Első alkalommal 2017-ben állította össze a világ okosváros-stratégiával rendelkező városainak rangsorát, a Smart City Strategy Indexet a Roland Berger nemzetközi tanácsadó cég. Akkor 87 várost vizsgált és súlyozott olyan szempontok és alszempontok szerint, mint például a lakhatás, az infrastruktúra, az oktatás, a gazdasági tevékenységek támogatása, az egészségügyi rendszer, a digitális szolgáltatások, a mobilitás vagy a digitális készségek. A lista élén, akárcsak most, az osztrák főváros végzett.
Az illetékességen múlik
A rangsort azért készítették el újra, mert időközben 153-ra nőtt az ilyen stratégiával rendelkező városok száma. A tanulmány ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a világ városainak 90 százaléka még mindig nem rendelkezik átfogó okosváros-koncepcióval, pedig a stratégia csak az első lépés, sokkal fontosabb a megvalósítás. Az osztrák főváros is úgy tudta megőrizni első helyét, hogy az átfogó keretstratégia és innovatív környezetvédelmi, mobilitási, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldások mellett kiemelt figyelmet fordít az egyes projektek megvalósítására. Gyakran ugyanis nem a stratégián, hanem a tisztázatlan illetékességi területeken csúszik el a projektek véghezvitele. Ilyenkor olyan központi döntéshozó szervre van szükség, amely rendelkezik a szükséges szakmai tudással, ugyanakkor fölérendelt grémiumként össze tudja hangolni a város, a szolgáltatók és a kormányok érdekeit. Bécsben ezt az irányító szerepet a Smart City Agency tölti be.
Az osztrák főváros többek között az egészségügy terén megkezdett digitalizációval, valamint a bárki számára hozzáférhető közigazgatási adatokkal és szolgáltatásokkal szerezte meg 2019-ben is az első helyet.Másodikként London végzett, ahol wifivel, a légszennyezettséget mérő szenzorokkal és elektromos töltőállomásokkal szerelik fel a köztéri padokat és lámpaoszlopokat.
A tanulmány ugyanakkor azt is megállapítja, hogy erősen feljövőben vannak az ázsiai nagyvárosok. Szingapúrban például most vezetik be a SingPass nevű digitális felismerő rendszert, intelligens közvilágítást telepítenek, autonóm buszokat állítanak forgalomba, és a távgyógyászattal kísérleteznek.
- Nem magától értetődő dolog, hogy Bécs a rangsor élén végzett, és nem ülhetünk a babérjainkon. Most az a feladat, hogy létrehozzuk a jövő városát, és megszerzett ismereteink alapján további lépéseket tegyünk - mondta Michael Ludwig, az osztrák főváros polgármestere.
Lassan, okosba'
A jövő fő gazdasági tényezői a városok. Egy várost akkor nevezünk okosnak, ha fenntartható gazdasági fejlődését a hagyományos és digitális infrastruktúrába, humán és társadalmi tőkébe tett kiegyensúlyozott befektetés révén, az érintett közösségek érdekeltjeinek bevonásával, aktív részvételével, környezettudatos módon éri el - fogalmaztak a Lechner Tudásközpont 2015-ben kelt Smart city tudásplatform című metodikai javaslatának szerzői.
Jelenleg a Digitális Jólét Program 2.0-ban köszönnek vissza e javaslat egyes mondatai. Ezek szerint a "DJP2.0 egyrészt szeretné megteremteni az Okos Város településfejlesztési megközelítés és a hagyományos településirányítás összhangját, másrészt hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az Okos Város-i fogalom- és intézményrendszer szervesen illeszkedjen a magyar közigazgatási, elsősorban önkormányzati és területi közigazgatási jogrendszerbe és jogalkalmazási gyakorlatba. A DJP 2.0 keretében Okos Város fejlesztési pilot programok is indulnak."
