A legújabb tanulmány a mobil-adatfogyasztás jelentős növekedését várja az elkövetkező években: az egy okostelefonra jutó forgalom várhatóan mintegy hatszorosára nő Európában és Észak-Amerikában 2015 és 2021 között. Az egy aktív okostelefonra jutó adatforgalom öt éven belül Észak-Amerikában a jelenlegi havi 3,8 GB-ról 22 GB-ra, Nyugat-Európában pedig havi 2 GB-ról 18 GB-ra nő majd az előrejelzés szerint. Nem meglepő módon a mobil-adatforgalmat a videó uralja: a globális forgalom az előrejelzések szerint 2021-re a tízszeresére nő, és a teljes mobilforgalom 70 százalékát teszi majd ki. Jelenleg sok hálózatban a YouTube a teljes videóforgalom 70 százalékáért felelős, míg a Netflix részesedése elérheti a 20 százalékot azokban az országokban, ahol a streaming szolgáltatás elérhető.
A videófogyasztás növekedését ösztönzi a WCDMA/HSPA hálózatok megnövekedett sebessége és kapacitása is. A LTE hálózatok Európaszerte történő telepítése, valamint az LTE-Advanced elterjedése tovább fogja növelni a mobilszolgáltatások használatának mértékét, és a felhasználói élmény is jelentősen javulni fog. Jelenleg minden európai országban van WCDMA/HSPA hálózat, és a távközlési cégek a legtöbb országban elindították már LTE szolgáltatásukat is. A legtöbb LTE előfizetéssel Nyugat-Európa büszkélkedhet a korai bevezetésnek köszönhetően, míg Közép- és Kelet-Európa lemaradását főként az okozta, hogy egyes országokban elhúzódott a frekvenciák kiosztása.
Gyorsuló fejlődés
A múlt év végén az Ericsson előzetes adatai szerint az LTE technológia tette ki Európában az összes mobilelőfizetés 15 százalékát. Az LTE/5G előfizetések száma az elkövetkező években gyorsan fog növekedni, és 2021 végére eléri majd a 800 milliót (ezen belül az 5G előfizetések száma 150 millió lesz), ami az összes mobilelőfizetés közel 60 százalékának felel majd meg. Ami a világ többi részét illeti, az Ericsson előrejelzése szerint Kína az Egyesült Államokat megelőzve a világ legnagyobb LTE-piaca lesz: 2015 végén az előzetes adatok szerint a kontinentális Kínában 350 millió LTE előfizetés van, ami a világ összes LTE előfizetésének közel 35 százaléka. Becslések szerint 2021-re 1,2 milliárdra nő világszerte az LTE előfizetések száma.
Afrikában ugyancsak folyamatosan nő a hálózati kapcsolatok száma: 2010-ben még 500 millió mobil-előfizetés volt az egész kontinensen, 2015 végére ez megkétszereződött. A hálózati kapcsolódási lehetőségek terjedése javítja a lakosság banki szolgáltatásokból nem részesülő 70 százalékának a kilátásait arra, hogy pénzügyi szolgáltatásokat vegyen igénybe az egész Afrikában kialakulóban lévő mobil-pénzszolgáltatások révén, olvashatjuk az Ericsson jelentésében.
Figyelembe véve, hogy minden másodpercben 20 új szélessávú előfizetést aktiválnak, a mobil-előfizetések számának emelkedése szintén számottevően hozzájárul az adatforgalom növekedéséhez. Jelenleg a világon minden emberre jut egy mobil-előfizetés, és 2016-ban az okostelefon-előfizetések száma eléri majd a négymilliárdot. Európában az előfizetések hozzávetőlegesen fele okostelefon-előfizetés, az utóbbiak száma a jelenlegi 550 millióról 2021-re 880 millióra nő annak köszönhetően, hogy az öreg kontinensen élők mintegy 70 százaléka számára fontos, hogy elérje az internetet, bárhol is tartózkodik. Ennek megfelelően négy internethasználó közül három szélessávú szolgáltatáson keresztül fér hozzá a világhálóhoz, és 2021-re a mobilok több mint 70 százaléka okostelefon lesz.
Hatalmas az igény az új technológiákra
Komoly hajtóereje a távközlési technológiák fejlődésének, hogy az emberek egész nap kapcsolatban akarnak maradni: egy átlagos európai háztartásban több mint három hálózatba kötött kommunikációs eszköz található, amelyek között a legnépszerűbbek az okostelefonok és a tabletek. Az okostelefonok intenzív internethasználatra ösztönöznek - az otthonunktól távol is -, a nullához közelít az olyan okostelefon-tulajdonosok száma, akik még soha nem szörföltek a világhálón. Az okostelefon-használók között az utazás közben is internetezők aránya ötször akkora, mint a közönséges mobilok tulajdonosai között.
Napjaink hajszolt életvitele arra ösztönzi az embereket, hogy maximálisan kihasználják a technológia előnyeit. A háztartásokban egyre több okosberendezés jelenik meg, amelyek a kommunikációs alapeszközökhöz kapcsolódnak. Ezek igen sokféle szolgáltatást - szórakoztatás, védelem, egészségmegóvás, wellness - nyújtanak, ezért óriási az érdeklődés és kíváncsiság a jövő technológiái iránt, különösen a nagyvárosi régiókban. Az Ericsson adatai szerint a londoniaknak 50, a moszkvaiaknak pedig 66 százaléka szívesen vásárolna a házimunkát megkönnyítő robotokat, míg a párizsi okostelefon-tulajdonosok 60 százaléka szeretné összehasonlítani energiafogyasztását más, környékbeli háztartásokkal annak érdekében, hogy optimalizálja az energiafelhasználását.
Mobil egyenjogúság
Európában a nők és férfiak egyforma mértékben használják az alapvető kommunikációs szolgáltatásokat, igaz, az utóbbiak előbb alkalmazzák az új technológiákat, és általában gyorsabban letöltik az új appokat. Amikor viszont az appok elterjedtté válnak, ez a különbség kiegyenlítődik. Az infokommunikációs szolgáltatások lehetővé teszik az emberek számára, hogy mindig kapcsolatban maradjanak, hatékonyan végezhessék munkájukat időtől és helytől függetlenül.
A dolgozó nők határozott meggyőződése, hogy a technológia hozzájárul a munka és magánélet egyensúlyának a megteremtéséhez. Mi több, a női vállalkozók és a vezető beosztásban dolgozó nők között másfélszer nagyobb az érdeklődés a távmunka iránt, mint a férfiak körében. És annak ellenére, hogy gyakrabban dolgoznak otthonról, el akarják különíteni a munkájukat a magánéletüktől.
Egyre inkább elterjedtek a felhőalapú szolgáltatások, és a nők 10 százaléka használ üzleti mobilalkalmazásokat a távmunkához. Ugyanakkor az európai dolgozó nők magánéletükben nagyobb hasznát veszik az infokommunikációs technológiáknak, mint a munkájukban. Ennek megfelelően online tárhelyet személyes célra 40 százalékuk, munkához pedig csupán 20 százalékuk használ.
Ugyancsak az infokommunikációs technológiák korai alkalmazói a fiatalok, így például okostelefonon a 25 év alattiak 60 százaléka éri el a közösségi weboldalakat. A használati arány 45 százalékra csökken a 25-49 éves korosztály körében, az 50 éven felülieknek pedig már csupán a 20 százaléka látogatja okostelefonnal a közösségi szolgáltatásokat. Érdekesség, hogy a 25 éven aluliak inkább szövegközpontúak, míg a náluk idősebbek inkább a hagyományos hangalapú szolgáltatásokat részesítik előnyben.
Átalakuló tévézés és videózás
A hálózatra kapcsolódó eszközök terjedése az online tartalmak szélesebb körű elérhetőségével párosul, ami teljesen átformálja annak a módját, ahogyan az európaiak tévéznek és videóznak. Az igény szerinti tartalomfogyasztás az európai fogyasztók körében egyre lényegesebb szerepet tölt be: Svédországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Oroszországban immár meghaladja az összes megtekintési idő 30 százalékát. Már nem korlátozódik a rövidebb videóklipek megtekintésére: Írországban, Spanyolországban és Oroszországban hetente több mint hat óra időtartamban tekintenek meg az emberek igény szerint filmeket, sorozatokat és tv-műsorokat. Módosulóban van a televíziós csúcsidő értelmezése is: három 25 év alatti fiatalból kettő televíziós vagy videótartalmat néz az ágyban, mielőtt elalszik, harmaduk pedig reggel, mielőtt felkelne.
A mobilplatformokat - laptopokat, tableteket és okostelefonokat - egyre többet használjuk televíziós és videótartalmak megtekintésére. Az európaiak több mint a fele heti gyakorisággal néz videókat okostelefonján. Ebben a tevékenységben a fiatalabb generációk járnak az élen: a tizenévesekhez fűződik az összes megtekintési idő 25 százaléka. A mobiltechnológia fejlődése révén merőben új viselkedések jönnek divatba: így például az emberek az egyik helyen vagy eszközön elkezdett videómegtekintést egy másik helyen vagy eszközön folytatják. Az európaiak 20 százaléka egy 30 napos időtartamon belül legalább egyszer képernyőt cserél videónézés közben.
