megjelenése a ma oly divatos fekete színvilágot némi ezüstös árnyalattal töri meg, a minőségi műanyagok és a pontos illesztések pedig valóban elhitetik velünk, hogy nem egy tucattermékkel van dolgunk.
A Mio 701 kijelzője ugyan azt a teljesítményt nyújtja, mint bármelyik 240x320 pixel felbontású és 65 ezer szín megjelenítésére alkalmas versenytársa: napfényben csak elmosódott kontúrokat látunk, az apróbetűs részek enyhén pixelesek, de legalább a fényerővel beltérben nem lesz problémánk. A készülék telefonként történő használatát találtam a Mio 701-es leggyengébb pontjának, mivel egy kézzel nem tudunk tárcsázni, ami kínos lehet, amikor éppen egy hirtelen jött világmegváltó ötletet szeretnénk közölni partnerünkkel. Az utcán sétálva egyik kezünkben az éppen majszolt gyros, a másik mancsunkban a diplomatatáskánk, a telefon pedig a frissen vásárolt bőr övünkön ücsörög. A stylus kezeléséhez minimum két ujjunkra szükségünk lesz, és mellékesen még tartanunk is kellene a Mitac csúcsmodelljét. Na ez az, ami nem fog menni.
Meg kell állnunk, szabaddá kell tennünk a kezünket, és csak utána jöhet a tárcsázás. Mosatlan kézzel még véletlenül se nyomkodjuk a TFT-t, mert aztán a rendőrség egy bolti lopás után be sem hív minket ujjlenyomat vételre, mivel az egyedi azonosítónk teljes valójában ott díszeleg az LCD-n. Autóban történő használat előtt vegyük ki a miniatűr stylust a telefon oldalából, mert ha már rögzítettük az egyébként még a budapesti krátertenger mellett is masszívan működő tartóban, nem tudjuk kihúzni. Igaz, ember legyen a talpán, aki ezzel a pár grammos ceruzával vezetés közben képes megtervezni egy tíz célpontból álló útitervet.
Bár a készülék akkumulátora egy 1300 mAh-ás verzió, de pár óra navigálás, némi telefonálgatás és PDA-ként történő használat után rohamos gyorsasággal kezd el visítozni az operációs rendszer, hogy az energiaforrás fel fogja adni a szolgálatot. Tapasztalataim szerint leginkább a beépített GPS vevő és az iGO térképalkalmazás együttes igénybe vétele meríti az akkut, de a gyártó volt olyan kedves, hogy egyből több megoldást is kínáljon ennek orvoslására. A gépjárművünkben igénybe tudjuk venni a szivargyújtót, mint áramforrást, így mialatt éppen a belföldi nyaralás úticélját keressük, az unatkozó gyermekünk nem tudja megnézni kedvenc rajzfilmjeit a hordozható DVD lejátszóján. Éjszaka ne felejtsük el rádugni az USB kábelen keresztül a Mio 701-et számítógépünkre, amely még kikapcsolt állapotában is képes tölteni a Litium Polymer akkumulátort.
A 520 Mhz-es Intel processzor zabálja az áramot, de legalább nem kell akadozástól tartanunk. A Windows Mobile operációs rendszer az elmúlt hónapok alatt is sokat fejlődött, nem fagyott le, eltűntek az idegesítő hibák, és remélhetőleg nem kell naponta frissítenünk az alkamazásokat a biztosabb működés érdekében. A telefonban megtalálható a Word, az Excel és a PowerPoint butított verziója is, de teljes QWERTY billentyűzet hiányában a stylusszal kell a lehető legpontosabban céloznunk a virtuális gombsor felületén.
A beépített SirfStar III-as 20 csatornás GPS modul az első olyan megoldás, amelyet a Mitac már telefonálásra is alkalmas eszközre telepített. A készülék ennek megfelelően kissé asszimetrikus, mivel a bal felső sarkába került a sokoldalú modul. A műholdak megtalálását ne próbálgassuk zárt térben, pincében vagy egy atombiztos bunkerben, mert csak és kizárólag szabadtéren hajlandó felcsatlakozni az űrben keringő jeladókra. Az iGO szoftverről röviden annyit, hogy sok éves tesztelő pályafutásom alatt ez volt az egyetlen olyan térképprogram, melynek használatához nem kellett átböngésznem egy több ezer oldalas leírást, mivel a működése egyértelmű volt már az első elindítás után is. Szerencsére az iGO 2006-ban több ezer POI-t sikerült kijavítani, és a magyar fejlesztő cég részéről módfelett szimpatikus kezdeményezés, hogy a felhasználói javaslatokból több százat meg is valósítottak.
A program valamivel gyorsabban tervezi újra a kijelölt útvonalat, mint elődje, de sajnos a dugókról vagy az állandósuló budapesti útfelújításokról még nem tud informálni. A tömegközlekedési káosszal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Mio 701 fel van készítve a tmc rádiójelek fogadására, melyek tőlünk nyugatabbra már évek óta működnek, és az előttünk álló torlódásokra is figyelmeztet - természetesen nálunk még nem érhető el a szolgáltatás.
Az adatkommunikációs lehetőségeken egyértelműen érezhető a gyártó spórolási mechanizmusa, amellyel sikerült a készülék árát 200 ezer forint alatt tartani, de ennek megfelelően számos szolgáltatásról le kell mondanunk. A repertoárból kimaradt a számomra fontos WiFi és a kevésbé izgalmas 3G is, igaz, előbbit egy méregdrága SD kártyával megoldhatjuk - hála az SDIO kompatibilis foglalatnak. Az adatcserélgető felhasználók számára maradt a Bluetooth, amely Windows alapú okostelefontól szokatlan módón megbízhatóan teljesített a tesztidőszak alatt oda-vissza egyaránt. Ha valaki tart a vezeték nélküli megoldások rákkeltő hatásától, annak marad a jó öreg USB kábel, amelyen keresztül driver telepítése nélkül pendrive-ként is alkalmazhatjuk kis mindenesünket.
A Mio 701 akár multimédiás központként is alkalmazható, mivel a sztereo headset és egy méretesebb SD kártya, na meg persze a Windows Media Player legújabb verziója együttes erővel teljes értékű MP3 lejátszót varázsol az eszközből. Az egész estés mozifilmek megtekintését a bővített kodek portfóliónak hála megoldhatjuk, csak a beépített hangszóró kifogásolható minősége és a kisméretű kijelzőátló fogja meggátolni a totális katarzist.
Teszt: Mitac Mio 701 - egyszerűbb a képlet
A telekommunikációs cégek kedvence az utóbbi időben a "konvergencia", amiről a legtöbb vásárlónak vagy semmi, vagy matematikai tanulmányai jutnak eszébe.
Hirdetés
Hirdetés