A GeForce 9 megjelenését annak ellenére fogadta visszafogottan a közösség, hogy az új széria teljesítmény tekintetében rátett egy lapáttal a korábbi modellekre. A kritikusok többnyire azt sérelmezték, hogy már megint nem kaptak semmilyen átütő újdonságot. A most megjelent GT200-as sorozat nemcsak hogy további gyorsulást eredményez, hanem végre azok igényeit is kielégíti, akik új megoldásokra vágytak.
Egyenesen a Gigabyte-tól érkezett a PC World tesztlaborba az NVIDIA legújabb fejlesztésű grafikus magjával ellátott grafikus csúcskártya. Sajnos, ahogy arra már korábban is számítottunk, a gyártástechnológia nem frissült, a GT200-as mag továbbra is a TSMC 65 nanométeres gyártósorán készül, ellenben a tranzisztorok száma rettenetesen nagyot ugrott a régebbiekhez képest (1,4 milliárd, szemben az eddigi 734 millióval). Ennek következtében természetesen a mag mérete is megnőtt, tehát a kártya nem lett kisebb, így véleményünk szerint nem ártott volna egy gyártástechnológia vérfrissítés - ám nem véletlen, hogy nem történt meg, az NVIDIA inkább maradt a biztos 65 nanométeren.
Most pedig jöjjön egy kis "hardcore" technológia azok számára, akiket nem csak a teljesítménymutatók érdekelnek! A technológiát vizsgálva a GeForce GTX 280 a G200-as magra épül, melynek alapját a régebbi 8-as és 9-es sorozat (G80 és G92 magok) alkotják. Ami fontos, hogy a skalár feldolgozó egységek száma az új kártyánál már nem 128, hanem 240. Ezt úgy érték el, hogy a fürtbe rendezett textúrafeldolgozók (TPC) számát nyolcról tízre, a benne lévő streaming multiprocesszorokat (SM) kettőről háromra növelték, de az abban található stream processzorok (SP) száma változatlanul nyolc maradt (összesen 10×3×8=240 stream processzor).
Lényegében a kiosztás nem változott, csak a tömböket növelték meg, ami talán azt sugallja, hogy nem várhatunk igazán nagy teljesítményelőnyt - pláne nem a GX2-höz képest, ahol 2×128 stream processzor állt szolgálatban. Valójában az NVIDIA ennél sokkal többet is hozzáadott az új kártyához, ami jelentős gyorsuláshoz vezetett. Például az új architektúra kiválóan kezeli a feldolgozásra váró szálakat és a késleltetéseket, ráadásul jelentősen megnövelték az erre irányuló feldolgozás hatékonyságát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a GTX 200 GPU Stream multiprocesszora 32 párhuzamos szálcsoportból 32-t képes kezelni, szemben a régebbi széria 32×24 kiosztású szálkezelésével. Ha még inkább utánaszámolunk, akkor már látható, hogy a kártya "lelke" összesen 30 720 szál együttes kezelésére képes (32×32×3 SM×10 TPC), ami pont két és félszerese a GeForce 8 és 9 teljesítményének.
Nagy figyelmet fordítottak az új GPU-nál a shader-intenzív feldolgozások gyorsítására, ezért a regiszterfájlok méretét is megkétszerezték, így a regiszter hosszánál nagyobb kódok esetén sem kell az egyébként lassabb memóriához fordulni. Ehhez még az is hozzáadódik, hogy a kimeneti stream pufferstruktúrát is a hatszorosára növelték, ezzel tovább gyorsítva a számításokat és a műveleteket.
Ugyancsak érdekes újítás, hogy a memóriavezérlő immár 512 bites, ami a G92 után meglepetés - bár a GX2 2×256 bittel büszkélkedhetett, de ez nem ugyanaz. Az NVIDIA ugyanis változtatott a raszterizáló egységeken (ROP), pontosabban ennek számát növelte nyolcra (a G80-ban hat, a G92-ben négy ROP van), és ezeket egyenként egy 64 bites keretpuffer egységhez kötötték - 8×64=512 bit.
° CUDA: a számok bűvöletén kívül° Felépítés, zaj, melegedés
° Tesztkörnyezet és fogyasztás
° A feketeleves: teljesítmény és értékelés
