Sajtótájékoztató keretén belül mutatta be az e-Corvina új digitális tartalomszolgáltató modulját, amely az integrált könyvtári rendszerükkel együttműködve biztosítja a könyvek és folyóiratok online kölcsönzését. Az új megoldás ugyanis átfogja az online tartalomszolgáltatás teljes folyamatát a digitalizálás kezdeményezésétől egészen a digitális dokumentumok kölcsönzéséig.
A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki. Az olvasó felkeresi a modullal rendelkező könyvtár weboldalát, ahol kikeresi az őt érdeklő periodikát, vagy művet. A fő változás innen következik, mivel a kölcsönzéshez nem kell befáradnia az intézménybe, lekérheti annak a digitális (értsd: PDF) másolatát, amit a könyvtár később e-mail formájában eljuttat számára, miután a szervezet munkatársa beszkennelte a mű kért részét.
Az olvasó ezen felül megjegyzést is fűzhet az igényléshez, amelyben megjelölheti a kérés célját és javasolhatja, hogy rajta kívül még kik férjenek hozzá az elektronikus dokumentumhoz. Megadhatja például azon szeminárium hallgatói névsorát, ahol a dokumentum olvasmányként meg van jelölve, ezáltal csakis azok a hallgatók fognak hozzáférni a digitális másolatokhoz, akik látogatják a szemináriumot.
Nem nélkülözi a személyes jelenlétet
A felsőoktatási példa nem véletlen, mivel Czoboly Miklós, a fejlesztőcég ügyvezető igazgatójának elmondás alapján többek között a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetemeken is az e-Corvina megoldását használják, így ezen intézményekben hamarosan megjelenhet az elektronikus kölcsönzés. Illetve a Szabó Ervin Könyvtárban is, amely szintén a hazai fejlesztésű integrált könyvtári rendszert használja. Sőt Czoboly Miklós tájékoztatása szerint több magyarországi megye is az ügyfelük, s mivel e közigazgatási egységek közül sokan megye szinten használják a szoftvert, ezért elképzelhető, hogy hamarosan sok kisebb könyvtár is biztosítja majd ezen szolgáltatást az olvasói számára.
Mivel a könyvtárak e téren versenytársai lesznek egymásnak, ezért egyiküknek sem érdeke, hogy a népszerű, gyakran keresett könyveket és periodikákat digitalizálják. A web elég nagy, s mivel térítéses szolgáltatásról van szó, ezért máshol olcsóbban lehet beszerezni a műveket. Gondolva itt például Jókai Mór műveire. A megoldás ezért Czoboly Miklós elmondása alapján az eseti kéréseken alapul, amely mellett a könyvtárak egyedi példányai lehetnek leginkább rentábilisak. Ezen esetben ugyanis nincs versenytársuk.
Illetve egyelőre meglehetősen kaotikus a helyzet e téren, mivel az e-Corvina rendszere jelenleg még nem támogatja az online beiratkozást és az internetes fizetést. Azaz egy Amerikában, vagy Ausztriában élő internetező nem kölcsönözhet ilyen módon a hazai könyvtáraktól, kivéve ha rendelkezik az adott intézménynél érvényes olvasójeggyel, valamint később befárad kiegyenlíteni a tartozását. Habár Czoboly Miklós elmondása alapján a hazai intézmények között létezik e téren egy föderáció, nem állíthatjuk, hogy a jelenlegi megoldás egy szabad, valóban webes kölcsönzési lehetőséggel kecsegtetne. Egyelőre tagnak kell lenni, és a könyvtárban kell kifizetni a kikért kétrétegű (csak szöveges és teljes tipográfiával rendelkező másolat) PDF díját. Ez a helyzet egyébként hamarosan megváltozhat, Czoboly Miklós ugyanis a PC World kérdésére elmondta, hogy még az idén elkészülhet azon új moduljuk, amely már biztosítani fogja az online beiratkozást és a kölcsönzést.
DRM biztosítás
Megkötés emellett, hogy kikért digitális másolat olvasásához minden esetben szükség van internetkapcsolatra. Máskülönben a PDF-olvasó nem tud csatlakozni a megoldás DRM-szerveréhez, amely a digitális jogkezelés biztosítja. Az elektronikus példányok ugyanis egy előzetesen beállított publikálási politika alapján készülnek el. Itt a könyvtár rögzítheti azt, hogy milyen feltételekkel engedélyezi a dokumentum olvasását. Megadható, hogy meddig érhető el az elektronikus példány (értsd: kölcsönzési idő), hányszor nyitható meg, mennyi ideig lehet nyitva, elmenthető-e, készíthető-e róla másolat, végezhető-e benne keresés, illetve szabályozhatóak a nyomtatásra vonatkozó megkötések is.
A KMOP keretén belül megvalósult 118,4 millió forintos fejlesztéshez az unió 59,2 millió forinttal járult hozzá. A projekt során Czoboly Miklós elmondása alapján megváltoztatták a katalógus-moduljukat, saját folyamat vezérlőt és szkennelő szoftvert készítettek, valamint OCR és DRM kezelővel vértezték fel megoldásukat.
