Tizennégy év alatt, 1990-től 2004-ig 2,4 százalékról 40,4 százalékra nőtt azoknak a természettudományokkal kapcsolatos nyomozásoknak az aránya, amelyekben az amerikai hatóságok gyanús képek keletkezési körülményeit firtatták, derül ki a tudományos integritás kivizsgálásán ügyködő szövetségi hivatal, az Office of Research Integrity (ORI) statisztikáiból. Tavalyelőtt a tudományos dolgozatokhoz, cikkekhez csatolt gyanús fotók feléről feltételezhető volt, hogy digitális eljárással - például Photoshoppal vagy más képszerkesztő szoftverrel - megváltoztatták a kutatók, jórészt azért, hogy minél látványosabban igazolhassák tudományos feltevéseiket.
Az elmúlt hónapokban két olyan botrány is kipattant, amelynek főszereplője manipulálta a kísérleteit dokumentáló, illetve tudományos eredményeit bizonyítani hivatott digitális fotókat. A dél-koreai Hvang Vu-szuk,a Szöuli Egyetem professzora a jó nevű Science magazint, és azon keresztül az egész világot vezette meg, amikor bejelentette, hogy emberi embrióklónból hozott létre őssejteket. Mint azt a lap szakértői, és később a Szöuli Egyetem vizsgálóbizottsága is megállapították, Vu-szuk manipulált digitális fotókat küldött el a magazinnak, amely fenntartások nélkül közölte őket 2005 májusi számában.
Ugyancsak tavaly távolította el állásából Luk Van Parijst, a massachusettsi műegyetem, az MIT. Bár az intézmény nem hozta nyilvánosságra, miért bocsátotta el az MIT a professzort, a Boston Globe szerint a tudós korábban publikált dolgozatai közül többen is fotóduplikátumok szerepeltek.
A tudományos lapok szerkesztői már évek óta aggódnak a digitális fotók hitelessége miatt - a Journal of Cell Biology amerikai sejtbiológiai kiadvány szerkesztői Mike Rossnerrel az élen például 2002-ben vizsgálták meg az elfogadott, de még nem kiadott tanulmányokhoz csatolt képeket, amelyekről kiderült, hogy egy százalékukat "súlyosan félrevezető" mértékben manipulálta a szerző, írta a Boston Globe.
Rossner, aki egy nem megfelelő formátumban beadott képen bütykölt, amikor az első manipuláció nyomára bukkant, egyedi módszereket dolgozott ki a képhamisítók lebuktatására. Ezek között szerepel a képek felnagyítása és a kontraszt növelése - így könnyen észre lehet venni, ha a kép háttere nem egynemű, ami utalhat arra, hogy a fotót digitális eszközökkel módosították. A felnagyított képeken duplikátumokat is keresnek, a csalásra hajlamos kutatók ugyanis előszeretettel hamisítanak az eredetinél több sejtet egy-egy képre.
A Science is csatlakozik
A Journal of Cell Biology-nél 1300 kéziratot vizsgáltak meg a módszerrel, és kiderült, hogy a beadott tanulmányok negyedéhez csatolt a szerző legalább egy olyan képet, amelyet olyan nagy mértékben megváltoztatott, hogy kétségessé vált, vajon az hűen visszaadja-e az ábrázolni kívánt jelenséget.
A Vu-szuk által megtévesztett Science a héten bejelentette, hogy átveszi a Rossnerék által bevezetett módszereket, bár a magazin főszerkesztője, Donald Kennedy szerint a dél-koreai tudóst azokkal sem lehetett volna leleplezni. A többi biológiai kutatási eredményeket közlő amerikai szaklap, így a Cell, a Nature vagy az amerikai tudományos akadémia kutatási eredményeit publikáló Proceedings of the National Academy of Sciences egyelőre nem alkalmaz digitális képelemzési módszereket a hamisítók lebuktatására.
