Hat százalékkal 422 ezer darabra nőtt világszinten az értékesített ipari robotok száma 2018-ban, ami újabb rekordnak minősül a Nemzetközi Robotikai Szövetség (International Federation of Robotics) legfrissebb éves jelentése (World Robotics 2019) szerint. A piac szállítói bevételek alapján számított mérete is csúcsot döntött 16,5 millió dollárral, bár a megelőző évhez képest csupán 1 százalékkal bővült.
Kellemes meglepetést okoztak ezek az eredmények, miután az ipari robotok két legnagyobb felhasználója, az autóipar és az elektronikai ipar is nehéz évet zárt, míg a vezető piacok közül kettő, Kína és az Egyesült Államok kereskedelmi háborút vív egymással, amelynek fordulatai fokozzák a globális gazdaságban egyébként is érezhető bizonytalanságot. Németország és Olaszország azonban ennek ellenére erős növekedést tudott felmutatni Európában, az Egyesült Államok pedig Dél-Koreát megelőzve dobogóra lépett, mint az ipari robotok harmadik legnagyobb piaca.
Rákapcsolnak az együttműködő gépek
Bővül az iparágak köre is, amelyek egyre változatosabb feladatokat bíznak ipari robotokra. A technológia, többek között a szenzorok és a mesterséges intelligencia fejlődésével ugyanis a gépek mind bonyolultabb műveletek elvégzésére képesek, az ömlesztve eléjük kerülő, különböző objektumok felismerésétől és szétválogatásától kezdve a felületek kifinomult megmunkálásáig, fényezéséig.
Az autógyártás 2018-ban is megőrizte vezető pozícióját, mint az ipari robotok legnagyobb felhasználója, részesedése világszinten megközelíti a 30 százalékot. A várakozásokkal ellentétben trónjáról egyelőre nem tudta letaszítani az elektronikai ipar, amely a kereskedelmi háborúzás árnyékában visszafogta beruházásait, így részesedése valamivel 25 százalék alatt maradt. Csaknem megduplázódott viszont 2013 óta az élelmiszeriparban munkába állított ipari robotok száma, és egyre lelkesebb felhasználóvá válnak az építő- és a közművállalatok is, amelyek hagyományosan alacsony bázisukról startolva látványos ütemű növekedést mutatnak.
Programozást megkönnyítő, intuitív kezelőfelületüknek is köszönhetően az emberekkel közös munkavégzésre tervezett, kollaboratív ipari robotok bevezetése ma már a kisebb vállalatoknál is hozzáférhető, életképes megoldás, megtérülő beruházás lehet. Az IFR ezért 2018-tól külön is méri az együttműködő robotok szegmensét, amelyben abban az évben 14 ezer darab értékesítését regisztrálta. A gazdára találó ipari robotok 3,24 százaléka tartozott ebbe a kategóriába, ami első pillantásra nem tűnik soknak, de a megelőző évhez képest 23 százalékos növekedést mutat, ezért a szövetség a következő években gyorsülő bővülést vár az együttműködő robotok alszegmensében.
Földrajzi bontásban továbbra is Ázsia a legtöbb ipari robotot felvevő régió, élén Kínával, amely az új értékesítések 36 százalékát jegyezte 2018-ban. Bár a kereskedelmi háborúzás feszültségei között a kínai piac a megelőző évhez képest csupán 1 százalékkal szűkült, 154 ezres darabszámával még így is nagyobb volt, mint Európa és Amerika együttvéve. Jól teljesítettek ezen belül a kínai gyártók is, 5 százalékkal 27 százalékra növelték részesedésüket a hazai piacon, ami a kormány értéknövelt technológiai szektorokra összpontosító stratégiáját tükrözi.
Gazdasági bizonytalanságok ide vagy oda, Japánban az ipari robotok piaca 2018-ban is 21 százalékkal nőtt, amit még látványosabb teljesítményként értékelhetünk, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a szigetország gyártóipara már eleve a harmadik legnagyobb robotsűrűséget mutatja a világon. További érdekesség, hogy az értékesített 55240 ipari robot szinte mindegyikét japán gyártók szállították, amelyek együttes piaci részesedése világszinten is 50 százalék feletti.
Az Egyesült Államok az ipari robotok harmadik, Németország pedig az ötödik legnagyobb piaca, előbbi 22, utóbbi 26 százalékos bővüléssel szintén szépen teljesített 2018-ban. Az autóipar mindkét országban fölényes - 38, illetve 59 százalékos - arányban részesedik az eladásokból, de míg az Egyesült Államokban a beruházások éves szinten csökkenést mutattak, addig a német autógyártók elképesztő 73 százalékkal növelték robotvásárlásaikat. Bár erre három éven át tartó csökkenés után került sor, ezt a fordulatot alighanem a magyar gazdaságpolitikának is alaposan ki kell elemeznie. Figyelemre méltó módon az Egyesült Államokban eközben az élelmiszeripari és italgyártók beruházásai bővültek éves szinten 72 százalékkal, igaz, ehhez csupán 2754 darab ipari robotot kellett munkába állítaniuk.
Nyugat-Európában 2018-ban összességében 19 százalékkal nőtt az ipari robotok piaca, elsősorban Németország és Olaszország teljesítménye folytán; utóbbiban 27 százalékkal nőttek az eladások. Kelet-Európa országaiban viszont csökkent az ipari robotok forgalma, Oroszországot és Lengyelországot kivéve, ahol a vállalatok a megelőző évhez képest 40 százalékkal több gépet vásároltak.
Az IFR előzetes adatai alapján 2019-ben világszinten 421 ezer darab ipari robot találhatott gazdára, a szövetség azonban arra számít, hogy valamivel kiszámíthatóbb globális gazdasági környezetet feltételezve 2020 és 2022 között évente átlagosan 12 százalékkal bővülhet tovább a piac, és az előrejelzési időszak utolsó évében már 583 ezernél is több gép kelhet el. Ha beigazolódik a jóslat, akkor a mostani 2,4 millióhoz mérten 2022-ben már közel 4 millió ipari robot fog dolgozni világszerte.
Katona, takarító, sebész
Ugrásszerű, 61 százalékos növekedéssel az egy évvel korábban jegyzett 168 ezerről 271 ezerre szökött fel az értékesített szolgáltató robotok darabszáma 2018-ban, míg a piacméret 32 százalékkal 9,2 milliárd dollárra bővült világszinten, áll az IFR jelentésében. A szolgáltató robotok kategóriája igen széles és sokszínű, mivel a távirányítású gépektől kezdve a teljesen önvezérlő rendszerekig az automatizálás különböző szintjein működő, professzionális célú és lakossági piacra szánt robotok egyaránt ide tartoznak.
A professzionális szolgáltató robotok piacának legnagyobb szeletét az automatikus vezetett járművek (AGV-k), azaz mobilrobotok alkotják, amelyek a padlóba épített vezetékek mentén vagy rádióhullámos, lézeres, kamerás navigálással mozognak előre meghatározott pályán. A 2018-ban eladott szolgáltató robotok 41 százaléka ebbe az alszegmensbe tartozott, legnagyobb felhasználási területük a logisztika és a gyártóipar. A második legnagyobb kategóriát az értékesített darabszám 39 százalékával a karbantartás és az
állapotmonitorozás terén alkalmazott szolgáltató robotok alkotják, míg a katonai-védelmi rendeltetésű gépek részesedése eléri az 5 százalékot. Mindkét esetben elsősorban drónokról van szó, így elmondható, hogy a pilóta nélküli légi járművek alkotják a professzionális szolgáltató robotok legnépesebb családját. A fizikai munkavégzéssel járó terhelést enyhítő külső vázak (exoszkeletonok) értékesített darabszáma 7300-ra emelkedett a 2017-ben regisztrált 6700-ról, de az IFR szerint a munkavégzés ergonómiáját fokozó megoldások alszegmense nagy növekedés elé néz. Az orvosi robotok az összes értékesített darabszám mindössze 2 százalékát adják jelenleg, de 2018-ban már 5100 kelt el belőlük, ami a megelőző évhez képest 50 százalékos bővülést mutat. Az orvosi robotok leggyakrabban a sebészek és a terapeuták munkáját, a páciensek rehabilitációját segítik.
Egészen más súlycsoportban versenyeznek a lakossági piacra készült személyi és háztartási szolgáltató robotok, amelyek forgalma 59 százalékkal 16,3 millió darabra ívelt fel 2018-ban, míg az eladások összértéke 15 százalékkal 3,66 milliárd dollárra emelkedett. Túlnyomó többségük, több mint 12,2 millió darab háztartási - porszívó, padló- és medencetisztító, fűnyíró - robot volt, de a szórakoztató rendszerek, játékok, illetve a tanulás és a kutatás célját szolgáló robotok köre is bővül. Az IFS előrejelzése szerint mind a professzionális, mind a lakossági szolgáltató robotok piacán kategóriánként 10-40 százalékos növekedés várható 2022-ig.
