Amíg viszont a tényleges versenyt strukturális eszközökkel nem sikerül kellően ösztönözni a szolgáltatók között, az átmeneti árszabályozást fenn kell tartani - fogalmazott. Kovács Tamás Iván emlékeztetett arra, hogy az előző - magyar - soros elnökségi félév egyik legfontosabb jogalkotási dossziéja volt az európai rádióspektrum-politikai program (RSSP), amelynek további kidolgozásában Magyarország szorosan együttműködött a jelenleg soros lengyel elnökséggel.
Uniós szinten egyeztetett spektrumpolitika megteremtéséről van szó 2011 és 2015 között - hívta fel a figyelmet. A programra vonatkozó határozat első olvasatát és a kapcsolódó indokolást Magyarország teljes mértékben támogatja - közölte a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy a lengyel elnökség nem lehetett volna ilyen sikeres, ha már a magyar elnökség alatt nincs egy átfogó kompromisszumos szöveg.
A nemzeti fejlesztési tárca közleménye szerint Magyarország elfogadja az Európai Bizottság által előterjesztett, úgynevezett összekapcsolási rendelet (CEF) tervezetében megfogalmazott távközlési célokat. "Ki kell alakítani a transzeurópai hálózatok létrehozásának - és ezen keresztül az egységes piac kiteljesedésének - uniós pénzügyi támogatási rendszerét, hiszen ez vezethet az uniós digitális menetrendben foglalt szélessávú vállalások megvalósításához is" - áll a közleményben.
Szó volt a keddi ülésen a hálózat- és információbiztonsági ügynökségre (ENISA) vonatkozó szabályozásról is. Kovács Tamás Iván emlékeztetett, hogy magyar elnökség alatt hosszabbították meg 2013 szeptemberéig a jelenleg érvényes jogszabályt. A hosszabb távú státusra és az ügynökség modernizálására vonatkozó rendeletről azonban még további tárgyalások szükségesek.
A brüsszeli tanácskozáson kötetlen beszélgetés formájában foglalkoztak az egyetemes távközlési szolgáltatások témájával is. Kovács Tamás Iván ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a tagállamok többsége egyetért abban, hogy ezek a szolgáltatások a szociális kirekesztettség elleni eszköznek tekinthetők, ezért az unió részéről inkább iránymutatásokra van szükség, mint részletesebb szabályozásra.
A helyettes államtitkár a sajtónyilatkozatban visszatért az uniós közlekedési miniszterek előző napi, szintén brüsszeli találkozójára is. A témák közül kiemelte az egységes európai vasúti térség létrehozására vonatkozó irányelvet, amelyről most politikai megállapodás született. A jogszabály főbb elemei közé tartozik az infrastruktúra megfelelő finanszírozása és díjszabása, a piac versenyfeltételeinek javítása, valamint a piac megfelelő felügyeletéhez szükséges szervezeti reformok megvalósítása.
A transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztéséről szóló rendelettel kapcsolatban a magyar delegáció vezetője megerősítette: Magyarország nem támogatja, hogy a tervezett kétszintes rendszerhez képest az úgynevezett törzshálózati folyosókkal még egy szintet létrehozzanak. Megfogalmazása szerint ez fölösleges adminisztratív terheket vonzana, és máshol köthetne le olyan pénzügyi forrásokat, amelyek "jobb lenne, ha a térségünkben valósulnának meg".
Elmondta Kovács Tamás Iván azt is, hogy az ülésen kötetlen formában megbeszélést folytattak a miniszterek a közlekedési ágazat és az innováció kapcsolatáról. Jelezte: a tagországok egyik csoportja (főként a nettó befizető országok) inkább az innovációban látja a stratégiai előremozdulás lehetőségét, más - köztük kelet-európai - hozzászólók viszont azt jelezték, hogy a leginnovatívabb megoldás is csak akkor valósulhat meg, ha létezik egy alaphálózat, amelyre építeni lehet a további fejlesztéseket.
