Nem csak független fejlesztők, hanem más cégek számára is többet jelent a napjainkban bontakozó mobil platform, egy újabb alkalmazásplatformnál. Konkrétan egy új és dinamikus bevételi forrást, rengeteg hellyel a növekedésre. Tekintettel a korunkban elérhető rengeteg ingyenes illetve open-source szoftverre, nem is csoda, ha mágnesként hat a szoftverfejlesztőkre ez az új terület.
Persze nem csak egy módja lehetséges adnak, hogy a mobilmezőt pénztermőre fordítsák a befektetők, a szoftverfejlesztő cégek. Több alkalmazás piacpolitikai megközelítés létezik egymás mellett, amelyek nem zárják ki egymást, inkább egymás mellett léteznek.
A legfontosabb: a vásárlás kényelme
Az alkalmazásokkal együtt a vásárlás, értékesítés módja is erősen változó. Ez együtt járhat az operációs rendszerrel, gondoljunk csak az App Store-ra, ami kötődik az iTunes-hoz. A Windows Phone 7 támogatja a hitelkártyák használatát és a mobilszolgáltatókon keresztül is lehet vásárolni. Ez utóbbi kényelmes megoldás, igaz, sokan idegenkednek tőle, tekintettel a meglepő tételekre a hó végi mobilszámlán.
Egységes a kép, ha egy cég berkein belül nézzük, de azonnal szilánkossá válik, ha egy olyan (viszonylag) szabad platformon belül nézzük mint az erőteljesen feltörekvő Android. Az új operációs rendszerből ugyanis hiányzik az egységes fizetőrendszer, illetve nem igazán értelmezhető, hiszen több cég is használja az OS-t. Összeköti a felhasználókat a Google Checkout, ami pedig sok kritikát mondhat magáénak a felhasználók oldaláról. Vannak persze alternatív fizető alkalmazások, de ezzel csak fokozódna a töredezettség. Ezen belül jó hír lehet, hogy a PayPal fizetőalkalmazásával is bővült a lista, a PC-s alapokon PayPal-ra szokott felhasználók valószínűleg mobil netezéskor is megmaradnak annál, akiben eddig megbíztak, így egységesedhet valamelyest a fizetési módszerek köre.
A legsimább megoldást egy olyan API jelenthetné, amely lehetővé tenné, hogy a beszerzések a mobilszolgáltatóhoz kerüljenek továbbításra, aki (persze az ügyfél beleegyezésével) természetesen hozzácsapná a vásárlást az ügyfél következő számlájához. Ez még várat magára, bár Patrick Mork, a GetJar keresztplatformos mobil alkalmazásbolt elnöke szerint már igencsak küszöbön áll és a Google sem rejti véka alá, hogy az ügy érdekében számos mobilszolgáltatóval már egyezkedik is.
Mindeközben az okostelefonok és táblagépek terjedésével olyan emberek is ?mobilplatformhoz" jutnak, akik nem küzdötték végig az internet és PC fejlődésének évtizedeit, így nem szoktak hozzá a bonyolult, nehézkes eljárásokhoz - és miért is tennék? Számukra nem elfogadható egy olyan folyamat, mely egy-két kattintásnál tovább tart.
?Sok alkalmazást (érzelmi) impulzus hatására vásárolnak meg" - állítja Ric Ferraro, a Geo-Me mobil startup alapítója - ?Ugyanúgy vágynak rájuk az emberek, mint a cukorkára és minél tovább tart a vásárlás, annál kevésbé esélyes, hogy be is fejeződik."
Mork szerint ?a legjobb vásárlási élmény során el sem kell hagynod az alkalmazást".
Alkalmazásbolt: a kevesebb néha több
Nem csak a vásárlás módja, a bolt kínálatának áttekinthetősége is számít. Megnyerő lehet persze, hogy sok-sok ezer termék elérhető egy boltban, de mégsem elérhető, ha nem tudjuk a megfelelőt kiválasztani. A túlburjánzó kínálaton belül persze rengeteg átfedés lehet funkciók tekintetében és a választás kivitelezhetetlensége maga is riasztott már el vásárlót az egész platformtól. Persze nem maga az alkalmazások mennyiségének alacsonyan tartása fontos, hanem inkább az, hogy milyen felületen kereshetünk a készletben, ha jól válogathatók a szoftverek, akkor a mennyiség nem lesz probléma.
E tekintetben egy ellenkező oldali álláspontot képvisel az Apple. Az App Store egy sokkal inkább válogatott alkalmazáskészletet kínál, ahol az őszintén használható termékek vannak fókuszban. A megközelítés vitathatatlanul sikeres, ugyanakkor kevesen panaszkodnak az Amazon termékek túláradó számára, mivel adott a keresőfelület, amivel könnyű jól keresni és végül vásárolni.
Egy áthidaló megoldás lehetne egy globális alkalmazás katalógus, mely közös eladási platformot kínál az alkalmazások számára OS-től és és hardvertől függetlenül.
Az eladás költségei
Nem csak az alkalmazás fejlesztése, de az eladása is pénzbe kerül. E tekintetben a fejlesztők nagyon hasonló paraméterekkel találkozhatnak. Az Apple iTunes boltjának bevételéből 30 százalékot tart meg az Apple, 70 százalék a fejlesztőé. Hasonló 70-30-as osztást követ a Microsoft is a Windows Phone 7 boltban, de a Microsoft 30 százalékát még megosztja a hálózat szolgáltatójával. Mindkét gyártó rendszerében van regisztrációs és éves díj (99 dollár), az Apple esetében ez több is lehet, attól függően, hogy szoftverfejlesztői készlet standard vagy Enterprise változatát kérjük.
Az Android Market is tartja a hagyományos arányokat, de a 30 százallék megoszlik a pénzügyi szolgáltató és a mobilszolgáltató között. Csupán 25 dollár a fejlesztők regisztrációs díja, de egy zármentes fejlesztői telefon igen sokba kerül. Persze ezeket nem kötelező beszerezni, de fejlesztők számára erősen ajánlott.
Vannak illetve lesznek független, saját mobilpiacukra koncentráló üzletek. Saját boltot tervez nyitni az amerikai Verizon, amely szintén a 30-70 százalékos arányt tartja majd. Végül a GetJar a független, de igen kreatív boltokra példa, itt egy centes kikiáltási árral indulnak a szoftverek.
Az ár belövése - vagy inkább kilövése
A mobil alkalmazás megölheti saját piacát azzal, ha túl magasra teszi a lécet (illetve az árat), de eleshet a cég bevételtől akkor is, ha túlságosan alábecsüli, hogy mennyit hajlandók érte fizetni. A probléma áthidalására ott a jól bevált PC-s módszer, miszerint két változatban készül el a szoftver, az ingyenes változat demonstrálja, hogy mire képes, de nem biztosít minden funkciót, vagy idegesítő üzenetekkel ösztökéli a felhasználót arra, hogy váltson fizetős vonalra.
A kulcs a dolgok felfogásában rejlik: amíg az emberek úgy érzik, hogy ingyen már kaptak valamit, sokkal szívesebben fizetnek, még akkor is, ha kisebb összegeket rendszeresen fizetniük kell. A lényeg, hogy úgy érezhessék, a befektetésért cserébe kapnak is valamit.
Az online játékok mesteri szintre vitték ezt. Ma már a legtöbb sikeres játék nem előfizetői alapon működik mint a témában egyik legsikeresebb, a World of Warcraft. Előretör az úgynevezett ?freemium" konstrukció, amikor az alap alkalmazás használata ingyenes, de a felsőbb szintekért, a sikerhez nélkülözhetetlen eszközökért bizony fizetni kell kisebb összegeket. Ha az ingyenes játék jó, illetve addiktív, akkor jókora felhasználói bázisra tehet szert és a vásárlások sem maradnak el.
Persze a nagyobb nevek idegenkedtek attól, hogy elértéktelenítsék a jól felépített prémium márkát. Az idők azonban változnak, például az Electronic Arts is elmozdult a freemium modell irányába, legalábbis online játékait tekintve. Ez a tendencia csak erősödött a Chillingo (az Angry Birds alkotó cége) felvásárlásával, a Chillingo-féle SDK ugyanis lehetővé teszi, hogy könnyen készítsünk freemium alkalmazásokat akár több platformra.
A Microsoft is ráérzett erre az igényre a fejlesztők oldaláról. A Windows 7 Phone fejlesztői készletében már lehet az ingyenes és fizetős alkalmazás ugyanaz a bináris állomány, a két állapot között egy kóddal lehet váltani. Így nem kell két változatot gondozni és ez a lehetőség egyben a fejlesztőket is terelgeti a freemium modell irányába.
Üzleti modellek: fizetünk a szolgáltatásért
Bevélt üzleti modell az, amit a webről kölcsönöztek. Az alkalmazás csupán egy csinos, jól kezelhető felület, a szolgáltatásért kell fizetni, ami mögötte van. A kérdés, hogy mi az, amiért megéri fizetni?
Nem csak az a kérdés, hogy hasznos-e az információ, de számít az adatok integritása, eredetisége is is. Jó példa erre a Zagat, mely éttermeket és szórakozóhelyeket ajánl és minősít, a szolgáltatás mobil alkalmazásból évi 25 dollárért érhető el. Fő konkurense az ingyenes, a tömegek erejéből (web2) táplálkozó Yelp, amely ingyenessége ellenére nem tudja elsöpörni. A Zagat úgy tartja, hogy jó nevet szerzett és megbízható információkat szolgáltat, ami miatt megéri a pénzét. A Yelp adatbázisa nagyobb, nagyobb számú szerző írásai olvashatók rajta, ugyanakkor sokkal kevésbé konzisztens, kicsit összevissza.
A brand név tipikusan jól jöhet a szótárak esetében is. Egy elszánt nyelvtanuló számára kecsegtető ugyan egy ingyenes szótár, de ha ez nem eléggé pontos, akkor inkább választ egy mérsékelten árazott, ám kellő hírnévnek örvendő kiadót illetve terméket.
A hirdetés alapú modell
Nem véletlen az sem, hogy az iOS4-be már beépítette a reklám megjelenítés egységes platformját a gyártó, ily módon a fejlesztő és az Apple némi pénzhez juthat majd - ha az üzlet beindul - a megtekintett hirdetések után. A kecsegtető módszert egyértelműen a PC-s vonalról csenték el, csakhogy van ezzel kapcsolatban néhány bökkenő mobil alapokon.
Hiába sikeresek ugyanis a PC-s adware alkalmazások, legalapvetőbb hiányosságuk mobil platformon egyszerűen a képernyőterület hiánya. Ha egy PC-n böngészünk, az oldalakon látható hirdetések - jó esetben - nem túl tolakodóak, viszont egy kis mobilképernyőn már azok, kifejezetten csúnyán és zavaróan hatnak. Ügyelni kell arra, hogy ne kattinthassanak rá véletlenül, ne lógjon ki az alkalmazás megjelenési kereteiből.
Másik problémás pont az internet kapcsolat, csak akkor adminisztrálható a hirdetés megjelenése, ha az eszköz online. (Persze offline módban, rákattintás nélkül is fejt ki hatást egy hirdetés, de azért mégiscsak a kattintás és a vásárlás a cél.)
Egy másik modell, hogy a keresési eredményekhez kapcsolódó hirdetések révén teszünk szert bevételre. Ez a Mozilla módszere is a Firefox esetében, amely könnyen átvihető mobil talajra is. Valahányszor valaki a böngésző beépített keresőjével kutakodik, a megjelenő hirdetésekből befolyó pénz egy kis része visszacsorog a Mozillához. Persze ez csak azokban az alkalmazásokban használható fogás, ahol valamit keresni szokás - ilyenből elég kevés van. A jövő útja a keresések, ajánlatok nem tolakodó és kreatív beágyazása lehet, az adott alkalmazásban ízlésesen elhelyezve.
Mi lesz a vége?
Kétségtelen, hogy még nagyon az út elején tartunk, nem csak a marketing módszerek és maguk az alkalmazások, de a mobil platformok is szinte kísérleti éles időszakot élnek. Annyi bizonyos, hogy a beszerzésnek kényelmesnek és biztonságosnak kell lennie, és a fejlesztéseket multiplatform alapokra kell helyezni, hogy elég nagy közönséghez szólhassanak a fejlesztők, elérhető legyen minden rész csoport egyetlen átfogó projekttel. Ha valakinek megvan iPhone-on, akkor az ismerősök ugyanazt akarják majd Android alatt is.
Közben még meg kell küzdeniük a hardver- és szoftver gyártóknak a licencmumussal is. Számos per folyik az egész mobil üzleti világot behálózva. Ezek a perek - illetve a per potenciális veszélye - eltántoríthatja a versenytől a kis, kreatív, de nem szuper tőkeerős cégeket, akik nem vállalhatják fel az ügyvédi, jogi költségeket. Nagy eséllyel ezért a mamutok harca lesz ez. Annyi biztos, hogy ezen a technológiailag és üzletileg is gyorsan fejlődő és elévülő talajon nehéz megindokolni a találmányok hosszú évtizedekre nyúló védettségét és a törvénykezés nem követi a valóságot, még kevésbé megy elébe a jövő igényeinek.
A fejlődéssel és a platformok összefogásával persze még a biztonság harcát is meg kell vívniuk a mobil operációs rendszerek és alkalmazások fejlesztőinek. Ha ugyanis elérik céljukat és sikerül egyetlen gigászi piaccá összefogni a mobil világot, azzal nem csak a jó szándékú fejlesztők, hanem a kártékony programok tulajdonosai is piachoz jutnak. De ez már a mobil történelem egy másik fejezete lesz.
