Mozgalmasan telik a nyár a Microsoft jogászai számára, hiszen míg Európában az uniós Internet Explorer miatt indított trösztellenes eljárás, a tengerentúlon a Word esetleges betiltása ad nekik munkát, támadásba lendültek és szövetségbe lépve az Internet Archive, az Amazon és a Yahoo képviselőivel a Google Books ellen indultak. Álláspontjuk szerint ugyanis komoly aggályokat vet fel a keresőcég könyv digitalizációs terve, amely elhektározta, hogy létrehozza a földkerekség legnagyobb elektronikus könyvtárát.
Az ügy előzménye, hogy a Google még tavaly októberben megállapodott az amerikai Authors Guild szervezettel, amely korábban szerzői jog megsértése miatt indított még 2005-ben pert ellenük. Egyességük érdekében viszont engedélyt kaptak a digitalizáció folytatására, cserébe 125 millió dollárt fizettek, s vállalták az alkotók bizonyos mértékű kompenzálását.
Az Internet Archive, a Microsoft, Amazon és Yahoo által fémjelzett szövetség álláspontja alapján azonban az általuk felajánlott 70 százalék kevés, és a szerzői jog tulajdonosainak ennél több jár. Ám ennél sokkal nagyobb veszélyt jelenhet szerintük, hogy a Google a könyvtárával monopolhelyzetbe kerülhet a piacon, s így ő diktálhatja majd az árakat és a feltételeket.
"700 évvel ezelőtt Gutenberg új lendületet adott az információ megosztásának. A könyvek digitalizálása szintén hasonló mérföldkő lehet, hiszen megváltoztathatja olvasási szokásainkat" - írja Peter Brantley és Gary Reback a szövetség kiáltványában. "Ám az, hogy a digitális könyvtár egyetlen céghez és a kiadóknak csak egy kis részéhez kötődik majd, aggályokat vett fel. Ez akár magasabb árakhoz is vezethet, amit a fogyasztóknak, a könyváraknak, a tanítóknak és a diákoknak kell megfizetniük" - teszik hozzá később.
Gazdátlan könyvek
Szerintük a Google több ponton is sérti a szabad versenyt. Egyrészt nem szerencsés, hogy egyetlen cég kezébe kerül az online digitalizáció, hiszen később az így meghatározhatja az árakat. A fő problémát azon kiadványok jelentik, amelyeknek nem beazonosítható a gazdája (a becslések szerint az 1923 óta kiadott művek 50-70 százaléka tartozhat ide). A megállapodás értelmében ugyanis így esetükben a szerzői jogok felett majd a Google őrködhet majd, megmondva, hogy mit lehet másolni, árusítani és mindezt mennyiért. Szerintük aggályokat vett fel az is, hogy nem tisztázott a rendszer adatkezelése, s így az visszaélésekre adhat lehetőséget, ami a Google számára extra profitot is jelenthet. S mivel a digitális könyvtár szorosan kötődni fog a Google keresőjéhez, ezért versenyhátrányba kerülhet a többi kereső, miközben előbbi már így is domináns piaci szereplőnek számít.
Savanyú a szőlő?
Ironikus azonban, hogy állásfoglalásuk egyik megfogalmazója, Gary Reback 1990-ben még a Microsoft ellen küzdött, s most annak az oldalán szál harcba egy másik domináns piaci szereplővel szemben. Másrészt nem a véletlen műve, hogy éppen a fenti cégeknek támadt kifogásuk a Google digitális könyvtárával szemben. Mindnyájan érdekeltek a digitalizációban, s így szeretnék megakadályozni, hogy a Google túlzott versenyelőnyre tegyen szert.
"Ez egy savanyú a szőlő szövetségnek tűnik" - olvasható a Google közleményében. "A Google Books éppen hogy serkenti a versenyt a digitális könyvek piacán, szóval érthetetlen számunkra, hogy a versenytársaink miért küzdenek ellene."
