Alapvetően háromféle mobilfizetési megoldást különböztethetünk meg. Közeli (proximity) mobilfizetéskor a vevő fizikailag is ott van a pénztárnál és bankkártyás tranzakciót hajt végre érintés nélkül az NFC-képes mobiltelefonja segítségével. Az NFC-képes telefonon futó mobiltárca-alkalmazásból kiválasztja, hogy mely bankkártyával szeretne fizetni, majd ezt követően közelíti telefonját a bankkártyaterminálhoz és kezdeményezi a fizetést. A mobil NFC-s fizetési megoldás előfutára a MasterCard PayPass bankkártyás fizetés, amit 2009 óta már 8 hazai bank bocsájt ki. Viszonylag újdonság, hogy 2012 végén a Visa is kijött Magyarországon saját érintés nélküli kártyájával, a PayWave-vel, amit jelenleg csak az Erste Bank ügyfelei használhatnak. NFC-képes mobiltelefonnal jelenleg Magyarországon még nem lehet fizetni.
A távoli (remote) mobilfizetéskor a vevő nincs fizikailag jelen a kereskedőnél vagy a szolgáltatónál, hanem távolról (otthonról, az utcáról stb.), mobiltelefonja segítségével hajtja végre a fizetési tranzakciót. E megoldást manapság a QR-kódok, valamint komplex okostelefon-alkalmazások teszik lehetővé. Itthon a MasterCard Mobile (a megoldás fejlesztője: Cellum) és az iCsekk (Díjnet) tartozik ebbe a kategóriába.
A harmadik mobilfizetési megoldásnál (billing carrier) a számla kiegyenlítése nem a bankkártya, illetve a folyószámla terhére történik, hanem harmadik fél végzi az elszámolást. Jellemző példa erre a verzióra, amikor a mobiltársaság ékelődik be az értékláncba. Ma Magyarországon autópálya-matricát lehet vásárolni, vagy a parkolási díjat lehet kiegyenlíteni a mobilszámla terhére.
Tisztán mobilos megoldások
Magát a mobilfizetési technológiát tekintve két fő irány különböztethető meg: az eredetileg vezetékes internetre készült, majd mobilinternetre átültetett megoldások, valamint az eleve mobilplatformra készülők. Az előbbi lényege, hogy az internetes fizetési lehetőségeknek elkészítették a mobileszközre optimalizált változatait, így azok mobilböngészőből is elérhetőek. Az eljárás azonban ugyanaz, mint amikor valaki a PC előtt ülve bonyolítja le a fizetési tranzakciókat.
A kifejezetten okostelefonra, mobilfizetéshez fejlesztett alkalmazások már egy következő generációt képviselnek. Ezeket ma különböző internetes alkalmazásboltokból lehet letölteni. A legújabb okostelefon-alkalmazások (MasterCard Mobile, iCsekk) esetén nincs más teendő, mint a telepítést követően rögzíteni az alkalmazásban a bankkártyaadatokat. Ezután a QR-kód lefényképezésével, valamint az átutalni kívánt összeg megadásával egyszerűen végre lehet hajtani a tranzakciókat.
Ha a tisztán mobilos megoldás fejlődését a technológia oldaláról vizsgáljuk, a legújabb generációs, NFC-re épülő mobiltárca-szolgáltatásig az SMS-sel történő mobilvásárláson, valamint az USSD-alapú, Java technológiára épülő mobilfizetésen keresztül vezetett az út. Az internetről letölthető mobiltárca-alkalmazás lényege, hogy abban bankkártyákat lehet virtuálisan elhelyezni, és a szolgáltatás segítségével bankkártyás tranzakciókat lehet végrehajtani. Mobiltárcát csak NFC-képes okostelefonon lehet kialakítani.
„Korábban a távoli és a helyszíni mobilfizetés képviselői egymás versenytársainak gondolták egymást. Ment a küzdelem, hogy a QR-kód vagy az NFC-alapú fizetés lesz a győztes. Mindkét fél a maga megoldását ítélte jobbnak. Mára rájöttek, hogy ez nem igaz. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a kettő kiegészíti egymást” – tájékoztat Lemák Gábor, a Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkára.
Rövid távon NFC, középtávon remote payment
De vajon mikor melyik megoldást célszerű alkalmazni? Távoli mobilfizetésnél fejleszteni szükséges az elfogadói hálózatot a kereskedőknél, miközben a helyszíni mobilfizetéskor a bolt meglévő banki infrastruktúráját lehet használni. Távoli mobilfizetésnél nagyobb a tranzakciós idő, mint a helyszíni esetében. A QR-kódnak szinte elhanyagolható az előállítási költsége, miközben az NFC-tagekre ez nem igaz. Az NFC-s eszközzel csak a termináltól mintegy 5 centiméteres távolságból lehet tranzakciót kezdeményezni, remote payment esetében viszont a QR-kódot lefényképező kamera minőségétől függően akár nagy távolságból is. Ennek megfelelően tehát NFC-s megoldásokat jellemzően fizikai kereskedők kasszájánál, vagy ott érdemes alkalmazni, ahol sok embert kell rövid alatt beléptetni (például metró). A távoli fizetés viszont kiváló eszköz lehet a közüzemi számlák kiegyenlítésére vagy adományok gyűjtésére. A lényeg, hogy az ügyfélnek nem kell az adott helyszínen fizikailag jelen lennie.
Mára a világ eljutott oda, hogy az univerzális mobiltárcákkal mind távoli, mind helyszíni fizetést le lehet bonyolítani. Európában Törökország volt az első, ahol 2011 novemberében bevezették az univerzális mobiltárcát.
„A mobiltárca egyrészt a bank- és hűségkártyák gyűjtőhelye, másrészt alkalmas az egyenlegek lekérdezésére, a tranzakciós történetek követésére. Előnye, hogy a virtuális kártyák a távolból is letölthetők, és a mobiltárca esetleges elhagyása esetén a mobilszolgáltató segítségével egyszerűen, a távolból letilthatók, illetve visszaállíthatók. A mobiltárca segítségével tovább csökkenthető a készpénzes vásárlások aránya, a vásárlók tudatosabb fogyasztókká tehetők, továbbá a kereskedők is jobban érvényesíthetik hűségakcióikat. A mobiltárca tehát az értéklánc minden szereplőjének előnyös” – mutat rá Lemák Gábor.
Magyarországon 3000 fő bevonásával várhatóan ez év júniusában indul és hat hónapig tart a kísérleti mobiltárca-szolgáltatás. A hazai mobiltárcában először csak NFC-vel használható virtuális bankkártyák lesznek. A világ tendenciáit látva azonban valószínűsíthető, hogy középtávon a távoli fizetést lehetővé tevő alkalmazások is bekerülnek a tárcába.
NFC-s telefon: Samsung igen, Apple nem
Gyakori érv a helyszíni mobilfizetés ellen, hogy nincs a piacon elegendő NFC-képes mobiltelefon. Sokszor hallani, hogy az Apple még az iPhone 5-öt sem tette alkalmassá az NFC-re, és ezt fennen hangoztatta is.
„Tény, hogy a mobiltárca-szolgáltatás igénybevételéhez NFC-képes mobiltelefonra van szükség. Az is tény, hogy az Apple nem jött ki ilyen készülékkel, az összes többi gyártó viszont igen. A Nokia nyitotta a sort évekkel ezelőtt, majd következtek a többiek. A Samsung Galaxy S3 és Advance, a Sony Xperia Sola, valamint a Blackberry két típusa. Ezek a prémium kategóriás készülékek egy bizonyos körben itthon is expanzívan terjednek. A mobilszolgáltatók ugyan egyelőre nem hirdetik, hogy ezen típusok NFC-képesek, mivel jelenleg Magyarországon nincs NFC-s szolgáltatás. A nem túl távoli jövőben egyébként várhatóan ugyanaz zajlik le az NFC-képes telefonokkal, mint manapság az okostelefonokkal. Ma már szinte kizárólag okostelefont lehet vásárolni, egy idő után pedig nem lehet majd más készüléket kapni, csak olyat, amelyben ott lesz az NFC-alapú kommunikáció lehetősége, illetve az előtelepített mobiltárca.
A mobiltársaságok tehát fizetési lehetőségeket is adnak majd ügyfeleiknek a hang- és adatszolgáltatás mellé. Az iPhone-ra visszatérve, ezúttal egyáltalán nem biztos, hogy az Apple jó politikát folytat. Legnagyobb riválisa, a Samsung ugyanis más utat jár. Nemcsak hogy vannak már NFC-képes telefonjai, hanem világszinten megállapodott a Visával, hogy meghatározó prémium kategóriás telefonjaiba fokozatosan mobiltárca-alkalmazást is elhelyez. Természetesen az Apple-nek is lesz mobiltárcája, csak teljesen más ökoszisztéma épül ki körülötte. Az a megoldás lesz a nyerő, amelyik nagy tömegeket szólít meg, illetve amelyikkel tömeges méretekben bonyolítanak le tranzakciókat. Mivel a Samsungnak rendkívül széles a készülékportfóliója, miközben az iPhone csak egy viszonylag szűk, bár nagyon jól fizető réteget szólít meg, én a Samsungra szavaznék” – fogalmaz Lemák Gábor.
