Szakértői becslések szerint, a világ energia-fogyasztásának körülbelül egyharmadát teszik ki a közösségi és lakóépületek. Amennyiben nemzetközi trendek folytatódnak, 2025-re az épületek lesznek a legnagyobb energia felhasználók, megelőzve a szállítmányozási és indusztriális szektort együttvéve. A jelenséget a nagymértékű urbanizáció lendülete hajtja. 2050-re a világ előreláthatólag több mint 9 milliárdos népességének körülbelül 70% városokban fog lakni, ezáltal erőteljes nyomást gyakorolva a városok fenntarthatóságára, energiahatékonyságára és kapacitására világszerte.
A technológiai fejlettség mára lehetővé teszi, hogy figyelni tudjuk az épületek által kibocsátott információ tömegeket. Azáltal, hogy ezt az információt feldolgozzuk, illetve olyan új applikációkat hozunk létre, melyek segítségével hozzáférést nyerünk azokhoz, megszüntethetjük az épületek hatékonyatlanságait, ezáltal csökkentve a költségeket, javítva az energiafelhasználást, élhetőbbé és jobb munkakörnyezetté téve azokat. Az Okos Épület jól felszerelt és összekapcsolt, közüzemi, tömegközlekedési stb. rendszerek rendszerét jelenti. A természetes élő szervezethez hasonlóan összetettek lehetnek ezek a rendszerek, gondoljunk csak a városok hosszú évszázadok alatt kialakult épületegyütteseire.
2012 trendjei
Az épületek egyes csoportjai élő rendszereket fognak utánozni – kollektíven lehet majd az épületeket azzal jellemezni, hogy milyen ökoszisztémához vagy környékhez tartoznak. A jobban működő kerületek segítenek a városok fenntarthatósági és egészségügyi problémáinak javításában, mint például a széndioxid kibocsátás csökkentésében. Ahelyett, hogy egyszerűen megvizsgálnánk a levegő minőségét az egyes épületekben, tekintsük arra a környékre, mint egy légzőrendszerre, a maga széndioxid és egyéb káros anyag illetve friss levegő egyensúlyával. Zöld felületek létrehozásával - például tetőkön vagy folyosókon - finomíthatjuk az egyelőre még erőteljes határvonalakat a városok és az azokat körülvevő erdők és mezőgazdasági területek között.
Egy-egy ilyen kerület a város egy mikrokozmosza. Amennyiben jobban működővé akarunk tenni egy várost, az első lépés ebben egy jobban kezelhető ökoszisztéma létrehozása. A sikeres kerületi fejlesztések idővel megismételhetővé válnak és városi szinten is összeköthetőek lesznek.
Tipikus példaként a cégek illetve a lakosok azok, akik csak akkor szembesülnek fogyasztásuk mértékével, amikor az előző hónap közüzemi számláit látják. A jövőben azonban a fejlett mérési és felügyeleti rendszerek lehetővé teszik, hogy azonnal lássuk fogyasztásunkat. Ez az átláthatóság segíti a létesítmények vezetőit, hogy bizonyos módosításokkal és javításokkal megelőzzék a komolyabb hibákat. A legnagyobb hatása ennek a nagy létesítményekben, egyetemi campusokon, városokban van, ahol a potenciális költségmegtakarítás hatalmas.
Elemzések még mélyebb betekintést nyújtanak abba, hogy mi is történik az adott pillanatban. Ahogy az épületek és városok egyre inkább felszereltté válnak, a vezetők egyre inkább az elemzésekre hagyatkoznak a rendellenességek feltárásában, és dinamikus alkalmazkodásban a folyamatos változásokhoz az emberek, időjárás, levegőminőség, fűtés, vízellátás és egyéb karbantartási munkák területén.
Energia Internet
Ma már szabályozni tudjuk az energiafogyasztást, de a közeljövőben az épületek meg tudják majd választani az energia forrásukat. Tekinthetünk erre, mint egy Energia Kávézóra – energiaügyi döntéseket olyan könnyű lesz majd hozni, mint megrendelni egy kávét. A mai kávézók legtöbbje ingyenes Wi-Fit ajánl. A jövő kávézója hozzáférést fog nyújtani ahhoz, amit Thomas Friedman úgy nevezett: az „Energia Internet”.
A szervezetek dinamikusan változtathatják az energiaforrásaikat az áraknak, felhasználási időpontnak stb. megfelelően. Amennyiben vannak környezetvédelmi céljaik, választhatják például azt, hogy energiájuk 30%-át „zöldebb” forrásokból nyerik, mint a nap vagy szél energia, de választhatnak a helyi illetve globális források között is.
Emellett az olyan új alkalmazások, amelyek az embereket a „dolgok internetéhez” kötik, burjánzani fognak. A GPS-es helyzetmeghatározás, sebesség-, hőmérséklet- avagy páratartalmi adatok azonnali információkkal vértezik fel az embereket, és ennek segítségével jobb döntéshozatalt tesznek lehetővé. Láthatunk a Streetline-hoz hasonló applikációkat, amelyek ezeket az adatokat használják fel ahhoz, hogy a legjobb parkolóhelyhez irányítsanak bennünket. A városok képesekké válnak olyan valósidejű információk közvetítésére, mint hogy mikor érkezik meg a busz, vagy, hogy mikor lesz influenzaoltás a környékünkön.
A kapcsolódási szintek növekedésével, az emberek is működhetnek szenzorként, fontos adatokat és visszajelzéseket szolgáltatva a jobban működő városok és épületek kiépítéséhez. A városok lakói okostelefonjaik segítségével bejelenthetik a kátyúkat, graffitiket, építési vagy vízügyi problémáikat egy GPS címkével ellátott fotó feltöltésével a városvezetéshez, ahol azok prioritizálásra kerülnek, ezáltal meggyorsítva megoldásukat. A technológia lehetőségeket teremt, de az emberek azok, akik a meghatározó tényezői a jobban működő épületek, kerületek, városok létrehozásának.
Európa első Okos Múzeuma
Az IBM márciusban jelentette be hivatalosan, hogy a Párizsban található Louvre lett az öreg kontinens első Okos Múzeuma. Annak érdekében, hogy a gyűjtemény megfelelő állapotban maradjon, évente több mint 65 ezer kisebb-nagyobb javításra, restaurálásra van szükség, melyet az üzemeltető az IBM Maximo Asset Management szoftverével képes a leghatékonyabban kézben tartani. Ne feledjük, Európa legkedveltebb múzeumáról van szó, melynek tavaly 8,8 millió látogatója volt.
A Louvre menedzsmentrendszere a fejlesztésnek köszönhetően immár képes a különböző rendszerekből érkező adatok múzeumon belüli összegyűjtésére, melynek segítségével a létesítmény fenntartója és beszállítói koherens és valósidejű információt kaphatnak minden egyes, a működéshez szükséges eszközről. Ezen túlmenően a szoftver képes úgynevezett prediktív nézetet is nyújtani az épület felszerelésének és rendszereinek teljesítményéről illetve megbízhatóságáról, így az üzemeltető könnyebben meghatározhatja, mely területen van szükség javításra vagy cserére.
