Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál ahőmérséklet változására egy száron belül telelőmoly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.
Egy mag vagy egy növényi szár belsejében fejlődő ízeltlábú életébe korántsem egyszerű bepillantást nyerni, főként akkor, ha az a cél, hogy maga a kutató észrevétlen maradjon. Dr. Keszthelyi Sándor, a MATE Kaposvári Campus egyetemi tanára azonban újszerű megközelítéssel fordult a problémához, és kutatásai során speciális képalkotó eljárásokat kezdett használni. Ezek segítségével ugyanis a rendszer zavarása nélkül tudta nyomon követni a szemünk elől elzártan zajló eseményeket.
A kutató terepi és laboratóriumi vizsgálatai során az emberi orvoslás révén is ismert komputer tomográfián (CT) és mágneses biorezonancián (MR) alapuló kísérleteket végzett, melyek számos eddig nem ismert információval bővítették a rejtett életmódú kártevők biológiájához és kártételéhez fűződő ismeretanyagot.
A szakértő többek között házi méhek lépdarabjain is készített CT-felvételeket, melyek elemzése segített megérteni a méhlárvákon rejtetten szívogató varroa-atkák fontos biológiai sajátságait. Az erről szóló tudományos közlemény világszinten is kiemelkedőnek számít, korábban ugyanis még soha nem vizsgálták roncsolás nélkül a lépsejten belüli parazitizmus jelenségét.
Ezen kívül a 21. századi képalkotó technikák segítségével sikerült a kutatónak objektíven feltárni a magok belsejében fejlődő mezei gabonamoly és a babzsizsik által kiváltott károk mennyiségi és minőségi jellemzőit, továbbá tisztázni tudta a száron belül telelő kukoricamoly-lárvák különböző hőmérsékleti hatásokra (fagyasztásra és melegítésre) adott aktivitási, élettani reakcióit is.
Jégbe helyezett kukoricamoly károsított kukoricaszárak CT-vel készített keresztmetszeti felvételei (Forrás: Dr. Keszthelyi Sándor)
Dr. Keszthelyi Sándor professzor a Computerworld.hu-nak elmondta, hogy kutatásaik során nagymértékben támaszkodnak a fejlett informatikai megoldásokra. "Természetesen használunk a képi feldolgozáshoz szoftveres háttért, amelyet a 3D képalkotáshoz, a keresztmetszeti felvételek elemzéséhez, egyes esetekben szövetfelület, vizsgált objektum térfogata, valamint szövetsűrűségének megítélésében szerepet játszanak. Én a problémát szállítom, a témát vetem fel, elemzem a biológiai folyamatok jellegét és szűröm le a következtetéseket. Donkó Tamás kollégám érti és kezeli magát a képalkotó készüléket."
Az ígéretes technológia lehetséges alkalmazási területeit, előnyeit és hátrányait Dr. Keszthelyi Sándor kutató kollégáival egy áttekintő tudományos közleményben is összefoglalta, amely nemrégiben jelent meg a Journal of Plant Diseases and Protection nemzetközi szakfolyóiratban.
