Visszatérő motívumként az intelligens digitális háló (intelligent digital mesh) koncepciója az elmúlt két évben is megjelent előrejelzésünkben, és 2019-ben is irányadó lesz a technológia fejlődésében - mondta David Cearley, a Gartner alelnöke a piacelemző friss prognózisának (Top 10 Strategic Technology Trends for 2019) közreadásakor. - Mindhárom témakörben olyan technológiákkal és trendekkel találkozunk, amelyek kulcsszerepet játszanak a folyamatos innovációban. A mesterséges intelligencia például a dolgok internetével, a peremhálózattal és a digitális ikrekkel együtt mind szorosabban integrált környezeteket, okostereket alkot, és az összefonódó technológiák együttes hatása átírja a játékszabályokat, új lehetőségeket tár fel.
Lássuk kicsit részletesebben a tíz stratégiai jelentőségű technológiai trendet, amelyre a Gartner szerint a jövő évben a szervezetek üzleti és informatikai vezetőinek fokozottan figyelniük kell!
Laikus adatkutatók, szoftverfejlesztő AI
Önrendelkezésű dolgok: Mesterséges intelligenciájukkal az autonóm módon működő, önrendelkezésű eszközök - például robotok, drónok, önvezető autók - olyan funkciókat is automatizálnak, amelyeket korábban emberek láttak el. Képességeik messze túlmutatnak az automatizálás hagyományos, merev programozásra épülő modelljén, működésüket, vagy ha úgy tetszik viselkedésüket az AI olyan magas szintre emeli, amelyen sokkal természetesebb módon lépnek kölcsönhatásba környezetükkel és az emberekkel.
- Az autonóm működés elterjedésével az egyedülálló, intelligens eszközöket mindinkább a rajokban telepített, egymással együttműködő eszközök váltják majd fel, amelyek emberi közreműködés mellett vagy attól teljesen függetlenül látják el feladataikat - mondta Cearley. - A futárszolgálatok például, a nagyobb hatékonyság érdekében, önjáró kiskamionokkal vihetik a csomagokat az egyes célterületekre, hogy azután a címzetteknek a járműveken utazó drónok vagy robotok kézbesítsék a küldeményeket.
Kiterjesztett analitika: Az adatok előkészítésének, elemzésének folyamatát és a kapott eredmények, a feltárt összefüggések vizuális megjelenítését a gépi tanulás (ML) módszereivel automatizálja a kiterjesztett analitika, így a feladatok elvégzéséhez sok esetben nem lesz szükség hivatásos adatkutatókra. A kiterjesztett analitika hamar főáramba fog kerülni, képességei nemcsak a modern analitikai, adat- és folyamatmenedzsment-platformokba, hanem az üzleti alkalmazásokba is be fognak épülni, így azokat a pénzügy, az értékesítés, a marketing, a vevőszolgálat, a beszerzés, az eszközkezelés és a HR területén dolgozó szakemberek önkiszolgáló módon, szerepkörük kontextusában használhatják majd a döntéstámogatásban.
Civil adatkutatókká válnak így az üzleti felhasználók, akik az új eszközökkel előrejelző és előíró elemzéseket tudnak készíteni, függetlenül attól, hogy nem a statisztika és az analitika a szakterületük. Számuk 2020-ig ötször gyorsabban nő majd, mint a professzionális adatkutatóké, ezért a trend segíteni fogja a vállalatokat a szakemberhiányból adódó problémák leküzdésében.
Fejlesztő AI: Ma még gyakran hivatásos adatkutatókkal kell együttműködniük az alkalmazásfejlesztőknek ahhoz, hogy mesterséges intelligenciával felruházott megoldásokat készíthessenek, de ez rövidesen változni fog. Kész AI-algoritmusok és -modellek, valamint -fejlesztőeszközök mind szélesebb választéka érhető el ugyanis szolgáltatásként, amelyek segítségével a fejlesztők a kívánt AI-képességeket már önállóan is alkalmazásaikba integrálhatják. A lehetőségek azonban ezzel még nem merülnek ki, mert a mesterséges intelligenciával az alkalmazásfejlesztés folyamatának több szakasza - az adatkutatás, a kódírás és a tesztelés - is automatizálható.
A Gartner szerint 2022-re az alkalmazásfejlesztési projektek már legalább 40 százalékában a mesterséges intelligencia is a csapat tagja lesz.
Digitális ikrek: A fizikai valóság, például eszközök, rendszerek vagy belőlük felépülő, összetett környezetek digitális megjelenítésére szolgálnak a digitális ikerpárok. A Gartner becslése alapján 2020-ra már több mint 20 milliárd szenzor és más hálózati végpont szállít majd adatokat fizikai világunkról, és ezekből akár több millió dolog digitális ikerpárja is létrejöhet az évtized végére.
- Kiindulásképpen a vállalatok egyszerűbb digitális ikreket készítenek, de azokat idővel továbbfejlesztik, hogy a dolgok internetén túllépve egész szervezetüket annak teljes összetettségében leképezhessék a digitális világba - mondta Cearley. - A DTO (digital twin organization) olyan dinamikus szoftvermodell, amely az operatív és más adatokra támaszkodva segít megérteni, hogy a vállalat miként hajtja végre üzleti modelljét, hogyan dolgozza fel mindenkori állapotát, használja erőforrásait, és válaszol a változásokra, hogy a célként megjelölt üzleti értéket adja ügyfeleinek és tulajdonosainak. A DTO-kkal nemcsak üzleti folyamataik hatékonyságát fokozzák majd a vállalatok, hanem olyan rugalmas és dinamikus folyamatokat alakítanak ki, amelyek akár automatikusan is reagálni tudnak a körülmények változásaira.
Éles hálózatperem: Olyan, IP-címmel ellátott végpontok alkotják a hálózat peremét, mint például az adatgyűjtő szenzorok és az önállóan működő vagy emberek által használt eszközök. Az intelligens peremhálózat pedig azt a topológiát jelöli, amelyben a keletkező adatok feldolgozása, a tartalom előállítása és célba juttatása földrajzi értelemben közelebb kerül az itt található végpontokhoz, hogy csökkentse a hálózati forgalmat és késleltetést.
Rövid távon ez határozza meg a peremhálózatot, de nem fejlődik külön architektúrává, hanem egyre inkább összefonódik majd a felhővel. Két, egymást kiegészítő modell jön létre, amelyben a szolgáltatásokat a vállalatok központilag felügyelik és futtatják a felhőben és az adatközponti szervereken éppúgy, mint a helyi kiszolgálókon és a végponti eszközökön.
A Gartner szerint a következő öt évben ezért a nagyobb feldolgozási és tároló kapacitás mellett speciális AI-processzorok és más, fejlett technológiákra épülő képességek jelennek meg a peremhálózati eszközök egyre szélesebb körében. Hihetetlenül sokszínű IoT-környezet jön ezzel létre, amelyben a heterogenitás mellett egyes eszközök - például az ipari rendszerek - hosszú életciklusa is komoly kihívások elé állítja a felügyeletet. Hosszabb távon, az 5G technológia beérésével és elterjedésével a peremhálózati eszközök egyre intenzívebben kommunikálnak majd az adatközponti és felhőszolgáltatásokkal.
Körberajongott kvantumszámítógépek
A belemerülés élménye: Az ember és gép természetes nyelven folytatott párbeszédét lehetővé tevő platformok - az AI-csevegőrobotok és -asszisztensek - átformálják a digitális világgal kialakított kapcsolatunkat. A virtuális, a kiterjesztett és a kevert valóság (VR, AR és MR) technológiái pedig lehetővé teszik, hogy újszerűen éljük meg a digitális világot. A két terület együttes fejlődésével az észlelés és az interakció új modelljei jönnek létre, amelyek a belemerülés élményét adják a felhasználóknak.
- Idővel az egyes, különálló digitális eszközök felaprózott kezelőfelületeit egy többcsatornás, kombinált élmény váltja fel, amely az embereket a körülöttük levő hagyományos számítógépek, mobil- és viselhető eszközök, épületek és gépjárművek, szenzorok és elektronikai készülékek százain keresztül kapcsolják össze a digitális világgal - mondta Cearley. - Az összes emberi érzékre épít ez a többcsatornás élmény, sőt azokat fejlett számítógépes érzékekkel, például az éjjellátás és a rádiólokáció képességével is kiegészíti. Olyan magával ragadó élmény jön így létre, amelyben nem az egyes eszközök, hanem a körülöttünk lévő terek határozzák meg a számítógépet, a környezetünk lesz maga a számítógép.
Blokklánc: Napjainkban az igazság "egyedül érvényes verzióját" a bankok, a kormányok és más központi intézmények és hatóságok őrzik adatbázisaikban, ez a centralizált modell azonban késlelteti és költségessé teszi a tranzakciókat. A blokklánc elosztott főkönyvi technológiája olyan transzparenciát ad, amely mellett a bizalom decentralizált modellben is fenntartható lesz, így a vállalatok gyorsabban és olcsóbban köthetnek üzletet, felpöröghet a pénzforgalom.
- A jelenlegi blokklánc-technológiák és -koncepciók még kiforratlanok, a felhasználók kevéssé értik őket, és kiterjedt, üzletkritikus alkalmazásokban, összetett használati esetekben sem bizonyítottak még - mondta Cearley. - Valószínű azonban, hogy ezek a technológiák, miután beértek, átírnak majd néhány játékszabályt. Az üzleti és az informatikai vezetők ezért helyesen teszik, ha már most megkezdik a blokklánc kiértékelését még akkor is, ha komolyabb bevezetését nem tervezik a következő pár évben.
Okosterek: Olyan fizikai vagy digitális környezetet nevez a Gartner okostérnek, amelyben az emberek és a különböző technológiákkal támogatott rendszerek hálózatba kapcsolt, egyre nyíltabb, összehangoltabb és intelligensebb ökoszisztémákban lépnek kölcsönhatásra, a belemerülés élményét adva a különböző lakossági és üzleti használati helyzetekben.
- Kibontakozni látszott már egy ideje ez a trend az okosvárosok és -otthonok, a digitális munkahelyek és hálózatba kapcsolt gyárak formájában - mondta Cearley. - De ahogyan a technológia mindennapjaink szerves részévé válik, függetlenül attól, hogy éppen alkalmazottként, ügyfélként, fogyasztóként, valamely közösség tagjaként vagy polgárként éljük meg azokat, a terek gyorsuló ütemben válnak majd egyre okosabbakká körülöttünk.
Digitális etika és magánélet: Az embereket mindinkább aggasztja, hogy a verseny- és a közszféra szereplői miként gyűjtik és használják fel személyes adataikat. Különösen azon szervezetek számíthatnak holtjátékra szolgáltatásaik használatában, amelyek nem törekednek kezdeményező módon a felhasználói aggodalmak eloszlatására. A párbeszédnek azonban a digitális etika szélesebb témakörére is ki kell terjednie, mert a bizalom erősítéséhez a törvényi megfelelés önmagában kevés lesz. Ahhoz a szervezeteknek akkor is helyesen kell eljárniuk, ha erre a hatóságok nem kötelezik őket.
Kvantumszámítógép: Párhuzamos művelet-végrehajtásuknál és exponenciális méretezhetőségüknél fogva a kvantumszámítógépek messze felülmúlják hagyományos technológiára és architektúrára épülő társaikat, különösen az összetett problémák megoldásához szükséges algoritmusok futtatásában. Számos iparágban nyitnak ezzel új távlatokat a kutatás-fejlesztés terén. A gyógyszergyártók kvantumszámítógépekkel például atomok szintjén modellezhetik a molekulák kölcsönhatását, így gyorsabban készíthetnek hatásosabb gyógyszereket. Bár az általános célú kvantumszámítógépek megjelenésére még várnunk kell, lehetséges alkalmazásukat érdemes már most mérlegelni.
- Válasszanak ehhez olyan gyakorlati problémákat, amelyek megoldását a kvantumszámítógépek valóban új szintre emelhetik, és közben ne feledkezzenek meg az adatbiztonságról sem, de ne hagyják magukat siettetni! - tanácsolja Cearley az informatikai vezetőknek. - A legtöbb vállalat semmiről sem marad le, ha 2022 előtt nem kezdi használni a kvantumszámítógépeket, csupán figyeli fejlődésüket.
