Nemrégiben a Boston Consulting Group és a Telenor Csoport tanulmányt tett közzé az mHealth megoldások potenciális hatásáról. Az anyagból – többek között – az is kiderül, hogy megfelelő mobil egészségügyi megoldásokkal Magyarországon drasztikusan, évente akár 40 ezerrel is csökkenthető volna a kórházban töltött éjszakák száma. A mobiltechnológiával segített otthoni monitorozással ugyanis az idősek hosszabb ideig élhetnek saját otthonukban. Ezáltal számottevően csökkenthetők az egészségügyi kiadások is. Napjainkban a probléma különösen égető, hiszen a népesség öregszik, és az egészségügyi szolgáltatások költsége emelkedik. Magyarországon 2025-re várhatóan 47 százalékkal növekednek az egészségügyi kiadások.
„Utánanéztünk, hogyan fokozhatjuk a modern egészségügy hatékonyságát olyan távfigyelő megoldásokkal, amelyek révén az idősek tovább élhetnek saját otthonukban. Úgy látjuk, hogy az okostelefon az a varázspálca, amelynek segítségével ideális megoldásokat nyújthatunk a túlterhelt egészségügyi rendszerek támogatására” – fogalmazott Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója a vállalat második Jövőkutató Szimpóziumán.
A Telenor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már folytatott egy mHealth pilotprojektet. A kísérletbe öt kórházat, valamint 120 vidéken élő szív- és cukorbeteg pácienst vontak be, akiknek a távolból kísérték figyelemmel paramétereiket. A Telenor 480 Medistance vérnyomás- és vércukorszint-mérő mHealth eszközt bocsátott a kórházak rendelkezésére, amelyekkel több mint 50 ezer mérést végeztek. A tapasztalatok: egyszerű használhatóság; 20 százalék költségcsökkenés a kórházaknál; 30 százalék költségcsökkenés a páciensek oldalán (például az elmaradó utazási költségek miatt).
Jelenleg világviszonylatban még kevés a működő mHealth projekt. Rab Árpád információstársadalom-kutató (BME ITTK) szerint az igazán új megoldások csak most jönnek. Magyarország azonban speciális helyzetben van, hiszen mobilszerető nemzet vagyunk, meglehetősen egészségtelen életmódot folytatunk, és vannak folyamatosan bővülő digitális adatbázisaink. Mindazonáltal az érintett korosztályban egyelőre erőteljes a mobilalkalmazások tagadása.
III. Klausz Ferenc, a Telenor Magyarország fejlesztési vezérigazgató-helyettese szerint minden feltétel adott hozzá, hogy a távközlési szektor központi szerepet játsszon a mobil egészségügy fejlődésében. Az orvosokkal, a betegekkel és az egészségügyi szolgáltatókkal együtt, a hatóságok határozott elkötelezettségével valódi „win-win” helyzet alakítható ki.
------
Hyde Tech Corner kommentel: G. Németh György igazgató, Benyovszky Orvosi Központ, Alvásdiagnosztikai és Alvásterápiás Laboratórium
Miként tavaly Budapestre, és persze számos európai nagyvárosba is, ahol éppen az Európai Unió Tanácsának soros elnökséget adják a tagországok. Az eHealth Week legutóbbi budapesti eseményén például büszkén figyeltünk fel a hazai kapacitás-elemző és tervező programra (az ún. Katéter és Mónika néven emlegetett program), amely többek között alkalmas lesz arra, hogy az adatok rendszerezése révén nyert információkat digitális térképen ábrázolja. De az ellátás minőségéhez, a betegbiztonság javításához, a gyógyszeres kezelések hatékonyságához és gazdaságosságának növeléséhez szintén hozzájárulhatnak az IT alapú megoldások. Így például az elektronikus vényírási rendszer bevezetése vagy az adatok elektronikus hozzáférésének biztosítása. Egyre inkább szükség lesz ugyanis hogy a betegek kezelési adatai ne csak az ellátó intézményben, hanem szükség esetén bárhol, bárhonnan hozzáférhetőek legyenek, az országhatárokon belül és uniós szinten egyaránt. Magyarország nyilvántartási és informatikai rendszerei révén nagy potenciállal rendelkezik az elektronikus egészségügy területén, azonban ezt sem a döntéshozatalban, sem az ellátórendszer hatékonyságának fejlesztésében, sem pedig az ellátás minőségének javításában ez idáig nem használta ki megfelelően. Persze, kevés még a működő mHealth projekt határainkon túl is.
Az új megoldások azonban előbb-utóbb áttörik a hagyományos technológiai korlátokat. Az okostelefonok számára ma már több tízezer, a mindennapi egészségügyi ellátásban használható alkalmazás áll rendelkezésünkre. Mi például már jó ideje alkalmazzuk az alvásdiagnosztikában az éjszakai alvásciklus-mérési programot, amely információt tud adni az ember éjszakai alvási szokásairól. De elkészült és hozzáférhető például az a program is, amely az alvásciklusok elemzése alapján a legmegfelelőbb időpontban segít felébredni, ezzel kellemesebbé téve a reggeli órákat. Mindezek az alkalmazások nem jelenthetnek anyagi kérdést, a felismerés pedig már adott: kezünk ügyében, legtöbbször a szó valódi értelmében kezünkben vannak azok az eszközök, amelyekkel egészségesebben élhetünk.
