Huszonnyolc millió dolláros támogatást nyert el a Harvard Egyetem annak tanulmányozására, hogy az emberi agy minek köszönhetően teljesít olyan kiemelkedően a tanulás terén, olvashatjuk Katherine Noyes, az IDG hírszolgálat munkatársának a tudósításában. A Harvard kutatói az agy látókérgének aktivitását fogják rögzíteni soha nem látott részletességgel, továbbá feltérképezik az összeköttetéseit és visszafejtik az adatokat annak érdekében, hogy jobb számítógépes algoritmusokat hozhassanak létre a tanuláshoz.
A molakuláris és sejtbiológiával, valamint számítógépes tudományokkal foglalkozó David Cox projektvezető szerint olyan hatalmas kihívásról van szó, amely jelentőségében összemérhető az emberi genom projekttel. Pusztán az irdatlan mennyiségű idegsejt aktivitásának rögzítése és összeköttetéseinek a feltérképezése hatalmas tudományos értéket képvisel, ez azonban csupán a projekt egy része. Ha fény derül az agy alapvető tanulási folyamataira, képesek leszünk olyan számítógépes rendszereket tervezni, amelyek utolérhetik, sőt túl is teljesíthetik az embereket, tette hozzá Cox. Az ilyen jövőbeli rendszereken futó alkalmazások között megtalálhatók lesznek a hálózati behatolásokat detektáló, az MRI képeket értelmező és az autókat vezető programok.
Ahhoz, hogy mindez valósággá váljon, a tudósok először patkányokat tanítanak be arra, hogy felismerjenek különféle objektumokat egy számítógép képernyőjén. Cox csapata a Rockefeller Egyetemmel közösen erre a célra kifejlesztett lézermikroszkóppal fogják rögzíteni a patkányok vizuális neuronjainak az aktivitását. A következő lépésben fizikailag fogják tanulmányozni a patkányok agyát a világ első többsugaras szkennelő elektronmikroszkópjával az egyetem agykutatással foglalkozó központjában.
Az eredményül kapott egy petabájt körüli mennyiségű adatot elemezni fogják a sejthatárok, szinapszisok és összeköttetések rekonstruálása érdekében, majd három dimenzióban vizualizálni fogják azokat. Mindezeknek köszönhetően a kutatók jobb, hatékonyabb tanulási és mintázatfelismerő algoritmusokat tudnak majd létrehozni.
Hanspeter Pfister, a Harvard Egyetem számítógépes tudományokkal foglalkozó professzora szerint ez a projekt nem csupán az agykutatás határainak kiterjesztéséről szól, hanem annak megismeréséről is, hogy milyen új lehetőségek kínálkoznak az informatikában. A projekt keretében ugyanis a több petabájtnyi strukturális és funkcionális adatból minden korábbinál nagyobb részletességgel rekonstruálják a neuron áramköröket. Ennek érdekében új fejlesztéseket kell végrehajtaniuk az adatkezelés, a nagyteljesítményű informatika, a számítógépes látás és a hálózatelemzés területén.
