Az 1994 óta hivatalban lévő Alexander Lukashenko fehérorosz elnököt Condoleezza Rice amerikai ex-külügyminiszter korábban úgy jellemezte, mint "az Európa szívében élő utolsó valódi diktátort". Az országot 2011-ben a Freedom House a "nem szabad" címkével ihlette, a legutóbbi - külföldi megfigyelők szerint botrányos - elnökválasztás után ráadásul a hatalom mindent megtett a cenzúra kiterjesztéséért és az internet mind teljesebb megfigyeléséért.
A novemberben elfogadott, pénteken életbe lépő új törvény ráadásul tovább erősíti a nyomást az állampolgárokon, mivel hatályba lépése után a fehérorosz állampolgárok gyakorlatilag el lesznek vágva a globális világhálótól, csak az országon belül böngészhetnek - ami teljesen ellentétes az internet szellemiségével. A cenzúrát a belarusz kormányzat nem egy nagy nemzeti tűzfallal biztosítja, hanem pénzbírsággal súlyt mindenkit, aki külföldi oldalra téved. A bírság átszámítva 125 dollárig terjedhet, miközben egy fehérorosz állampolgár átlagos fizetése 208 dollár, azaz vélhetően a magas díj sokakat elrettent majd a Youtube.com, vagy a Facebook.com meglátogatásától.
Legyenek otthon, egy ismerősüknél, vagy egy netkávézóban. Kibúvó egyik esetben sincs, minden esetben azt büntetik meg, akitől a lekérés érkezett, sőt netkávézók esetén még a bezárás is szóba jöhet. A fehérorosz kormány ráadásul a rendőrség és az ország titkosszolgálatának a segítségét is kérte, hogy a rendelkezést be tudják tartani, azaz ha az internetszolgáltatókat arra utasították, hogy figyeljék az előfizetőik netes cselekedeteit, és jelentsenek minden visszaélés (értsd: külföldi szerver meglátogatásakor), akkor nehéz lesz kijátszani a törvényt.
A Computer Business Review kérdésére a londoni belarusz nagykövetség munkatársa azzal érvelt a törvény hatályba lépése mellett, hogy "így megvédhetik a fehérorosz állampolgárok személyi jogait, valamint a helyi szolgáltatásoknak biztosíthatják a megfelelő növekedést".
A változással így többek között a belarusz webes e-mail szolgáltatók is vetélytárs nélkül maradhatnak, hiszen a Gmail domaint például a fehéroroszok többé már nem érhetik el pénzbüntetés nélkül. Csak akkor, ha a Google kiszolgáló szerverei az országon belül vannnak, és domain is Fehéroroszországban van regisztrálva (a google.by például már él). Ha ez nem valósul meg, akkor elképzelhető, hogy a nagyobb szolgáltatók - a nagyobb baj elkerülése véget - blokkolni fogják a belarusz IP-címről érkező kéréseket. A hírek szerint például az Amazon ezen megoldáson gondolkodik. Jó megoldás nincs.
