A Yahoo! hétfőn elérhetővé tette az Ad Interest Manager eszközének bétaverzióját, amellyel a felhasználók szabályozhatják, milyen célzott, személyre szabott hirdetéseket szeretnének látni a Yahoo! oldalain és azokon a website-okon, amelyeken a tartalomszolgáltatók a cég hirdetési hálózatát használják.
Az AIM a Yahoo válasza az egyesült államokbeli törvényalkotók, adatvédelmi csoportok és a Szövetségi Kereskedelmi Tanács (Federal Trade Commission) azon igényére, hogy az internetes tartalmakat és szolgáltatásokat nyújtó vállalatok csökkentsék a felhasználókról tárolt adatok mennyiségét, és adjanak eszközöket a látogatók kezébe ezek szabályozására.
Fontos kérdés
Annie Toth, a Yahoo! szabályozási ügyekért felelős alelnöke, az adatvédelmi kérdések illetékese úgy fogalmazott, elsősorban nem az állami és civil kezdeményezések hatására, hanem a felhasználóktól érkező visszajelzések nyomán fejlesztették ki az AIM-rendszert, amely átláthatóbbá teszi a szolgáltatást a látogatóknak. Valóban, az utóbbi időben egyre többen szólaltak fel az internetes szolgáltatók által alkalmazott adatkezelési eljárások ellen. (Ahogy arról a Computerworld Online nemrégiben beszámolt, az Európai Bizottság jövőre felálló új testületében várhatóan erőskezű szakemberek kezébe kerülnek az adatvédelmi ügyeket érintő tárcák.)
Toth szerint a Yahoo! az állami szabályok szigorítását megelőzve mindig is önszabályozásra törekedett, hiszen versenytársaival együtt mindig új elvárásoknak kell megfelelnie a fejlődő interneten. Az alelnök elmondta, korábban is volt lehetőség a személyre szabott hirdetések kikapcsolására, ám az új eszköz ennél kifinomultabb beállításokat is lehetővé tesz.
Hogyan működik?
A célzott, személyre szabott hirdetési forma azt jelenti, hogy az Ad Interest Manager figyeli a felhasználói aktivitást a Yahoo oldalain - milyen hírekre kattint, milyen videókat néz meg, milyen keresőkifejezéseket gépel be a felhasználó stb. -, és egy algoritmus segítségével megpróbálja meghatározni, milyen hirdetések érdekelhetik a látogatót. A hirdetők kategóriákkal, kulcsszavakkal perszonalizálják hirdetéseiket, abban reménykedve, hogy így könnyebben megtalálják célközönségüket. Aki nem szeretné, hogy a Yahoo figyelje böngészési szokásait, a szolgáltatás főoldalán teljesen kikapcsolhatja a személyre szabott hirdetéseket, ezután csak az általános hirdetések jelennek meg a felületen. Aki viszont továbbra is szeretne ajánlatokat kapni, négyszáz kategória küzül választhatja ki azokat, amelyek érdeklik, így a rendszer csak ezen hirdetéseket fogja megjeleníteni.
Az Ad Interest Manager használatához a Yahoo! webhelyein engedélyezni kell a cookie-kat, ám ez a megoldás csak akkor fog rendeltetésszerűen működni, ha mindig ugyanarról a gépről és böngészővel kapcsolódunk fel a Yahoo! oldalaira, és nem töröljük a böngészési előzményeket, hiszen ekkor gépünk elfelejti a cookie-beállításokat. Ezzel a lehetőséggel azok is használhatják az AIM-et, akik nem szeretnének regisztrálni, akik pedig már Yahoo!-felhasználók, a belépést követően elmenthetik beállításaikat, így különböző gépeken és böngészőkonfigurációk mellett számukra ugyanúgy fog működni a rendszer.
Pozitív fogadtatás
Ari Schwartz, a Demokrácia és Technológia Központ (Center for Democracy and Technology) civiljogi szervezet alelnöke és operatív igazgatója, az adatvédelmi és digitális jogi szabályozással foglalkozó csoport vezetője pozitívan nyilatkozott az AIM-ről, mert szerinte alkalmas arra, hogy a jogaikért aggódó felhasználók szabályozzák a szolgáltatók hozzáférését adataikhoz. A szakember szerint akkor beszélhetünk majd a személyes adatok valódi védelméről, ha az internetes cégek versengeni fognak egymással a hasonló eszközök fejlesztésében. Azonban ennek is lehetnek hátulütői: ha túl sok eszköz lesz a piacon, a felhasználók nem fogják használni őket, ezért fontos az egységesítés. Mint elmondta, a Hálózati Hirdetési Kezdeményezés (Network Advertising Initiative) egy cookie-alapú rendszer, ami 35 hirdetési hálózaton teszi lehetővé a felhasználóknak a személyre szabott hirdetések beállítását, és a Yahoo megoldása is erre a rendszerre épül.
Schwartz szerint az Ad Interest Manager nem csak az aggódó látogatóknak, hanem a hirdetőknek is tartogat előnyöket, hiszen relevánsabbá tehetők a célzott hirdetések, ha a fogyasztó beállítja, mi érdekli. Például ha a felhasználó vesz egy autót, jó darabig nem fogják érdekelni az új autó vásárlására buzdító hirdetések.
Tudatos reklámfogyasztók lennénk?
Az internetes adatvédelem valóban fontos téma manapság, mégis úgy érzem, nem a felbőszült felhasználók tömegei, hanem az állami szabályozásnak való megfelelés kényszere (vagy a perektől való félelem) hívta életre az Ad Interest Managert. Az alapgondolat az, hogy meg kell adni a lehetőséget a felhasználóknak saját adataik kezelésére, függetlenül attól, hogy igénybe fogják-e venni ezt a funkcionalitást vagy sem. Az elvvel tehát semmi probléma. A gond az, hogy az internetezők nagyon kis arányban használják tudatosan a világhálót adatvédelmi szempontból, a többség gondolkodás (és olvasás) nélkül fogadja el a legkülönbözőbb szoftverek, szolgáltatások és weboldalak felhasználási feltételeit. Mások technikai szempontból kevésbé kompetensek, számukra a szolgáltatás konfigurálásra jelenthet problémát. Mégis, talán azok aránya a legkisebb, akik önszántukból beállítják, milyen hirdetéseket szeretnének kapni. A felhasználók nagy része valószínűleg kikapcsolja a szolgáltatást vagy egyszerűen nem törődik vele; távol állunk még az ilyen szinten tudatos reklámfogyasztástól.
Annie Toth is elismerte, hogy nem lesz sok felhasználója az eszköznek, de legalább elindultunk abba az irányba, hogy részben fogalmunk lesz arról, hol vannak az adataink és mit tervez velük a szolgáltató.
