Hirdetés
. Hirdetés

Szabályozásra várva

|

A blockchain technológia világszerte működik, jóllehet nagy áttörésről még nem beszélhetünk. Széleskörű használatának egyik alapfeltétele Magyarországon is a tiszta jogszabályi háttér.

Hirdetés

A rendkívül megbízható, gyakorlatilag feltörhetetlen, továbbá roppant gyors tranzakciókat lehetővé tevő elosztott főkönyvi technológia, a blockchain nem csupán a pénzügyi szolgáltatásokat érinti, hatása alól minden bizonnyal a többi iparág sem vonhatja ki magát. Bár maga a technológia nem nevezhető újnak - a white paper tíz évvel ezelőtt készült -, komplexitása, meglehetősen bonyolult használata mind a mai napig megakadályozta széleskörű elterjedését. Vannak országok, amelyek némileg előrébb járnak a többieknél, ám a nagy többségnél - így például Magyarországon is - igencsak lassan haladnak a folyamatok.

Hirdetés

Jól példázza mindezt, hogy míg a Facebook, a Twitter vagy a YouTube kevesebb, mint öt év alatt szerezte meg első 50 millió ügyfelét, addig egyetlen olyan blokkláncalapú alkalmazással sem találkozhatunk a nemzetközi piacon, amely tíz év alatt ekkora ügyfélbázist épített volna ki. Trinh Anh Tuan egyetemi docens, az IVSZ Fintech munkacsoportjának március végén megválasztott vezetője, a Corvinus Fintech Center vezetője az IVSZ egyik fontos feladatának tekinti a blockchain hazai lehetőségeinek vizsgálatát, továbbá bevezetésének előmozdítását.

TRIN ANH TUAN: Az IVSZ sok informatikai és távközlési céget tömörítő, elismert szakmai szervezet. Ez nagy előnyt jelent, hiszen így közösen tudunk fellépni egy-egy fontos ügy, mint például a blockchain technológia elterjesztése érdekében. Idén az egyik kulcsterület a szabályozás. A blockchain terjedése nagyon nehézkes, ha hiányzik egy mindenki számára világos és érthető, konszenzussal létrehozott jogszabály. Első körben tehát azt tervezzük, hogy egyeztetünk a szabályozókkal, mindenekelőtt a szabályozás egyik fontos szereplőjével, a Magyar Nemzeti Bankkal. Tárgyalásaink eredményeként készítünk egy kiáltványt. Következő lépésként a kiáltvány alapján egyeztetünk a cégekkel. Bízunk benne, hogy a vállalatokkal sikerül konszenzusra jutnunk, és így hamar letehetjük az MNB asztalára az IVSZ konkrét, az egész szakma hozzáállását tükröző javaslatát.

A Corvinus Egyetem docenseként úgy látom, hogy az oktatásnak is óriási szerepe van a blockchain hazai elterjesztésében. Amikor az egyetemen beszélgetünk ipari partnereinkkel, rendszeresen felmerül, hogy több fintech szakértőre lenne szükség. Ebben az irányban is szeretnék elmozdulást elérni. Bízom abban, hogy jelenlegi két funkciómban hathatósan segíthetem az oktatás és az ipar szinergiáját.

COMPUTERWORLD: A blokkláncalapú alkalmazások nyilván nem állnak meg az országhatároknál, következésképpen a jogszabályokat nemzetközi szinten is össze kell hangolni. Vannak előttünk követhető vagy követendő példák?

TAT: Mivel Magyarország az Európai Unió tagja, igazodnunk kell az európai szakhatóság által meghozott szabályokhoz, akárcsak a GDPR vagy a PSD2 esetében. Magának a blockchain technológiának semlegesnek kell lennie, de az azon alapuló kriptoalkalmazásokat már szabályozni kell. A G20 országok nyilatkoztak arról, hogy ezeket a kérdéseket 2018-ban kezelni kell. Ennek megfelelően az Európai Bankhatóság a fintech szektor egészére, azon belül pedig a blockchain technológián alapuló alkalmazásokra is egységes, az Európai Unión belüli szabályozást kíván létrehozni. Magyarország és az Európai Bankhatóság között a Magyar Nemzeti Bank a kontaktpont. Rajta keresztül, a szabályozás többi szereplőjével karöltve kell az európai uniós elveket és szabályokat átültetni a hazai gyakorlatba. E folyamatban, a nemzetközi folyamatok alapos tanulmányozásán kívül, fontos szerepet játszanak a helyi szakértők javaslatai is.

CW: Hol tart Magyarország nemzetközi viszonylatban a blokkláncalapú fejlesztések, illetve a technológia felhasználása terén?

TAT: Néhány távol-keleti ország, mint például Japán, Szingapúr vagy Dél-Korea jár az élen. Az ő szintjüket nehéz lenne a közeljövőben elérni. Európai viszonylatban azonban nem állunk rosszul. Jó fejlesztőcsapataink vannak, viszont elég szétszórtan dolgoznak. Szeretném, ha az IVSZ segítene ezen a problémán, és sikerülne serkentenie az összefogást. Az energiákat összegezni kell, e nélkül nehéz előrelépni. Ami az alkalmazásokat illeti, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország az Európai Unióban viszonylag kis ország. Ebből következően az a tipikus hozzáállás, hogy először inkább körülnézünk a nálunk nagyobbak háza táján, majd követjük őket.

Konkrét példa erre a Revolut magyarországi megjelenése. A brit fintech cég már öt-tíz éves múltra tekint vissza Angliában, és csak most jutott el oda, hogy Magyarországon szerencsét próbáljon. Szolgáltatásai hamarosan megjelennek a hazai piacon. Természetesen nem minden kis ország jár el hasonlóképpen, Svájc például az élmezőnyben van. Nekünk most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a technológiát a közeljövőben Magyarországon is minél széles körben elfogadják és alkalmazzák.

CW: Vannak már valós projektek, élesben működő fintech alkalmazások, amelyeknél a blockchain technológia is ott van a háttérben?

TAT: Úgy látom, hogy a bankszektor jó irányban halad. Konkrét példaként említem az MKB Bankkal folyó együttműködést, a Gránitbankot mint digitális bankot, de az OTP-nek is rengeteg fintech projektje van. Ezeknél óhatatlanul felmerül a blockchain technológia. Sok ígéretes, új alkalmazást fejlesztenek, amelyek közül már több az ügyfelek rendelkezésére áll. Megjegyzem, a pénzügyi tranzakciók esetén teljesen jogos és érthető a fokozott érzékenység. Megengedhetetlen, hogy még csak a legkisebb veszélye is fennálljon a pénz elvesztésének. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy az új, igen körülményesen kezelhető blockchain technológia még nem terjedt el széles körben.

Egy másik alkalmazási terület a biztosítási szektor, ahol most indultak a folyamatok. A legfelső vezetői szinten már felismerték a fintech, illetve a mögötte álló technológiák jelentőségét. Boomot várok a biztosítási szektorban, hamarosan Magyarországon is több alkalmazást vezetnek be. A Corvinus Egyetemnek is aktív szerepe van ezekben a folyamatokban. Rövidesen indul a Corvinus és a Generali együttműködésében a Generali InsurTech Akadémia, amelyen a Corvinus hallgatói vehetnek részt. Megtudhatják - többek között -, hogy mit jelenthet a biztosítási iparágban az önvezető autók, a robottanácsadók vagy az okos szerződések megjelenése. Az előadásokat követő workshopokon felkészítik a hallgatókat a Corvinus-Generali Innovációs Ötletversenyre. Célunk, hogy a fiatalok továbbvigyék a társadalomba az Akadémián tanultakat, illetve a fintechet, valamint a blockchain technológiát támogató és elfogadó szemléletet.

CW: Egy gondolat erejéig térjünk ki a blockchain technológiára épülő kriptovalutákra is. Milyen feladatokat lát maga előtt a bitcoinnal és társaival kapcsolatban az IVSZ Fintech munkacsoportja?

TAT: A kriptovaluták nem tekinthetők hagyományos értelemben vett pénznek. Vannak, akik digitális vagy virtuális fizetőeszközként tekintenek rájuk, mások digitális vagyontárgyként kezelik őket. A nézetek csoportonként, illetve országonként eltérőek. A kép még szakmailag, tehát elméletben sem teljesen tiszta. A mi feladatunk a tisztánlátás segítése, illetve a konszenzus kialakítása a magyar társadalomban. E folyamatban szorosan együtt kell működnünk a Magyar Nemzeti Bankkal.

Egyébként nem csupán a kriptovalutákkal kellene foglalkozni, hanem a teljes kriptogazdasággal, beleértve például az új befektetési módszert, az úgynevezett ICO-t. A crowdfunding és a nyilvános tőzsdei kibocsátás különleges ötvözeteként felfogható Initial Coin Offering tulajdonképpen a részvénykibocsátás közösségi, blokkláncalapú finanszírozási formája. Célja, hogy a vállalkozó a kriptovauta kibocsátásával szerezzen tőkét ötlete megvalósításához. A kriptogazdaság ezen elemének szabályozása egyelőre szintén megoldatlan. Nem világos, hogy milyen lépéseken keresztül kell elvégezni egy ICO-t, hogyan kell azt elfogadtatni a résztvevőkkel. Idén szeretnénk eljutni oda, hogy az érintettek ebben a kérdésben is közös álláspontot alakítsanak ki. A jelenlegi, homályos helyzet ugyanis egyik résztvevőnek sem jó. Sem a központi szabályozónak, sem az érintetteknek, beleértve a startup-cégeket. Az eredményes munkához nyugodt környezet kell, ami csak egyértelmű és könnyen átlátható szabályozással érhető el.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.