Egyelőre csupán prototípus létezik abból a szuperszámítógépből, melyet a spanyolországi, pontosabban katalán Barcelona Supercomputing Centerben terveznek összeállítani. Ennek érdekessége, hogy négymagos ARM CPU-ból építették. A brit processzorgyártó lapkájának jellegzetessége, hogy igen keveset fogyaszt, ugyanakkor nagyon hatékony. Voltaképp azt az űrt tölti be, amire az Intel az Atom processzorokat szánta a netbookokban. Van azonban néhány különbség a chipgyártó gigász és a britek modelljei között; például az, hogy utóbbi nem támogatja natívan az x86-os utasításokat, illetve kevesebbe kerül. Mivel az előbbi szempont nem volt lényeges az okostelefon-gyártók körében, utóbbi viszont annál inkább, nem meglepő, hogy míg az Intel kiszorult erről a piacról, addig az ARM-nak talán még sosem ment olyan jól a szekér, mint most.
A Katalóniában található számítógépes központ egykor templomként funkcionált
Visszatérve a spanyol tervekhez: az összetett feladatok elvégzésére és magas terhelésre tervezett szerverprototípus az Nvidia Tegra 3 lapkáira alapul. A platform alig pár hete mutatkozott be, mint az okostelefonok és táblagépek új „szíve és lelke". ARM processzort és az Nvidia saját fejlesztésű diszkrét grafikus processzorát ötvözi egy rendszerben, így a két egység számos feladat ellátására képes - többek között fel tudja gyorsítani a tudományos és matematikai számításokat. Annyira azért nem, hogy a tíz legnagyobb szuperszámítógép közé röpítse a spanyolok megoldását, ám ez a kialakítás minden bizonnyal szerepelni fog a Green500 listán. Utóbbi a legenergiahatékonyabb szuperszámítógépeket összegzi.
Ha sikerrel járnak a BSC-nél, akkor ez jó alapot adhat a britek számára a szerverpiacra való belépéshez. Utóbbi területen gyakorlatilag nincsen tapasztalata az ARM-nak, hiszen elsősorban a mobil szegmensre koncentrálva fejleszti termékeit. És noha az Nvidia nem adott konkrét teljesítménymutatót a Tegra 3 szerverben levő grafikus processzorok számát illetően, minden bizonnyal meggyőző eredményeket produkál majd az újfajta szuperkomputer. Az előzmények mindenesetre ebbe az irányba mutatnak: a BSC már korábban összeállított egy ARM-alapú szervert, melyben 256 darab Tegra 2 kétmagos lapka teljesít szolgálatot.
Talán nem is az ARM lehet a legnagyobb nyertese a konstrukciónak, hanem a grafikus piacon egy ideje visszaszorulóban levő Nvidia profitálhat leginkább a spanyolok kezdeményezéséből. Noha a tegnap közzétett gyorsjelentés pénzügyileg stabil helyzetet mutat, az tény, hogy a desktop PC-k jelentőségének hanyatlásával a különálló grafikus vezérlők piaca is szűkül. Ezen ráadásul az igencsak magához tért AMD-Ati nagyon jól teljesített az elmúlt jó néhány negyedévet tekintve, értelemszerűen rontva ezzel az Nvidia üzletét. Ebből kifolyólag tehát nagy szüksége van a zöldeknek arra, hogy stabillá váljanak a Tegra platformból származó bevételek.
Ez ugyanakkor nem az egyetlen „kitörési kísérlet" az Nvidia számára. A vállalat egy kisebb cégek alkotta csoportosuláshoz csatlakozva azt kutatja, miként lehetne alternatív, az x86-os processzoroknak valós alternatívát nyújtani képes CPU-kat használni. És ezzel nincsen egyedül, a Hewlett-Packard például nemrég jelentette be a Calxeda chipekre alapuló szerverdesingját, melyben egy négymagos ARM processzor dolgozik, mindössze 1,5 wattnyi energiát igényelve. Elemzők szerint egyre inkább efelé mozdul el a jövő a nagygépes piacokon is: a teljesítmény már kielégítő a legtöbb feladatra, legyen szó akár szuperszámítógépes szintről is, inkább a fogyasztáson vannak radikális javítanivalók még.
Ebbe a tervbe illeszkedik bele a fenti ismertetett Tegra prototípus kiszolgálók Mont Blanc névre keresztelt projektje is. Az Európa Tanács által 14 millió euróval szponzorált terv végső célja, hogy a ma használt szerverekkel összemérhető teljesítmény álljon elő, 15-30-szor kisebb energiafogyasztás mellett. Ehhez persze még le kell küzdeni azt az igen komoly akadályt, hogy az ARM nem x86 kompatibilis, márpedig a szervereken futó szoftverek zöme igényli ezt az utasításkészletet. A kódok egy jó részét tehát át kell írni a brit lapkára, illetve meg kell birkózni olyan képességbeli hiányosságokkal, mint a hibajavítás nélkülözése vagy az összesen maximum durván 4 GB-nyi memória elérését lehetővé tevő 32 bites címzés. Utóbbi tekintetében már látszik a fény az alagút végén, hiszen az ARM nemrég jelentette be új, 64 bites architektúráját.
