A magyar cégek egyre többet költenek a különféle üzletiintelligencia-rendszerekre (BI). Többségük a nagy gyártók megoldásait használja, az olcsóbb, de hasonló funkcionalitású nyílt forráskódú szoftverek kevéssé ismertek, elismertek. A 2011-es BI TREK-kutatás szerint a hazai vállalatok a nemzetközi tendenciákkal összhangban az Oracle, az IBM, a Microsoft, a SAS és az SAP megoldásait preferálják. Az olyan, a nagyobb piacokon meglehetős sikerrel operáló open source fejlesztőcégek, mint az Actuate vagy a Jaspersoft egyelőre nem tudták megvetni a lábukat Magyarországon. Annak ellenére sem, hogy világszinten elképesztő növekedési tempót produkálnak: a BIRT-et forgalmazó Actuate például 2010-ben négyszeresére növelte licencbevételét, és ügyfele példul a Bank of America, a General Motors, a Hewlett-Packard, a HSBC és a Sony.
– A nyílt forráskódú üzleti modellel dolgozó BI-szállítók termékei funkcionalitás szempontjából általában elmaradnak a nagy cégek hasonló rendszerei mögött, de rendkívül vonzó licencelési konstrukcióiknak köszönhetően nemzetközi szinten mégis versenyképesek – mondta Arató Bence, a BI TREK-kutatást készítő BI Consulting ügyvezető igazgatója. – Ráadásul nem csak az ingyenesen elérhető közösségi verziók révén könnyítik meg ügyfeleik számára az üzletiintelligencia-rendszerek adaptációját: szofisztikáltabb, fizetős szoftvereiket is igen kedvező áron kínálják – fejtegette.
A szakértő szerint Magyarországon egyelőre csak a teljesen ingyenes megoldásoknak van valódi felhasználói bázisa, a kedvező árú enterprise változatok iránt még nem alakult ki masszív, fizetőképes kereslet. Ez persze nem annyira a felhasználók, mint inkább a gyártók hibája – hiába a kedvező ár, ha a szállító nem garantálja a zavartalan üzletmenethez szükséges támogatást.
– A nyílt forráskódú BI-rendszereket gyártó vállalatok többsége elsősorban a kiemelkedően nagy növekedési potenciállal kecsegtető, fejlettebb piacokra fókuszál. Nem véletlen, hogy a legtöbb cégnek nincs valódi magyarországi képviselete, így az ügyfelek megnyeréséhez szükséges referenciákat, technológiai támogatást sem tudják felmutatni. Mindössze néhány olyan cég van, amelynek egyes termékei – mint a Rapid-i RapidMiner adatbányászati rendszere vagy a Jedox pénzügyi tervezésre és jelentéskészítésre használható multidimenzionális szervere, a PALO – jelentős és egyre növekvő felhasználói bázissal dicsekedhet – magyarázta Arató Bence.
Kihasználatlan lehetőségek
Szerinte hazánkra is igaz az a világszerte tapasztalható tendencia, hogy a hagyományosan nagy ügyfélnek számító kormányzati, államigazgatási és önkormányzati szervezetek beszerzési politikája a vállalati piacra is jelentős hatást gyakorol. – Ha az állam úgy döntene, hogy nyílt forráskódú szoftverekkel váltja le meglévő döntéstámogató rendszereit, az az egész hazai opensource-vérkeringést felpezsdítené – fogalmazott a szakember, hozzátéve, voltak ugyan olyan szállítók, amelyek állami tendereken indultak, de jobbára sikertelenül.
A BI Consulting ügyvezetője az előbbiek ellenére is komoly fantáziát lát a nyílt forráskódú rendszerekben. – Ezek a megoldások a több száz, esetleg több ezer főt foglalkoztató nagyvállalatok és a kis-, illetve közepes vállalkozások számára egyaránt hasznos és költségtakarékos megoldást jelenthetnek. Előbbiek a kedvező licencdíjaknak köszönhetően jelentős költségmegtakarítást érhetnek el, utóbbiak pedig az ingyenesen elérhető verzióknak hála, hosszabb ideig tesztelhetik a szoftvereket, mielőtt eldöntenék, hogy implementálják-e a kifinomultabb, jobb támogatást nyújtó fizetős változatot. A nyílt forráskódú BI-rendszerek mindenképpen komoly lehetőséget jelentenek az árérzékeny magyar piacon. Olyan lehetőséget, amellyel valakinek előbb vagy utóbb, de élnie kell – vélekedett. – A magyar IT-vállalkozások is kezdik felismerni ezeket a lehetőségeket, melyek jeleként már a RapidMinernek és a Pentahónak is van hazai képviselete.
Jól illeszkedő és illeszthető
Arató Bence úgy látja: az open source üzletiintelligencia-rendszerek előnyei korántsem merülnek ki a kedvező árban. Ezeknek a megoldásoknak a fejlesztői általában gyorsabban mozdulnak, mint a nagyvállalatok K+F szekcióinál dolgozó pályatársaik; rugalmasabban és innovatívan reagálnak a piac folyton változó igényeire. Még akkor is, ha az open source definíciójának számító közösségi fejlesztés, a sok, különböző tudással felvértezett informatikus és szakértői csoport tudásának szinergiája a BI-szoftverek esetében csak ritkán érvényesül. – A nyílt forráskódú döntéstámogató szoftverek fejlesztésénél a közösségi attitűd nem nagyon szokott működni. Ezeknek a rendszereknek az esetében a forráskód túlnyomó részét a fejlesztőcég mérnökei írják meg; a független fejlesztők közreműködése elenyésző – jelentette ki a szakember.
Az innovatív látásmódnak természetesen megvannak a maga igencsak kézzelfogható előnyei – nevezetesen az integrálhatóság és a testre szabhatóság. – A nyílt forráskódú rendszerek fejlesztőinek újításai remekül illeszkednek a nagy gyártók megoldásaihoz. Több olyan ERP-gyártóról is tudok, aki például a Jaspersoft l kereskedelmi változatát licenceli és építi be a saját rendszerébe jelentéskészítési célokra – mondta Arató Bence.
