A stratégiailag fontos helyekre telepített falak és tetőelemek hatékonyan, mintegy 10%-kal csökkentik a hűtés energiafogyasztását.
A bare-bone szerverszobák ideje lejárt. Az IT szolgáltatások iránt támasztott egyre növekvő igényekkel szemben a vállalkozások a lehető legtöbbet szeretnék kihozni meglévő épülete-ikből, adatközpontjaikból. A sűrűség egyre növekszik: a szerverek hihetetlenül erősek, és kivitelüktől függően akár 30 kW hőt is leadhatnak. Ezt az óriási disszipált hőmennyiséget kell elvezetni az adatközpontból. Ráadásul az üzembe helyezésük óta számos adatközponton semmilyen fizikai vagy elrendezési változtatást nem végeztek.
A légkeveredés kritikus kérdése
Sok, akár az elmúlt néhány évben épült adatközpont is kizárólag olyan aktív hűtési megol-dásban bízik, mint a légkondicionálók. Ezek a berendezések teljesen alkalmatlanok a hideg és meleg levegő elkülönítésére, sőt, még össze is keverik a levegőt. A rackek gyakran egymással szemben állnak, hidegfolyosót képezve az elülső, beszívó oldalukon, illetve melegfolyosót a hátsó, kifúvó oldalukon. Konvekciós hűtést használva a hideg levegőt az álpadlóból a hidegfolyosóba fújják, amit a szerverek elöl beszívnak.
Alternatív megoldásként a hideg levegőt az álpadlóból közvetlenül a szerverszekrényekbe is fújhatják, ekkor sorhűtésről beszélünk. A sor- és konvekciós hűtés közötti választás az épület kialakításától és a rackek hőterhelésétől függ. Általában azonban elmondható, hogy a légkeveréses hűtés nem hatékony a 6 kW-nál több hőt disszipáló szekrények esetén. Ez azt jelenti, hogy a nagy sűrűségű környezetben csak a sorhűtés a jó megoldás.
A hűtés módszerétől függetlenül a hideg levegőt a szerverek a hidegfolyosó felé eső ventilátoraikkal beszívják, majd az elhasznált meleg levegőt a melegfolyosóba kifújják. A meleg levegő a plafon felé emelkedik, ahonnan speciális csatornák segítségével visszaára-moltatják a hűtőberendezéshez, ezzel teljessé válik a kör. Nem mindig működik azonban úgy a rendszer, ahogy megtervezték: a meleg levegő gyakran összekeveredik a szekrények elejéhez érkező hideg levegővel. Ebben az esetben a szerverekbe belépő levegő legalábbis langyos, ami jelentősen rontja a hűtés hatékonyságát.
Következetes légelválasztás folyosóval
Az adatközpontok tervezésénél a légkeringetésre gyakran kevés figyelmet szentelnek – noha egyszerű fizikai elemek is pénzben kifejezhető hatékonyság-növekedést eredményezhetnek.
Manapság egyre több vállalkozás ismeri fel a folyosós kialakítás előnyeit. A folyosó következetes légelválasztást biztosít a hideg és meleg levegő között. Ez nagyban javítja a hűtési rendszer hatékonyságát és pozitív hatással van a redundáns hűtőkapacitásra is.
A folyosós kialakítás alapelve, hogy légtechnikailag elválasztja a rackek beszívó és kifújó oldalát. Ezt rendszerint a szekrények és a plafon közé helyezett tetőlemezekkel oldják meg. A lemezek átlátszóak, hisz a világítás többnyire a helyiség plafonjára van telepítve, így a folyosó is megvilágított marad. A folyosó oldalfalai alumínium vagy műanyag lemezek, ajtóelemmel egybeépítve. Az ajtókon nagy ablakfelületek vannak, hogy a szerverek állapota vizuálisan nyomon követhető maradjon.
A tűzvédelem is rendkívül fontos szerepet játszik. Az adatközpontoknak jellemzően legalább a DIN 4101/B1 (nehezen gyúlékony) kategóriának kell megfelelni. A tűzoltó rendszer szelepeit is a folyosóba kell helyezni. Mikor a szelepek kieresztik az oltógázt, a nyomás megnövekedhet a folyosóban. Ez azonban nem jelent gondot a tetőelemben lévő beépített nyomáskiegyenlítő csappantyúknak köszönhetően.
Funkció és forma
A régebbi adatközpontok gyakran heterogén felépítésűek: számos méretű, típusú és mélységű rack van beépítve. Az újabb adatközpontok már inkább egyetlen gyártó szekrénye-iből épülnek fel, ez jelentősen megkönnyíti a folyosó kiépítését. A megfelelő felépítmény kiválasztása azonban számos tényezőtől függ. Az ügyfelek egy része egy viszonylag gyors és költséghatékony megoldást keres.
Ekkor átlátszó műanyagfüggönyt vagy lemezeket lehet beépíteni. Más ügyfelek, például hosting szolgáltatók, akik esetleg saját ügyfeleiket is végigkísérhetik az adatközpontjaikon, több hangsúlyt fektetnek a külső megjelenésre is. Ők az adatközponti folyosóktól nem csak funkcionalitást, hanem esztétikus megjelenést is várnak.
A hideg és meleg levegő elválasztása
A folyosó kifejezés egyaránt vonatkozhat hideg- és melegfolyosóra is, mindkét megoldás kiépíthető, bár a hidegfolyosó a gyakoribb. Ennek az az oka, hogy a szervergyártók megha-tározzák a beszívott levegő hőmérsékletét, és a hidegfolyosó az a megoldás, amellyel ez az előírás a legkönnyebben betartható. Néhány esetben azonban a melegfolyosó a jobb választás.
Például előnyösebb lehet a melegfolyosó olyan kiterjedt méretű adatközpontokban, amelyek kizárólag konvekciós, álpadlós hűtést használnak, igen magas hőterhelés mellett. Ebben az esetben az igen forró kifúvott levegőt szigorúan el kell választani, nem szabad keveredni hagyni a hideg levegővel – ezt leginkább melegfolyosó építésével lehet elérni. Bármelyik megoldást választja is az ügyfél, az alapelv mindkét esetben a hideg és a meleg levegő következetes elválasztása annak érdekében, hogy a szerverek számára megfelelő hőmérsékletű levegőt lehessen biztosítani.
Az optimális üzemi hőmérséklet a szervertől és az általános környezeti feltételektől is függ. Az American Society of Heating, Refrigerating and Air-Conditioning Engineers (ASHRAE) szervezet 18-27°C közötti értéket javasol. A gyakorlatban ez többnyire 20-25°C közötti értékeket jelent. 18°C-os beszívott levegő biztosításához a levegőt 15°C-ra kell hűteni. Ez életbevágó fontosságú a hűtőkör megfelelő működéséhez. Minél magasabb a hideg levegő hőmérséklete, annál alacsonyabb a hűtőberendezések energiafelhasználása.
Ha nem használnánk folyosót, a hőmérséklet precíz tartása csak bizonyos helyeken lenne lehetséges: leginkább csak a levegőt vezető csatornák kilépő pontján. Azonban minél messzebbre kerül innen a levegő, annál melegebb lesz, hiszen óhatatlanul keveredik a terem levegőjével. A forrópontokat nem sikerül elérnie, és jelentős hőmérséklet-különbségek alakulhatnak ki a helyiségben. Csak a folyosós kialakítással lehetséges nagy területen megfelelő hőmérsékleti szinteket tartani.
Okos partnerválasztás
A folyosós kialakítás – viszonylagos egyszerűségének és energiahatékonysági előnyeinek köszönhetően – egyre népszerűbb megoldás. Mivel a vállalkozások működése létfontosságú szinten függ az adatközpontjaiktól (bármilyen kis méretűek legyenek is), egyre nagyobb az igényük a nagy teljesítményre és ezzel együtt a megbízható hűtési megoldásokra. Mivel a folyosó önmagában nem mindig elegendő, gyakran a meglévő hűtési rendszert is át kell alakítani az új igényeknek megfelelően.
Ezért kifizetődő megoldás az, ha olyan rendszerszál-lító partnert választanak a cégek, amelynek nemcsak a hűtés területén, hanem a szekrény-rendszerek, az áramelosztás és a monitoring területén is jelentős tapasztalatai vannak.
