Immár nem csupán a gyártóiparban alkalmazzák a digitálisiker-technológiát, hanem az IoT- és AI-alapú fejlesztéseknél, valamint az adatelemzés területén is. Ahogy az adatokat generáló "dolgok" egyre összetettebbekké válnak, úgy lesznek egyre hasznosabbá digitális megfelelőik, amelyekkel az adattudósok és más szakemberek optimalizálhatják és hatékonyabbá tehetik a rendszereket, kipróbálhatják a "mi lenne ha" szcenáriókat. Az alábbiakban Keith Shaw, a Network World munkatársának cikke alapján tekintjük át a rendkívül ígéretes technológia főbb ismérveit.
Egy mondatban összefoglalva a digitális iker valamely fizikai objektum vagy rendszer digitális megfelelője. Alkalmazása immár nem csupán különálló berendezésekre korlátozódik, hanem kiterjedt rendszerek - épületek, gyárak, sőt városok - esetében is használják őket modellezésre. Egyes szakértők szerint embereknek és folyamatoknak is lehetnek digitális ikreik, vagyis a koncepció még szélesebb körre terjeszthető ki a jövőben.
Jelenleg főként a gyártásban, az energia- és szállítmányozási szektorban, valamint az építőiparban alkalmazzák a digitális ikreket. Olyan nagyméretű, összetett berendezések és rendszerek tervezhetők meg és tesztelhetők velük digitálisan, mint a repülőgép-hajtóművek, vonatok, tengeri platformok - még mielőtt sor kerülne a prototípus elkészítésére, illetve a gyártásra. Ugyancsak kiválóan használhatók karbantartási munkák segítésére. Például a technikusok digitális iker segítségével még a javítás elvégzése előtt tesztelhetik, hogy az előírt javítási mód működni fog-e az adott berendezésen.
Digitális ikrek és a dolgok internete
Robbanásszerűen nő az IoT-érzékelők száma, a digitális ikrek azonban kiválóan alkalmasak e kisebb és kevésbé összetett objektumok működésének modellezésére. Mi több, a vállalati dolgok internetében (IIoT) a digitális ikrek jól használhatók a változó adatokon alapuló különböző végkifejletek előrejelzésére is. Ez a módszer hasonló a tudományos-fantasztikus filmekben látható szimulációkhoz, amelyeknél digitális környezetben modellezik a lehetséges szcenáriókat. Megfelelő szoftverekkel és adatelemzési módszerekkel kiegészítve a digitális ikrek alkalmazhatók az IoT-rendszerek optimalizálására is. Segítségükkel a tervezők még a fizikai hálózat kiépítése előtt meg tudják határozni, hová kerüljenek az eszközök, és miképpen működjenek.
Minél hűbben modellezi a digitális iker a fizikai objektumot, annál hatékonyabban lehet optimalizálni annak működését. Szakértők szerint a technológia teljesen átformálja majd a gyártószektort. Minél intelligensebb az eszköz, a digitális iker annál precízebben fogja modellezni az aktuális teljesítményét, ami pontosabb elemzéseket és szimulációkat eredményez a berendezés várható teljesítményéről.
Speciális szakértelem
A digitális ikreket készítő szakembereknek speciális ismeretekkel kell rendelkezniük a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia, a prediktív elemzés és az adattudományok területén. Ráadásul bármennyire is ígéretes technológiáról van szó, azt is tudniuk kell meghatározni, hogy valóban szükség van-e a fejlesztésnél a digitális ikrek alkalmazására. Piackutató tanulmányában a Gartner arra figyelmeztet, hogy nem mindig célszerű digitális ikreket használni, egyes esetekben ugyanis szükségtelenül növelhetik a komplexitást, a fejlesztési költségeket, valamint biztonsági, adatvédelmi és integrációs problémák léphetnek fel.
Ami a technológia elérhetőségét illeti, a Microsoft, az Oracle és a GE kínálatában megtalálhatóak az IoT-környezetükben digitális ikreket létrehozni és telepíteni kívánó vállalatok számára kínált digitálisiker-megoldások.
Itt van például az Oracle digitálisiker-eszköze, amely két lehetőséget kínál az alkalmazóknak: egy digitális és egy prediktív ikret. A digitális iker tartalmazza a berendezés leírását, a 3D modellezést és a berendezésben lévő összes érzékelő jellemzőit. Folyamatosan generál a való világbeli állapotokat szimuláló szenzoradatokat. A prediktív iker a berendezés jövőbeli állapotát és viselkedését modellezi. Működése más eszközök historikus adatain alapul, képes szimulálni a meghibásodásokat és más, figyelmet érdemlő szituációkat.
A Microsoft szintén felkarolta a digitálisiker-koncepciót, és alkalmazza a fizikai termékekhez tartozó folyamatoknál. Tanulmányában a cég megemlíti, hogy a digitálisiker-folyamat a digitális transzformáció következő szintjét képviseli, és a digitális ikrek alkalmazása jelentős előnyöket kínál mind a gyártás, mind az ellátási lánc területén.
Egy kis történelem
Több forrás (köztük a Gartner, a GE és az Innovation Enterprise tanulmányai) is példaként említi az amerikai űrkutatási szervezetet, a NASA-t, amely az elsők között használta az ikermodellezés alapötletét a 60-as évek űrprogramjai során. Igaz, ekkor még nem beszélhettünk digitális ikrekről, hiszen csupán az űrhajókban lévő rendszerek másolatát használták szimulációra a földi irányítóközpontban. Később azután a fizikai rendszerek egyszerű duplikációját számítógépes szimuláció váltotta fel.
A digitális iker kifejezés azt követően került a köztudatba, hogy a top 10 stratégiai technológiai trendet bemutató szokásos éves jelentésében a Gartner 2016-ban azt jósolta, hogy az elkövetkezendő három-öt évben több milliárdnyi eszköz működését fogják szimulálni digitális ikrekkel, a fizikai dolgok vagy rendszerek dinamikus szoftveres modelljeivel.
Az IoT-környezetekben alkalmazott, nekik otthont adó berendezések működéséről és a környezet állapotáról adatokat szolgáltató szenzorok számának ugrásszerű növekedése a digitális ikrek használatának egyik legfőbb ösztönzője. A piackutató cég jelentése megemlíti, hogy a digitális ikrek a való világbeli állapotok elemzésére és szimulálására használhatók, továbbá lehetőséget adnak arra, hogy reagáljunk a változásokra, javítsuk a műveletek hatékonyságát és az értékteremtést.
Tavaly a Gartner ismét bevette a digitális ikreket éves elemzésébe, mint a 2018-as év egyik vezető trendjét, megemlítve, hogy 2020-ra becslése szerint 21 milliárdnyi hálózatba kapcsolt szenzor és végpont fog működni világszerte, és a közeli jövőben több milliárdnyi eszköznek lesz majd digitális ikerpárja. Ennek eredményeképpen több milliárd dollárnyi megtakarítást érhetnek el a vállalatok a karbantartás és az üzemeltetés területén, s lehetővé válik az IoT-rendszerek működésének magas szintű optimalizálása. Rövidtávon a digitális ikrek komoly segítséget nyújtanak a vagyonkezelésben, hosszú távon pedig úgy termelnek majd értéket, hogy javítják a hatékonyságot, betekintést nyújtanak a termékek használati módjába, valamint abba, miképpen érdemes továbbfejleszteni őket.
A Gartner szerint idővel világunk egyre több eleme kapcsolódik majd dinamikusan digitális hasonmásához, és a mesterségesintelligencia-technológiák minden korábbinál fejlettebb szimulációk és elemzések végrehajtását teszik lehetővé. Többek között várostervezők, marketingesek, egészségügyi dolgozók és ipari tervezők vehetik majd jó hasznát ennek az újabb típusú digitális átalakulásnak. Például az emberek jövőbeli modelljei biometrikus és orvosi adatokat szolgáltathatnak, amelyekből következtetni lehet a páciens jövendőbeli állapotára, és a hatékony gyógymódra.
