Jó üzlet a Forma-1: az UBS becslése szerint az iparág bevétele évi 9,2 százalékkal nőhet, így a 2011-es 1,52 milliárd dollárról 2016-ra eléri a 2,37 milliárdot, míg az EBITDA (bevételek a kamatok, adók, avulás és amortizáció levonása előtt) 7,6 százalékkal emelkedik ugyanebben az időszakban 474 millió dollárról 684 millióra. Az idén induló 11 csapat becsült együttes költségvetése mintegy 2-2,5 milliárd dollár.
Minden istállónak van olyan partnere, támogatója, amely fejlett információs rendszerekkel foglalkozik - és ez nem véletlen. E csapatok ugyanis valójában közepes méretű high-tech cégek, 500 fő körüli alkalmazotti létszámmal és százmillió eurós nagyságrendű költségvetéssel. A száguldó cirkuszban szponzorként vagy szállítóként megjelenő három-négy tucat globális ICT-cég (köztük például az IBM, Siemens, Kaspersky, Vodafone, SAP, Microsoft, EMC, BlackBerry, Tata Communications, NEC, Mitsubishi Electric, LG, GE, Dell, Intel stb.) viszont nem csak a hírnév és a jó reklámlehetőség miatt van jelen: az innovációkra igen nyitott vállalkozásoknál ugyanis kipróbálhatják a legújabb fejlesztéseiket, amelyektől a csapatok a pályán, ők maguk pedig a piacon remélnek előnyöket.
A Lotus csapat London melletti technológiai központjában például egy 33 teraflopos, 360 terabyte háttértárral és 10 ezer gigabyte memóriával ellátott szuperszámítógép dolgozik, amit többek között az autók aerodinamikai fejlesztéseihez szükséges számításokra használnak. Mivel az év nagy részében teszttilalom van - idény közben erre amúgy is kevés idő jutna - ezzel a géppel szimulálják, hogy az új fejlesztések beépítése milyen hatással lenne különböző versenyhelyzetekben a GP autókra. No és persze a verseny során a kocsikból nyert telemetrikus adatok feldolgozásához és elemezéséhez is szükség van a nagy számítási teljesítményre. A harc ugyanis az ezredmásodpercekért folyik.
Ezredmásodpercekkel dollármilliókért
Néha valóban nüánszok döntik el, hogy ki végez előbb a versenyben. Ha egy Forma-1-es autó a kanyarokat mindössze egyetlen ezredmásodperccel gyorsabban tudja bevenni, mint versenytársa, akkor a Hungaroringen körülbelül egy másodperces, azaz 60 méteres előnyre tesz szert a leintésig. Ráadásul a műszaki előírások, szabályok folyamatosan változnak, szükség esetén még évközben is. Jövőre például új turbófeltöltős motorokat fognak használni, ami nem csak új erőforrást, hanem egy teljesen új autó tervezését is jelenti. Ehhez, illetve a gép legyártásához pedig megfelelő informatika (erős hardver, virtualizáció, ERP, UC stb.) nélkül neki sem érdemes állni, mert vagy nem készülnének el időben, vagy nem férnének bele a költségvetésbe.
Olaf Janssen, a Red Bull Racing informatikai mérnöke szerint olyan a tevékenységük, mintha egy középvállalati IT-rendszert évente tizenkilencszer (ahány verseny helyszín van) kellene felépíteniük, majd pár nap múlva lebontaniuk teljesen bizonytalan környezetben. A helyzet összetettségét mutatja a Sauber istálló esete, amely néhány évvel ezelőtt 3200 kilogrammnyi informatikai felszerelést cipelt magával körbe a világon. A szervervirtualizációval (a VMware segítségével) a csapat megtakarított 1500 kilogrammot, és kilónként 200 dollárt a szállítási költségből.
Ron Dennis, a McLaren elnöke nemrégiben az orlandoi Sapphire konferencián az általuk használt SAP HANA adatbázis-megoldást egyenesen olyan technológiaként írta le, amely megváltoztatja a világot. A szenzorok százaival telezsúfolt GP-autó egyetlen versenyen 6,5 milliárd adatot szolgáltat, ez istállónként 13 milliárdot jelent, a rendszer szimultán válaszol a kérdéseikre 100 milliszekundum alatt. Tehát a HANA hatszorosára emelte szerverkapacitásukat, s gyakorlatilag valós időben analizál, szimulál, és ami a csapat számára a legfontosabb, előre jelez. A gyorsaság és egyszerűség pedig hatalmas előnyt jelent a versenypályán. A szoftvert amúgy a versenyszezon elemzésére (annak kimutatására, hogy miben van előnyük és miben van hátrányuk, azaz mit csináltak jól és mit rosszul) és a cég irányításához is felhasználják speciális menedzseri műszerfalakon keresztül.
Cyber-stewarding
A Forma-1-ben a figyelem mindig az autókra, pilótákra és csapatokra, vagy - mint mostanában - a gumikra szegeződik, a versenyirányítás viszont nincs reflektorfényben, pedig a fejlett technológia iránt érdeklődőknek leesne az álluk, ha látnák, hogy a FIA sportfelügyelői, a stewardok milyen magas színvonalú megoldásokat használnak a pályán folyó események valós idejű kézbentartására, felismerésére és kivizsgálására.
„Van egy egészen kiváló rendszerünk, a Race Controll (versenyirányítás), amely képes érzékelni a számunkra fontos eseményeket” - mondta Charlie Whiting, a FIA versenyigazgatója a német Auto Magazinnak. „A rendszert úgy programozták, hogy kiemeljen minden incidenst, például ha a vezető túl gyorsan megy a sárgazászlós szakaszon, ahol óvatosan, előzés nélkül kell hajtani. Ez GPS-alapú nyomon követésen és időmérésen alapul, de a szoftver számos más inputot is kap, s ezek alapján adja a jelzéseit.”
Előfordul azonban, hogy a pályán történő incidensek nyilvánvalóak a verseny helyszíni vagy televíziós közvetítést nézőinek, ilyenkor az alkalmazott eszközöket az elemzésre kell koncentrálni. Ha a start után az első kanyarban tömegkarambol miatt kavargó felhőben szállnak a szénszálak, a versenyellenőrzésnek a Stewardok szobájából a technológia segítségével kell meghatározni a baleset okát, olyan gyorsan és pontosan, ahogy csak lehet.
Garry Connelly, a FIA Institute elnöke és a Stewardok vezetője szerint ez egy nagy felelősség, de ma már kisebb a nyomás rajtuk a technológiai háttér miatt. Ugyanis a legtöbb ember nem is sejti, micsoda hatalmas mennyiségű adat áll a rendelkezésükre, amelyek elemzéséből feltárhatják a történteket. Megkapják az összes kamera felvételét, beleértve a televíziós közvetítés, valamint a FOM (Formula One Management) kommunikációs TV-rendszerének adásba nem kerülő képeit, illetve pályaközeli ellenőrzőkamerák anyagát. Az összes autó fedélzeti információs rendszerének adatait szintén elérik, továbbá a GPS-rendszer is folyamatosan információkat szolgáltat a járművek mozgásáról és helyzetéről minden pillanatban.
Emellett hozzáférhetnek a csapatok rádióforgalmazásához is. Ez azért nagyon fontos, mert lehetővé teszi, hogy megtudják, vajon egy versenyző figyelmen kívül hagyta-e a csapat figyelmeztetéseit - például arról, hogy hamarosan akadályozni fogja egy versenytársát. Idén nyáron már az autók valósidejű telemetria-adatait is elérik. Ez igazán hasznos, mert a korábbi körökből származó telemetrikus információkat összehasonlítva meg lehet állapítani többek között azt is, hogy a pilóták visszafogták-e magukat a sárga zászló hatálya alatt.
A gép segít büntetni
Valamennyi információ összekapcsolása végül kiadja a teljes képet arról, mi történt a verseny során. Mivel hatalmas tömegű információ fut össze, amely nem áll rendelkezésre sem a nézőknek, sem a csapatoknak, a Stewardok döntései néha nem világosak, de abban mindenki biztos lehet, hogy mindig a lehető legtöbb tényező mérlegelésén alapulnak. „A technológia pedig segít abban, hogy a döntések konzisztenciája fennmaradjon, mert a Stewardok szobájában lévő felszerelés alkalmas arra, hogy össze lehessen vetni az aktuális incidenst a hasonló korábbiakkal" - mondta Connelly.
Whiting szerint a futamok digitálisan tárolt felvételei és az események összehasonlítását lehetővé tévő rendszer felbecsülhetetlen értékű, ugyanis nem minden versenyen ugyanazok a Stewardok teljesítenek szolgálatot, de a technológia segítségével sokkal informáltabbak, s megalapozott, következetes döntéseket hozhatnak.
Az egyik, Stewardokat segítő rendszer 2003-ig visszamenőleg nyilvántartja, hogy milyen esetben milyen büntetéseket róttak ki. Így amikor látják, hogy ki mit csinált, az előzmények ismeretében dönthetnek. Például elővehetik az összes ütközéses balesetet, s összevethetik az elbírálandó akcióval, a szabályszegések és büntetések historikus nyilvántartása alapján pedig könnyen megtalálják a megfelelő szankciókat.
Csak a színe legyen vörös
Az egyik legnagyobb informatikai megállapodás a Ferrari IT-részlege és a Kaspersky Lab között jött létre. A maranellói cég egyedi igényei szerint fejlesztették ki azt a végponti megoldást, amelyet hat havi szigorú megfelelőségi tesztelés és teljesítményértékelés után telepítettek fel mintegy 4 000 számítógépre. A cél a szellemi tulajdon teljeskörű megvédése. Az együttműködés nem korlátozódik a Forma-1-es részlegre, hanem a társaság egészében alkalmazzák az irodai számítógépektől kezdve a gyártósorokat ellenőrző számítógépeken át a munkavállalóknál lévő tabletekig és okostelefonokig. Habár az ötéves együttműködés alatt a Forma-1-es istálló műszaki támogatása is magasabb dimenziókba léphet, egyelőre az a lényeg, hogy a projekt egy „egyedülálló benchmark”, amely jól szolgálja a Kaspersky terjeszkedési céljait a B2B-piacon, ahol szerintük igen nagy szükség van a kibertérből érkező kártevők és a számítógépes bűnözés elleni védelemre. Nem kérdés, hogy a Ferrarival együttműködve könnyebb hirdetni ezt a kétségkívül fontos üzenetet.
