Korunk modernizálódó vállalatai számára egyre sürgetőbbé és fontosabbá válik a digitális átalakulási stratégia kidolgozása, mivel a vásárlók megváltozott viselkedése új digitális ajánlatok kifejlesztésére kényszeríti őket. Többféle tényező mozdítja elő a digitális átalakulást az egyes iparágakban, kezdve az új növekedési lehetőségek felkutatásától és a költséghatékonyság növelésétől a vásárlói élmény új típusú szolgáltatásokkal való javításáig. Ami a mobilszolgáltatókat illeti, a digitális átalakulás lehetővé teszi számukra, hogy új üzleti modellre való áttéréssel és a versenyképességük növeléséhez szükséges képességek kifejlesztésével használják ki a technológiai fejlődésben rejlő üzleti lehetőségeket. A dolgok internete (internet of things, IoT) jóvoltából jobban kiaknázhatják lehetőségeiket, hatékonyabban működtethetik értékláncukat. A Telia és a Telenor Connexion például már profitálnak a dolgok internetéből azáltal, hogy intelligens platformokat kínálnak, elősegítik az ökoszisztéma együttműködését, valamint más iparágak IoT-partnereivé válnak.
Az Ericsson legfrissebb mobilitási jelentése szerint 2022-re világszerte 29 milliárd hálózatba kötött eszközzel számolhatunk, amelyek közül mintegy 18 milliárdnyi fog a dolgok internetéhez tartozni. Az IoT-eszközök - ide sorolhatók az autók, az intelligens gépek, a mérőeszközök, valamint a viselhető és más fogyasztói elektronikai berendezések - száma a vállalat előrejelzése szerint 2018-ban haladja majd meg a mobiltelefonok számát. A következő öt esztendőben 21 százalékos éves növekedési ütem várható az új alkalmazásoknak köszönhetően.
Változatos hálózat változatos eszközökkel
Alapvetően kétféle - rövid hatósugarú és nagy hatótávolságú - IoT-összeköttetést különböztethetünk meg. Rövid (100 méterig terjedő) hatósugarú kapcsolódási technológia a wifi, a Bluetooth és a ZigBee. Ebbe a kategóriába tartoznak a vezetéken keresztül helyi hálózatokhoz csatlakozó eszközök is. A nagy hatótávolságú összeköttetéssel kapcsolódó eszközök mobilhálózatokat, valamint alacsony fogyasztású technológiákat (Sigfox, LoRa, Ingenu) használnak. 2016 végén az Ericsson becslése szerint mintegy 400 milliónyi mobilkapcsolatot használó IoT-eszköz volt üzemben; ezek száma 2022-ben várhatóan eléri az 1,5 milliárdot, ami a nagy hatótávolságú kategória összes berendezésének hozzávetőlegesen 70 százaléka. A növekedés a technológia iránti érdeklődésnek és a mobil-IoT-technológiák 3GPP szabványosításának lesz köszönhető. Ezt a tendenciát erősítik továbbá a provizionálás, az eszközfelügyelet, a szolgáltatásengedélyezés és a biztonság területén megvalósuló fejlesztések.
Ami a nagy hatótávolságú IoT-szegmenst illeti, két jól elkülöníthető, eltérő igényeket támasztó terület jelent meg: a masszív és a kritikus alkalmazások. A masszív IoT-kapcsolatokra a kapcsolódó berendezések nagy száma, a kis adatforgalom, az olcsó eszközök és az alacsony energiafogyasztás a jellemző. Ezzel szemben a kritikus IoT-kapcsolatok egészen más követelményeket támasztanak a hálózattal szemben: rendkívüli megbízhatóságot, magas szintű rendelkezésre állást, rövid késleltetést és nagy adatátviteli sávszélességet. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy a két véglet között több használati mód is található, amelyek a 2G, 3G és 4G mobiladat-átviteli technológiákat használják. Jelenleg az LTE részesedése a mobilkapcsolatot használó IoT-berendezések esetében 5 százalék körül van. A kritikus IoT-megvalósítások elterjedése a modemárak csökkenésétől, valamint az LTE-funkcionalitás és az 5G-képességek továbbfejlesztésétől várható.
IoT mifelénk
Gyorsan emelkedik a hálózatba kapcsolt készülékek száma a közép-kelet-európai régióban, és a dolgok internete valósággá válik - olvashatjuk az Ericsson jelentésében. A múlt év végén a vállalat becslése szerint mintegy 5,6 milliárd IoT-kapcsolat létezett világszerte, ezek közül 300 millió a közép-kelet-európai térségben, ami 35 százalékos növekedésnek felel meg 2015 végéhez képest. A régióban a dolgok internetének gyors előretörése várható az elkövetkező években, az IoT-hálózatba kapcsolt eszközök száma 2022-re elérheti az 1,3 milliárdot, ami 27 százalékos éves növekedési rátának felel meg a 2016-tól 2022-ig terjedő időszakban. Ami a mostani helyzetet illeti, a közép-kelet-európai régió piaca a fejlődés kezdeti szakaszát éli, az összes IoT-eszköznek csupán a 7 százaléka kapcsolódik mobilhálózathoz.
Mint azt az Ericsson jelentése hangsúlyozza, a jelenleg több iparágban is zajló digitális átalakulásnak köszönhetően Kelet-Közép-Európában folyamatosan bővül az új szolgáltatások és interakciós csatornák köre. A hálózatba kapcsolt eszközök alapvető részei az új, modern életstílusnak. Például az emberek egyre nagyobb számban viselnek olyan eszközöket, amelyek állandóan figyelik egészségi állapotukat. Bár a viselhető eszközök még viszonylag kevéssé terjedtek el a régióban, mégis egyre nagyobb az érdeklődés az egészségügyi és fitneszalkalmazások iránt. Tavalyelőtt még a lakosság mindössze 3 százaléka használt hordható fitneszövet, de például az oroszországi lakosoknak már mintegy fele érdeklődik a viselhető vérnyomásmérők vagy az intelligens otthoni mérlegek iránt.
Közép-Kelet-Európában nagy az érdeklődés továbbá az otthoni riasztók, a kamerák, az autók és a villanyórák hálózatba kötése iránt, mi több, a televíziók internetre kapcsolása és a megnézendő műsor kiválasztása a kívánságlisták első helyén szerepel - mutat rá az Ericsson tanulmánya. A romániai fogyasztók kétharmada szerint az internet a televízió- és videóhasználat természetes része. A régióban élő emberek úgy gondolják, hogy az internetre csatlakoztathatóság a különféle eszköztípusok esetében további előnyökkel, például nagyobb hatékonysággal és kibővített funkcionalitással jár együtt.
A hálózatba kötött eszközöktől a személyes hatékonyság és az autók biztonságának növekedését is várják az emberek. Az Ericsson szerint a régióban alighanem a villanyórák lehetnek az IoT terjedésének legfőbb előmozdítói, mivel az intelligens mérőberendezések révén a fogyasztók a szükségleteikhez igazíthatják az áramfogyasztásukat, és pénzt takaríthatnak meg a nem csúcsidőben történő áramfelhasználással. Lengyelországban, Oroszországban, Magyarországon, Romániában és Csehországban már bele is fogtak okoshálózati projektekbe.
Szintén komoly fejlődési lehetőséget jelent a technológia számára az okosközlekedés. Már több országban - nevezetesen Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban és Romániában - indultak ezen a területen kormányzati programok, például a HeERO és a harmonizált pán-európai segélyhívó rendszer, az eCall. Más programok - például az oroszországi ERA-GLONASS - várhatóan számos olyan szolgáltatás létrejöttét segítik, amelyeknek mobil-IoT-kapcsolatra lesz szükségük.
E kapcsolatok arányának növeléséhez a szolgáltatóknak rugalmasabb támogatórendszerekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik az új alkalmazások gyors megvalósítását és a gyors adatgyűjtést, állapítja meg a jelentés. A mobilhálózatok az új szabványoknak megfelelően modernizálhatók annak érdekében, hogy megfeleljenek a sokasodó IoT-használati módoknak és elvárásoknak. Ezek a technológiák kiegészítik egymást a mögöttes technológia hozzáférhetőségében, a használati követelményekben és telepítési szcenáriókban. Lehetővé teszik az IoT-modulok költségeinek csökkentését, valamint akár tízéves akkumulátor-élettartamot és kiterjesztett hálózati lefedettséget biztosítanak.
