Computerworld: Az Európai Bizottság felmérése szerint az uniós tagállamok közül Magyarországon a legkevésbé elterjedt a mobilinternet-használat. Minek tulajdonítja ezt?
Christopher Mattheisen: A mobilinternet gyakorlatilag mindenütt a leggyorsabban növekvő piaci szegmens. Tavalyi, 15-20 százalékos növekedésünk egészségesnek tekinthető. Jó eredmény, hogy az elmúlt évben előfizetéses készülékeladásaink közel 90 százalékát az okostelefonok tették ki. Szintén pozitívum, hogy az okostelefont vásárlók 80 százaléka mobilinternet-szolgáltatásra is előfizet. Az egész hazai mobilpiacon jelenleg 25 százalék körül mozog az okostelefon-penetráció, miközben egy évvel ezelőtt ez az érték csak 15 százalék volt. Ha Magyarország mindezek dacára európai összehasonlításban nem áll túl jól, annak fő oka elsősorban a keresleti korlátokban, valamint a szűkössé vált frekvenciákban keresendő. Miközben más országok már 130-140 százaléknál járnak, addig nálunk a mobilpenetráció nem éri el a 120 százalékot. Kisebb tehát az a bázis, amire a mobilinternet-használat épülhet. Mindent egybevetve azonban nem nevezném a hazai mobilinternet eddigi történetét kudarcnak, sőt épp ellenkezőleg, mind az előfizetői számok, mind az adatforgalmazás növekedési adatai azt igazolják, hogy a mobilinternet erőteljes növekedésben van ma itthon.
CW: Egyes felmérések szerint bizonyos mobilinternetes csomagok Magyarországon háromszor drágábbak, mint külföldön. Nem lehet, hogy a túl magas szolgáltatási árak korlátozzák a mobilinternet terjedését?
Ch.M.: A díjcsomagok összehasonlítása megtévesztő lehet, számos adatfelvételi és módszertani buktatóval járhat. Különösen igaz ez akkor, ha az összetett mobilhasználati szokásoktól eltérő, mesterségesen kialakított csomagokat akarunk összehasonlítani. Megeshet, hogy valahol olcsóbbak a díjcsomagok, ugyanakkor a szolgáltató nem támogatja a készülékvásárlást. Magyarországon általános piaci gyakorlat a készüléktámogatás, ami a díjakban is tükröződik. A legtisztább képet úgy kaphatjuk az árakról, ha kiszámítjuk az átlagos percíjat, azaz a szolgáltató teljes árbevételét elosztjuk a ténylegesen eladott percekkel. Ennek alapján jó hír, hogy az Európai Bizottság mérvadónak tekinthető jelentése szerint az átlagos magyar mobil-percdíjak az európai átlag-áraknál is kedvezőbbek.
CW: A verseny élénkülhetne, az árak csökkenhetnének egy új mobiltársaság színre lépésével. Továbbra is az a véleménye, hogy a magyar piac kicsi négy szolgáltató számára?
Ch.M.: Igen, de elsősorban nem a versenyzők száma, hanem a frekvenciák szűkössége miatt. Az országban az okostelefon-penetráció 2-3 év alatt elérheti az 50 százalékot, és ezzel nő a mobilinternet-használat is. Az igények kiszolgálásához minden mobiltársaságnak több frekvenciára lesz szüksége. Nem véletlen, hogy nemzetközi szinten a piaci szereplők számának csökkenése figyelhető meg. A cégek összeolvasztásával a frekvenciatartományokat is összevonják; így javítják az átlagos ügyfélélményt, növelik a mobilinternet-használatot. Négy szereplővel nagyon hamar mindenkinek szűkös lenne a frekvencia, és ez ronthatná az ügyfélélményt. Ma a magyar mobilhálózatok nemzetközi összehasonlításban is a legjobbak közé tartoznak. A minőségromlást hamar megéreznék az ügyfelek.
CW: Milyen frekvenciákra volna szükségük, illetve mire számítanak, mikor juthatnak hozzá ezekhez a frekvenciákhoz?
Ch.M.: Az okostelefonok dinamikus terjedése, a mobilinternet-használat élénk bővülése a rendelkezésre álló spektrum mielőbbi, kellően előkészített hasznosítását indokolja. Egy menetrendet szeretnénk látni. A jelenleg „parkolópályán” lévő 900 MHz-es tartományok a legfontosabbak, valamint az 1800 MHz-es és a digitális átállásból felszabaduló 800 MHz-es sáv is. A hatékony spektrumgazdálkodás a versenypiac fejlődését, az ügyfelek érdekeit és az ország versenyképességét is szolgálja.
CW: Várható, hogy a Telekomot érintő extra adókat megérzik az ügyfelek?
Ch.M.: A különadóval az volt a legfőbb probléma, hogy diszkriminatív volt a távközlési szektorra. De ez az adónem csak 3 évre szólt. A legutóbb bevezetett, az állami költségvetés stabilitását javító távközlési és közműadó azonban nem ideiglenes jellegű, így várhatóan hosszú távon fennmarad. Az ilyen típusú adók befolyásolhatják a szolgáltatók erőforráshelyzetét. A végfelhasználói árakban nem éreztették hatásukat, a helyzetet főként az osztalék terhére kezeltük, az új adókat nem hárítottuk át a fogyasztókra.
CW: Tervezik, hogy további, nem szorosan a távközléshez tartozó területeken is megjelennek?
Ch.M.: Az energiapiacon már ott vagyunk, eredményeink máris pozitívak, nemcsak az árbevétel, hanem főként az ügyfélmegtartás, az ügyfél-elégedettség növelése szempontjából. Az áram és a gáz esetében azonban korántsem csak a kiskereskedelmi értékesítés jöhet szóba, hanem olyan új lehetőségek, mint például az okos fogyasztásmérés, az innovatív M2M technológiák, vagy a bevezetés előtt álló intelligens számlázási rendszereink felhasználása. Az energián kívül ígéretes, roppant gyorsan fejlődő terület az e-egészségügy és az érintésmentes, NFC technológiát használó mobilfizetés, a mobiltárca is, noha e téren a technológia és a szabványok még alakulóban vannak. A videokonferencia- és a felhőalapú szolgáltatások terjedésével nagy fantáziát látunk az e-oktatásban is. Végül, de nem utolsósorban említem a digitális otthont. Jóllehet ezek a területek első hallásra talán kakukktojásnak tűnnek a Telekom esetében, ám mindegyikük erősen kapcsolódik a szélessávú hozzáféréshez és a társaság eddigi alaptevékenységeihez.
CW: Okos város pilotprojektjük már van Szolnokon. Hogyan, mikor tervezik a kereskedelmi szolgáltatásokat?
Ch.M.: A T-City programunk keretében már több sikeres tesztet valósítottunk meg. Ilyen többek között az IP kamerás közvetítő rendszer, a Jövő Áruháza, az iskolai beléptető rendszer és az energiamenedzsment is. De például egy olyan szolgáltatást, mint az okos fogyasztásmérés, nem lehet fokozatosan bevezetni. Idő- és költségigényes fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy tökéletesen működjön a rendszer minden eleme. Dolgozunk a kereskedelmi szolgáltatás elindításán.
CW: Milyen eredményeket értek el a Telekom felhőalapú szolgáltatásai?
Ch.M.: A felhő még mindig kezdő fázisban van, elterjedése hosszú folyamat. Az egyszerűbb, egyéni alkalmazások már évek óta hozzáférhetőek, ám a komplexebb szoftverek vagy alkalmazások még nem hasznosíthatóak teljes mértékben a felhőből. A siker nyitja, hogy a vállalati ügyfél a felhőből használhatóbb, gördülékenyebb megoldást, jobb ügyfélélményt kapjon, mint a saját rendszerek használatakor. Ezért lett olyan népszerű például a felhőből konfigurálható automata ügyféltájékoztató rendszer, az IVR. Meglehetősen bonyolult alkalmazásról van szó, ami a képernyőről rendkívül egyszerűen kezelhető, módosítható. Megjegyzem, e téren az Egyesült Államok és Nyugat-Európa is hasonló problémákkal küzd. Magyarország semmiképpen sincs lemaradva. A KKV szegmensben különösen nagy potenciál van e téren, ezek a cégek ma még nem használják ki a felhőben rejlő hatékonyságnövelő lehetőségeket. Ha ezt segítünk nekik felismerni, a felhőpiac ugrásszerűen nőhet Magyarországon.
CW: A Telekom nemrégiben külső csapatok bevonásával K+F ernyőprojektet indított. Hogyan hozzák közös nevezőre a kutatói-fejlesztői és az üzleti szemléletet?
Ch.M.: A K+F nem azonos a termékfejlesztéssel, de nem is elszigetelt laboratóriumi munka. Az ernyőprojekt során megpróbálunk némi útmutatást adni a fejlesztőknek. Nem közvetlen megrendelésekről van szó, egyelőre kijelöltünk néhány területet, ahol hasznos lenne kutatni, fejleszteni. A vállalati termékekkel foglalkozó kutatási projektek átfogó célja a felhőalapú szolgáltatások fejlesztése.
CW: A lakosságot és a KKV-kat kiszolgáló Telekomtól különvált a nagyvállalatokkal foglalkozó T-Systems Magyarország. E szegmentációnak megfelelően Németországban már csak két márkanév van: Telekom és T-Systems. Ez az irány várható itthon is?
Ch.M.: Alapvetően jónak tartom a jelenlegi szegmentálást. Egyrészt a cég irányítása, másrészt az üzleti struktúrák szempontjából a lakossági, illetve a kisüzleti és KKV szegmens másképpen működik, mint a nagyvállalati. Kiszolgálásukat tehát indokolt külön szervezetben kezelni. A lakossági és a KKV üzletágban előbb-utóbb egy márka lesz nálunk is, de a T-Systems mint nagyvállalati márka továbbra is megmarad.
