Az okostelefonok rohamos terjedése következtében egyre mobilabbá válik a hírfogyasztás, súlypontja pedig fokozatosan a közösségi oldalakra helyeződik át - állapítja meg az oxfordi egyetem Reuters Intézete a hét végén közzétett Digital News Report című tanulmányában.
A Reuters újságírói programjának 30 éves jubileuma alkalmából Oxfordban rendezett tanácskozáson elhangzott felszólalások azt a nézetet tükrözték, hogy a hagyományos médiumok, elsősorban a napilapok számára ez a tendencia élesebb versenyt eredményez, amely próbára teszi hagyományos üzleti modelljüket. A The New York Times (NYT) erre válaszul egyetlen márkanévre összpontosít, és minden digitális csatornán jelen akar lenni. Mint Mark Thompson elnök Oxfordban elmondta, a tekintélyes újság európai mutációját, az International Herald Tribune-t hamarosan International New York Timesra keresztelik át, és növelni akarják az Egyesült Államokon kívüli digitális előfizetők számát.
Az internet által támasztott verseny azonban kemény feladat elé állítja a hagyományos médiumokat. A NYT esetében például az álláshirdetésekből származó bevétel a 2000-ben feljegyzett 208 millió dollárról tavaly 13 millióra apadt, ami 94 százalékos zsugorodás. Ráadásul az interneten igencsak akadozik az üzletmenet. "Analóg dollárok helyett digitális pennykkel kell beérnünk" - fogalmazott Thompson.
A NYT elnökének mindazonáltal meggyőződése, hogy az olvasók a világhálón is hajlandók pénzt adni a csúcsminőségű újságírásért. A bostoni merényletek érdekes dolgokra világítottak rá az újságírás jelenével és jövőjével kapcsolatban. "Régebben tv-csatornák és hírportálok adtak elsőként hírt fontos, váratlan eseményekről. Ma és a jövőben a Twitter meg hasonlók teszik ezt, és általában mindannyiunkat megvernek. Csakhogy a Twitteren nemcsak hírek érkeznek, hanem sok egyéb is: érdekes, ám meg nem erősített szemtanúi beszámolók, híresztelések, találgatások, félrevezető információk, propaganda, hazugságok, őrültségek" - figyelmeztetett a NYT elnöke.
Szerinte évekkel ezelőtt az emberek azt gondolták, hogy a wikipedia és a közélet iránt érdeklődő lelkes amatőrök globális serege pótolni fogja az újságírókat. A Twitter-korszak médiakakofóniája azonban nem tette idejétmúlttá a professzionális újságírást és az újságírói erényeket - hangsúlyozta Thompson. "Utánajárni, kutatni, szerkeszteni, tényeket ellenőrizni, nyomozni - mindez ma fontosabb, mint valaha. A kihívást e tevékenységek megfelelő finanszírozása jelenti" - mondta.
Az újságokat érintő drámai változásokról számolt be Natalie Nougayrede, a Le Monde főszerkesztője is. A francia napilapnál ezért a határok átlépésén gondolkodnak. Azt tervezik, hogy a NYT-hoz hasonlóan a Le Monde-ból is globális márkát csinálnak; egy angol nyelvű nemzetközi kiadás terve már előkészítés alatt van.
Az interneten a Le Monde a fizetős tartalmakban (Freemium) bízik. A lap online kínálatának egy része ingyenes, nagyobb részéért viszont fizetni kell. A digitális kiadás előfizetőitől havi 15 eurót kér a kiadó. Mint Nougayrede az oxfordi fórumon kijelentette: a minőségi újságírás értéktöbbletet állít elő, ennek pedig ára van. Erről kell meggyőzni az embereket.
John Stackhouse, a kanadai The Globe and Mail főszerkesztője arról beszélt, hogy az online újságírásban egyre fontosabb az olvasói elvárások kielégítése. Ezért a lapnál létrehozták az audience editor (közönségszerkesztő) beosztását, amely elsősorban az online csatornákon terjedő sztorikat és hozzászólásokat követi figyelemmel. A kanadai újság szerkesztőségében a newsroom ma 20 százalékkal kisebb, mint tíz évvel ezelőtt volt, viszont kétszer annyi tartalmat állít elő.
Az internet korára jellemző új közlési formák szükségességére mutatott rá Juan Senor, a londoni Innovation Media Consulting Group munkatársa. Mint mondta, a digitális platformoknak új műfajokra van szükségük. A Buzzfeed megmutatta, mi a jövő útja.
